SG.hu
A Google a keresővel zsarolja a híroldalakat, hogy ne tiltsák ki az MI-jüket
Lehet, hogy soha az életben nem kell többé hírekre kattintani, ha a mesterséges intelligencia képes megemészteni a világháló összes információját, és igény szerinti összefoglalót tálalni. Ez rémálom a kiadók, és persze az újságírók számára.
A Google és más cégek az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciával kísérleteznek, amely múltbeli adatokból merítve hoz létre új tartalmakat. Május óta a Google elkezdte a keresés új formájának kialakítását, melyben már a generatív MI is szerepet kap. Iparági megfigyelők tavasszal már megkérdőjelezték a technológiai óriás jövőbeli szerepét, hiszen olyannyira előretört az OpenAI kérdésekre válaszoló chatbotja, a ChatGPT. A Search Generative Experience (SGE) nevű termék a mesterséges intelligenciát használja arra, hogy bizonyos keresési lekérdezésekre válaszul összefoglalókat hozzon létre, amelyeket az vált ki, hogy a Google rendszere szerint hasznos lenne-e a formátum. Ezek az összefoglalók a Google kereső honlapjának tetején jelennek meg, a Google SGE-ről szóló bemutatója szerint "mélyebbre lehet ásni" a linkekkel.
Ha a kiadók meg akarják akadályozni, hogy tartalmaikat a Google mesterséges intelligenciája felhasználja ezen összefoglalók létrehozásához, akkor ugyanazt az eszközt kell ehhez használniuk, amely megakadályozza, hogy ezek a tartalmak megjelenjenek a Google keresési találatokban. Ha pedig nincsenek benne a keresőben, akkor gyakorlatilag láthatatlanná válnak a weben.
A "Ki az a Jon Fosse" - egy irodalmi Nobel-díjas író - keresés például három bekezdést generál az íróról és munkásságáról. A legördülő gombok a Wikipédia, az NPR, a The New York Times és más weboldalak Fosse-tartalmaira mutató linkeket tartalmaznak; az összefoglaló jobb oldalán további linkek jelennek meg. A Google szerint a mesterséges intelligencia által generált áttekintéseket több weboldalból szintetizálják, és a linkek célja, hogy ugródeszkaként szolgáljanak a további információk megismeréséhez. A cég az SGE-t jelenleg kísérletnek tekinti, céljuk a termék fejlesztése és javítása, és a kiadók és mások visszajelzéseit is beépítik.
Az alul megjelenő linkekre senki nem fog kattintani, ha a Google MI-je választ ad
A kiadók számára az új keresőeszköz a legújabb vörös zászló egy több évtizedes kapcsolatban, amelyben a Google-lal versenyeztek az online hirdetések terén, forgalmuk jelentős részét pedig a keresésben vezető óriáscégnek köszönhették. A még mindig készülő termék - amely már elérhető az Egyesült Államokban, Indiában és Japánban - aggodalmakat keltett a kiadókban, mivel megpróbálják kitalálni a helyüket egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia uralhatja a felhasználók információkeresését. Ezek az aggályok a webes forgalommal kapcsolatosak, azzal, hogy a kiadók az SGE összefoglalóiban megjelenő információk forrásaként megjelennek-e majd, valamint az összefoglalók pontosságával kapcsolatosak. A legfontosabb, hogy a kiadók pénzt szeretnének kapni azokért a tartalmakért, amelyeken a Google és más mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok mesterséges intelligencia eszközeiket képzik - ez a mesterséges intelligencia egyik fő vitás pontja.
A Google szóvivője nyilatkozatában elmondta: "Ahogy a generatív MI-t bevezetjük a keresőbe, továbbra is olyan megközelítéseket részesítünk előnyben, amelyek forgalmat irányítanak az alkotók széles körének, köztük a hírkiadóknak, hogy támogassuk az egészséges, nyílt webet". A kompenzációról a Google azt mondja, hogy azon dolgozik, hogy jobban megértse a generatív MI-alkalmazások üzleti modelljét, és a kiadók és mások hozzájárulását is megkapja. Persze kérdéses, hogy a szavakat milyen nagyságú kifizetések követik majd, és hogy milyen mértékben lesz nyitottság az értékcserére.
