SG.hu
Adóemelés veszélyezteti Portugália technológiai fellendülését
Portugália hosszú, napsütötte tengerpartja csak az egyik vonzerő volt az IT-munkások számára.
"2010 óta látványos fejlődés történt a portugál technológiai szektorban" - mondja Ricardo Marvao, a Beta portugál innovációs tanácsadó cég igazgatója. "Portugália rendkívül versenyképessé vált a nemzetközi piacon. Számos külföldi alapító kezdte Portugáliát jövőbeli otthonának tekinteni. Hoztak know-how-t, innovációs központokat hoztak létre, befektettek a helyi iparba, co-working tereket építettek" - magyarázza. A hosszú, napsütötte tengerpart mellett a tengerentúli technológiai dolgozókat és vállalkozókat a nagyvonalú adópolitika is az országba vonzotta.
A helyi törvény értelmében a nem állandó lakhellyel rendelkező külföldiek (NHR) 10 évig fix 20%-os adókulcsot fizetnek a jövedelmük után. Összehasonlításképpen, a helyiek esetében a jövedelemadó-kulcsok 15% és 48% között mozognak. Ezzel párhuzamosan léteztek az úgynevezett aranyvízumok, amelyek révén a külföldiek portugál útlevelet kaphattak befektetésekért cserébe. Ez a két rendelkezés együttesen segített abban, hogy szakemberek és nyugdíjasok ezreit vonzzák az országba. Az ország számvevőszékének adatai szerint 2022-ben 74 258 személy élt Portugáliában e rendszer keretében, ami 28%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. De egy évtizedes gyors növekedés után a siker talán egy fordulóponthoz érkezett.
A Portugáliában élő külföldi szakemberek jövedelemadója mindössze 20% volt
Októberben a portugál kormány bejelentette, hogy 2024-től eltörli az új belépőkre vonatkozó kedvező adórendszert. Azokat, akik már részesülnek benne, ez nem érinti, és a 10 éves időszak végéig megtarthatják a 20%-os jövedelemadó-kulcsot. A portugál hatóságok egy sokkal célzottabb, a tengerentúli tudósok és kutatók vonzására összpontosító programmal kívánják felváltani. A végleges részletek még nem ismertek. A kormány bejelentése után Ricardo Marvao telefonja zsongott a barátok és ismerősök kérdéseitől, akik részesültek az adórendszer előnyeiből, és aggódtak a jövő miatt. "Nagy volt a bizalmatlanság a kormánnyal szemben. Garantálták, hogy semmi sem változik azok számára, akik már a jogszabály hatálya alá tartoznak, de sokan ennek ellenére a teljes hátraarctól tartottak" - mondta.
Marvao szerint a program alapvető fontosságú volt a nagyon képzett személyek vonzása szempontjából, akiket egyébként nem ösztönöznének arra, hogy Portugáliába költözzenek és letelepedjenek az országban. "Az NHR-rendszer és a portugáliai technológiai boom lehetővé tette a tehetségek vonzását. A gyorsan növekvő startupoknak tapasztalt szakemberekre volt szükségük, mivel az ökoszisztéma kezdetekor Portugáliában kevés volt a know-how, vagy egyáltalán nem létezett" - mondja Marvao. A kormány azonban az ilyen programokat okolta a lakásárak emelkedéséért. Lisszabonban és más városokban nagy tüntetések voltak a magas bérleti díjak és ingatlanárak miatt.
Ricardo Marvao szerint az adórendszernek köszönhető a helyi IT-szektor látványos fejlődése
Rita de La Feria portugál adószakértő, a Leedsi Egyetem professzora egyetért a portugál kormány döntésével. Szerinte az ilyen jellegű adókedvezmények általában eszkalálódnak, ahogy az országok versenyeznek a keresett munkaerő vonzásáért. Ráadásul a kimerülő adóbevételek és a feszített közszolgáltatások árán jönnek létre, és meghiúsítják az európai kohézió előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. De La Feria azt is kétségbe vonja, hogy a vonzó adórendszer a felelős a munkavállalók Portugáliába vonzásáért. "Valószínűleg azt a számítást kellett a kormánynak belsőleg elvégeznie, hogy szüksége van-e még Portugáliának az NHR-rendszerre ahhoz, hogy szakembereket vonzzon? Vagy Portugália ennek ellenére képes lesz vonzani őket az ország egyéb versenyelőnyeinek köszönhetően?" - teszi fel a kérdést.