Szeptember végén a Google bejelentette a Google-Extended nevű új eszközt, amely lehetőséget ad a kiadóknak arra, hogy letiltsák a tartalmaikat az MI-modellek betanítását tekintve. De az új eszköz nem teszi lehetővé a kiadók számára, hogy megakadályozzák tartalmaik feltérképezését az SGE számára, sem az összefoglalókat, sem a velük együtt megjelenő linkeket anélkül, hogy a hagyományos Google-keresésből is eltűnnének. A kiadók kattintásokat akarnak, hogy pénzt tudjanak kérni a cikkek melletti hirdetésekért, és a Google keresőben való megjelenés kulcsfontosságú az üzletükhöz. Az SGE kialakítása a hagyományos keresőben megjelenő linkeket az oldal aljára tolta, ami az egyik kiadó vezetője szerint akár 40%-kal is csökkentheti a linkek forgalmát.
Ennél is aggasztóbb az a lehetőség, hogy az emberek nem is kattintanak majd a linkekre, ha az SGE összefoglalása kielégíti az információigényüket. Hiába közli egy utazási kiadvány, hogy az év melyik időszakában a legjobb Párizsba utazni, ha ezt egyből a keresőben elolvashatják. Az SGE "határozottan csökkenteni fogja a kiadók organikus forgalmát, és más módon kell majd mérniük a tartalom értékét" - mondta Nikhil Lai, a Forrester Research vezető elemzője. Ennek ellenére úgy véli, hogy a kiadók hírneve erős marad az SGE-ben megjelenő linkjeiknek köszönhetően.
A Google azt mondja, hogy az SGE-t úgy tervezte, hogy kiemelje a webes tartalmakat. "A konkrét forgalmi hatásokra vonatkozó becslések spekulatívak és nem reprezentatívak, mivel amit ma az SGE-ben látnak, az egészen másképp nézhet ki, mint ami végül szélesebb körben elindul a keresőben" - mondta a vállalat szóvivője. Míg a kiadók és más iparágak évtizedeken át úgy alakították ki weboldalaikat, hogy azok a hagyományos Google-kereséseknél az élen jelenjenek meg, addig most a kiadóknak nincs elég információja ahhoz, hogy ugyanezt megtegyék az új SGE-összefoglalók esetében. "Az új MI rész egy fekete doboz számunkra" - mondta az egyik kiadó vezetője. "Nem tudjuk, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy részei vagyunk a mögötte álló algoritmusnak". A Google szerint a kiadóknak semmi mást nem kell tenniük, mint eddig, hogy megjelenjenek a keresőben.
A kiadók már régóta megengedik a Google-nek, hogy feltérképezze a tartalmaikat a keresési eredményekben való megjelenés céljából. A cég egy bot segítségével automatikusan átvizsgál és indexál minden weben található honlapot, hogy azok tartalma megjelenjen a keresőben. A kiadók aggodalmai az SGE-vel kapcsolatban egy kulcsfontosságú pontra vezethetők vissza: azt mondják, hogy a Google ingyenesen feltérképezi a tartalmukat, hogy összefoglalókat készítsen, amelyeket a felhasználók a linkjeikre való kattintás helyett elolvashatnak, és hogy a Google nem tisztázta, hogyan akadályozhatják meg, hogy a tartalmakat feltérképezzék az SGE számára. A Google új keresőeszköze - mondta az egyik kiadó - "minden eddiginél fenyegetőbb számunkra és üzletünkre nézve".
Az Originality.ai tartalomdetektorának exkluzív adatai szerint a weboldalak, ha lehetőségük van rá, blokkolják tartalmaik MI-hez való felhasználását, ha ez nem befolyásolja a keresést. Augusztus 7-i megjelenése óta a vezető webhelyek 27,4%-a blokkolja a ChatGPT botját - köztük a The New York Times és a Washington Post is. Ehhez képest a szeptember 28-i megjelenés óta alig 6% blokkolja a Google botot, szóval úgy néz ki, hogy a kereső és az MI árukapcsolása az ő szempontjukból sikeres.