"Ha egész Portugáliát nézzük, szerintem megtette a hatását az adókedvezmény. Most már sokan akarnak idejönni és itt élni, és nincs szükség adókedvezményre ahhoz, hogy rávegyük őket a költözésre. Lehet, hogy kevesebb ember fog jönni, de egyszerűen nem igazságos ez a helyzet, hogy a portugálok sokkal kevesebbet keresnek, és sokkal több adót fizetnek" - mondta egy 2016 óta Portugáliában élő svéd szakember, Felix Lange. Bár megérti az összképet, mégis fontolgatja, hogy elhagyja Lisszabont és Londonba költözik, hogy elkerülje ennek az adóterhelésnek a nagymértékű növekedését. "Közel 50 százalékos adókulcsot fizetni nincs értelme. Ha már ennyit fizetsz, legalább elvárnád, hogy az ország mindenben szuperhatékony legyen, de Portugáliában ez nem így van".
Felix Lange jelenleg egy portugál lakásépítési startup cég termékvezetője, szintén 2016-ban érkezett Lisszabonba, és változást keresett. A 10 év elteltével még mindig nem tudja, hogy mit fog csinálni. "Azt hiszem, ha költözni fogok, az nem az NHR-státuszom lejárta miatt lesz. Nem ez lesz a döntő tényező. Kiszámoltam azonban, hogy mekkora lenne az adókulcsom, ha nem lenne NHR-státuszom, és furcsa lenne számomra, ha Portugáliában több adót kellene fizetnem, mint amennyit Svédországban fizettem" - teszi hozzá.
"2010 óta látványos fejlődés történt a portugál technológiai szektorban" - mondja Ricardo Marvao, a Beta portugál innovációs tanácsadó cég igazgatója. "Portugália rendkívül versenyképessé vált a nemzetközi piacon. Számos külföldi alapító kezdte Portugáliát jövőbeli otthonának tekinteni. Hoztak know-how-t, innovációs központokat hoztak létre, befektettek a helyi iparba, co-working tereket építettek" - magyarázza. A hosszú, napsütötte tengerpart mellett a tengerentúli technológiai dolgozókat és vállalkozókat a nagyvonalú adópolitika is az országba vonzotta.
A helyi törvény értelmében a nem állandó lakhellyel rendelkező külföldiek (NHR) 10 évig fix 20%-os adókulcsot fizetnek a jövedelmük után. Összehasonlításképpen, a helyiek esetében a jövedelemadó-kulcsok 15% és 48% között mozognak. Ezzel párhuzamosan léteztek az úgynevezett aranyvízumok, amelyek révén a külföldiek portugál útlevelet kaphattak befektetésekért cserébe. Ez a két rendelkezés együttesen segített abban, hogy szakemberek és nyugdíjasok ezreit vonzzák az országba. Az ország számvevőszékének adatai szerint 2022-ben 74 258 személy élt Portugáliában e rendszer keretében, ami 28%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. De egy évtizedes gyors növekedés után a siker talán egy fordulóponthoz érkezett.