A Google és más cégek az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciával kísérleteznek, amely múltbeli adatokból merítve hoz létre új tartalmakat. Május óta a Google elkezdte a keresés új formájának kialakítását, melyben már a generatív MI is szerepet kap. Iparági megfigyelők tavasszal már megkérdőjelezték a technológiai óriás jövőbeli szerepét, hiszen olyannyira előretört az OpenAI kérdésekre válaszoló chatbotja, a ChatGPT. A Search Generative Experience (SGE) nevű termék a mesterséges intelligenciát használja arra, hogy bizonyos keresési lekérdezésekre válaszul összefoglalókat hozzon létre, amelyeket az vált ki, hogy a Google rendszere szerint hasznos lenne-e a formátum. Ezek az összefoglalók a Google kereső honlapjának tetején jelennek meg, a Google SGE-ről szóló bemutatója szerint "mélyebbre lehet ásni" a linkekkel.
Ha a kiadók meg akarják akadályozni, hogy tartalmaikat a Google mesterséges intelligenciája felhasználja ezen összefoglalók létrehozásához, akkor ugyanazt az eszközt kell ehhez használniuk, amely megakadályozza, hogy ezek a tartalmak megjelenjenek a Google keresési találatokban. Ha pedig nincsenek benne a keresőben, akkor gyakorlatilag láthatatlanná válnak a weben.
A "Ki az a Jon Fosse" - egy irodalmi Nobel-díjas író - keresés például három bekezdést generál az íróról és munkásságáról. A legördülő gombok a Wikipédia, az NPR, a The New York Times és más weboldalak Fosse-tartalmaira mutató linkeket tartalmaznak; az összefoglaló jobb oldalán további linkek jelennek meg. A Google szerint a mesterséges intelligencia által generált áttekintéseket több weboldalból szintetizálják, és a linkek célja, hogy ugródeszkaként szolgáljanak a további információk megismeréséhez. A cég az SGE-t jelenleg kísérletnek tekinti, céljuk a termék fejlesztése és javítása, és a kiadók és mások visszajelzéseit is beépítik.
Az alul megjelenő linkekre senki nem fog kattintani, ha a Google MI-je választ ad
A kiadók számára az új keresőeszköz a legújabb vörös zászló egy több évtizedes kapcsolatban, amelyben a Google-lal versenyeztek az online hirdetések terén, forgalmuk jelentős részét pedig a keresésben vezető óriáscégnek köszönhették. A még mindig készülő termék - amely már elérhető az Egyesült Államokban, Indiában és Japánban - aggodalmakat keltett a kiadókban, mivel megpróbálják kitalálni a helyüket egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia uralhatja a felhasználók információkeresését. Ezek az aggályok a webes forgalommal kapcsolatosak, azzal, hogy a kiadók az SGE összefoglalóiban megjelenő információk forrásaként megjelennek-e majd, valamint az összefoglalók pontosságával kapcsolatosak. A legfontosabb, hogy a kiadók pénzt szeretnének kapni azokért a tartalmakért, amelyeken a Google és más mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok mesterséges intelligencia eszközeiket képzik - ez a mesterséges intelligencia egyik fő vitás pontja.
A Google szóvivője nyilatkozatában elmondta: "Ahogy a generatív MI-t bevezetjük a keresőbe, továbbra is olyan megközelítéseket részesítünk előnyben, amelyek forgalmat irányítanak az alkotók széles körének, köztük a hírkiadóknak, hogy támogassuk az egészséges, nyílt webet". A kompenzációról a Google azt mondja, hogy azon dolgozik, hogy jobban megértse a generatív MI-alkalmazások üzleti modelljét, és a kiadók és mások hozzájárulását is megkapja. Persze kérdéses, hogy a szavakat milyen nagyságú kifizetések követik majd, és hogy milyen mértékben lesz nyitottság az értékcserére.
Szeptember végén a Google bejelentette a Google-Extended nevű új eszközt, amely lehetőséget ad a kiadóknak arra, hogy letiltsák a tartalmaikat az MI-modellek betanítását tekintve. De az új eszköz nem teszi lehetővé a kiadók számára, hogy megakadályozzák tartalmaik feltérképezését az SGE számára, sem az összefoglalókat, sem a velük együtt megjelenő linkeket anélkül, hogy a hagyományos Google-keresésből is eltűnnének. A kiadók kattintásokat akarnak, hogy pénzt tudjanak kérni a cikkek melletti hirdetésekért, és a Google keresőben való megjelenés kulcsfontosságú az üzletükhöz. Az SGE kialakítása a hagyományos keresőben megjelenő linkeket az oldal aljára tolta, ami az egyik kiadó vezetője szerint akár 40%-kal is csökkentheti a linkek forgalmát.
Ennél is aggasztóbb az a lehetőség, hogy az emberek nem is kattintanak majd a linkekre, ha az SGE összefoglalása kielégíti az információigényüket. Hiába közli egy utazási kiadvány, hogy az év melyik időszakában a legjobb Párizsba utazni, ha ezt egyből a keresőben elolvashatják. Az SGE "határozottan csökkenteni fogja a kiadók organikus forgalmát, és más módon kell majd mérniük a tartalom értékét" - mondta Nikhil Lai, a Forrester Research vezető elemzője. Ennek ellenére úgy véli, hogy a kiadók hírneve erős marad az SGE-ben megjelenő linkjeiknek köszönhetően.
A Google azt mondja, hogy az SGE-t úgy tervezte, hogy kiemelje a webes tartalmakat. "A konkrét forgalmi hatásokra vonatkozó becslések spekulatívak és nem reprezentatívak, mivel amit ma az SGE-ben látnak, az egészen másképp nézhet ki, mint ami végül szélesebb körben elindul a keresőben" - mondta a vállalat szóvivője. Míg a kiadók és más iparágak évtizedeken át úgy alakították ki weboldalaikat, hogy azok a hagyományos Google-kereséseknél az élen jelenjenek meg, addig most a kiadóknak nincs elég információja ahhoz, hogy ugyanezt megtegyék az új SGE-összefoglalók esetében. "Az új MI rész egy fekete doboz számunkra" - mondta az egyik kiadó vezetője. "Nem tudjuk, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy részei vagyunk a mögötte álló algoritmusnak". A Google szerint a kiadóknak semmi mást nem kell tenniük, mint eddig, hogy megjelenjenek a keresőben.
A kiadók már régóta megengedik a Google-nek, hogy feltérképezze a tartalmaikat a keresési eredményekben való megjelenés céljából. A cég egy bot segítségével automatikusan átvizsgál és indexál minden weben található honlapot, hogy azok tartalma megjelenjen a keresőben. A kiadók aggodalmai az SGE-vel kapcsolatban egy kulcsfontosságú pontra vezethetők vissza: azt mondják, hogy a Google ingyenesen feltérképezi a tartalmukat, hogy összefoglalókat készítsen, amelyeket a felhasználók a linkjeikre való kattintás helyett elolvashatnak, és hogy a Google nem tisztázta, hogyan akadályozhatják meg, hogy a tartalmakat feltérképezzék az SGE számára. A Google új keresőeszköze - mondta az egyik kiadó - "minden eddiginél fenyegetőbb számunkra és üzletünkre nézve".
Az Originality.ai tartalomdetektorának exkluzív adatai szerint a weboldalak, ha lehetőségük van rá, blokkolják tartalmaik MI-hez való felhasználását, ha ez nem befolyásolja a keresést. Augusztus 7-i megjelenése óta a vezető webhelyek 27,4%-a blokkolja a ChatGPT botját - köztük a The New York Times és a Washington Post is. Ehhez képest a szeptember 28-i megjelenés óta alig 6% blokkolja a Google botot, szóval úgy néz ki, hogy a kereső és az MI árukapcsolása az ő szempontjukból sikeres.