A Portugáliában élő külföldi szakemberek jövedelemadója mindössze 20% volt
Októberben a portugál kormány bejelentette, hogy 2024-től eltörli az új belépőkre vonatkozó kedvező adórendszert. Azokat, akik már részesülnek benne, ez nem érinti, és a 10 éves időszak végéig megtarthatják a 20%-os jövedelemadó-kulcsot. A portugál hatóságok egy sokkal célzottabb, a tengerentúli tudósok és kutatók vonzására összpontosító programmal kívánják felváltani. A végleges részletek még nem ismertek. A kormány bejelentése után Ricardo Marvao telefonja zsongott a barátok és ismerősök kérdéseitől, akik részesültek az adórendszer előnyeiből, és aggódtak a jövő miatt. "Nagy volt a bizalmatlanság a kormánnyal szemben. Garantálták, hogy semmi sem változik azok számára, akik már a jogszabály hatálya alá tartoznak, de sokan ennek ellenére a teljes hátraarctól tartottak" - mondta.
Marvao szerint a program alapvető fontosságú volt a nagyon képzett személyek vonzása szempontjából, akiket egyébként nem ösztönöznének arra, hogy Portugáliába költözzenek és letelepedjenek az országban. "Az NHR-rendszer és a portugáliai technológiai boom lehetővé tette a tehetségek vonzását. A gyorsan növekvő startupoknak tapasztalt szakemberekre volt szükségük, mivel az ökoszisztéma kezdetekor Portugáliában kevés volt a know-how, vagy egyáltalán nem létezett" - mondja Marvao. A kormány azonban az ilyen programokat okolta a lakásárak emelkedéséért. Lisszabonban és más városokban nagy tüntetések voltak a magas bérleti díjak és ingatlanárak miatt.
Ricardo Marvao szerint az adórendszernek köszönhető a helyi IT-szektor látványos fejlődése
Rita de La Feria portugál adószakértő, a Leedsi Egyetem professzora egyetért a portugál kormány döntésével. Szerinte az ilyen jellegű adókedvezmények általában eszkalálódnak, ahogy az országok versenyeznek a keresett munkaerő vonzásáért. Ráadásul a kimerülő adóbevételek és a feszített közszolgáltatások árán jönnek létre, és meghiúsítják az európai kohézió előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. De La Feria azt is kétségbe vonja, hogy a vonzó adórendszer a felelős a munkavállalók Portugáliába vonzásáért. "Valószínűleg azt a számítást kellett a kormánynak belsőleg elvégeznie, hogy szüksége van-e még Portugáliának az NHR-rendszerre ahhoz, hogy szakembereket vonzzon? Vagy Portugália ennek ellenére képes lesz vonzani őket az ország egyéb versenyelőnyeinek köszönhetően?" - teszi fel a kérdést.
"Ha egész Portugáliát nézzük, szerintem megtette a hatását az adókedvezmény. Most már sokan akarnak idejönni és itt élni, és nincs szükség adókedvezményre ahhoz, hogy rávegyük őket a költözésre. Lehet, hogy kevesebb ember fog jönni, de egyszerűen nem igazságos ez a helyzet, hogy a portugálok sokkal kevesebbet keresnek, és sokkal több adót fizetnek" - mondta egy 2016 óta Portugáliában élő svéd szakember, Felix Lange. Bár megérti az összképet, mégis fontolgatja, hogy elhagyja Lisszabont és Londonba költözik, hogy elkerülje ennek az adóterhelésnek a nagymértékű növekedését. "Közel 50 százalékos adókulcsot fizetni nincs értelme. Ha már ennyit fizetsz, legalább elvárnád, hogy az ország mindenben szuperhatékony legyen, de Portugáliában ez nem így van".
Felix Lange jelenleg egy portugál lakásépítési startup cég termékvezetője, szintén 2016-ban érkezett Lisszabonba, és változást keresett. A 10 év elteltével még mindig nem tudja, hogy mit fog csinálni. "Azt hiszem, ha költözni fogok, az nem az NHR-státuszom lejárta miatt lesz. Nem ez lesz a döntő tényező. Kiszámoltam azonban, hogy mekkora lenne az adókulcsom, ha nem lenne NHR-státuszom, és furcsa lenne számomra, ha Portugáliában több adót kellene fizetnem, mint amennyit Svédországban fizettem" - teszi hozzá.