SG.hu

A Google a keresővel zsarolja a híroldalakat, hogy ne tiltsák ki az MI-jüket

Lehet, hogy soha az életben nem kell többé hírekre kattintani, ha a mesterséges intelligencia képes megemészteni a világháló összes információját, és igény szerinti összefoglalót tálalni. Ez rémálom a kiadók, és persze az újságírók számára.

A Google és más cégek az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciával kísérleteznek, amely múltbeli adatokból merítve hoz létre új tartalmakat. Május óta a Google elkezdte a keresés új formájának kialakítását, melyben már a generatív MI is szerepet kap. Iparági megfigyelők tavasszal már megkérdőjelezték a technológiai óriás jövőbeli szerepét, hiszen olyannyira előretört az OpenAI kérdésekre válaszoló chatbotja, a ChatGPT. A Search Generative Experience (SGE) nevű termék a mesterséges intelligenciát használja arra, hogy bizonyos keresési lekérdezésekre válaszul összefoglalókat hozzon létre, amelyeket az vált ki, hogy a Google rendszere szerint hasznos lenne-e a formátum. Ezek az összefoglalók a Google kereső honlapjának tetején jelennek meg, a Google SGE-ről szóló bemutatója szerint "mélyebbre lehet ásni" a linkekkel.

Ha a kiadók meg akarják akadályozni, hogy tartalmaikat a Google mesterséges intelligenciája felhasználja ezen összefoglalók létrehozásához, akkor ugyanazt az eszközt kell ehhez használniuk, amely megakadályozza, hogy ezek a tartalmak megjelenjenek a Google keresési találatokban. Ha pedig nincsenek benne a keresőben, akkor gyakorlatilag láthatatlanná válnak a weben.

A "Ki az a Jon Fosse" - egy irodalmi Nobel-díjas író - keresés például három bekezdést generál az íróról és munkásságáról. A legördülő gombok a Wikipédia, az NPR, a The New York Times és más weboldalak Fosse-tartalmaira mutató linkeket tartalmaznak; az összefoglaló jobb oldalán további linkek jelennek meg. A Google szerint a mesterséges intelligencia által generált áttekintéseket több weboldalból szintetizálják, és a linkek célja, hogy ugródeszkaként szolgáljanak a további információk megismeréséhez. A cég az SGE-t jelenleg kísérletnek tekinti, céljuk a termék fejlesztése és javítása, és a kiadók és mások visszajelzéseit is beépítik.


Az alul megjelenő linkekre senki nem fog kattintani, ha a Google MI-je választ ad

A kiadók számára az új keresőeszköz a legújabb vörös zászló egy több évtizedes kapcsolatban, amelyben a Google-lal versenyeztek az online hirdetések terén, forgalmuk jelentős részét pedig a keresésben vezető óriáscégnek köszönhették. A még mindig készülő termék - amely már elérhető az Egyesült Államokban, Indiában és Japánban - aggodalmakat keltett a kiadókban, mivel megpróbálják kitalálni a helyüket egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia uralhatja a felhasználók információkeresését. Ezek az aggályok a webes forgalommal kapcsolatosak, azzal, hogy a kiadók az SGE összefoglalóiban megjelenő információk forrásaként megjelennek-e majd, valamint az összefoglalók pontosságával kapcsolatosak. A legfontosabb, hogy a kiadók pénzt szeretnének kapni azokért a tartalmakért, amelyeken a Google és más mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok mesterséges intelligencia eszközeiket képzik - ez a mesterséges intelligencia egyik fő vitás pontja.

A Google szóvivője nyilatkozatában elmondta: "Ahogy a generatív MI-t bevezetjük a keresőbe, továbbra is olyan megközelítéseket részesítünk előnyben, amelyek forgalmat irányítanak az alkotók széles körének, köztük a hírkiadóknak, hogy támogassuk az egészséges, nyílt webet". A kompenzációról a Google azt mondja, hogy azon dolgozik, hogy jobban megértse a generatív MI-alkalmazások üzleti modelljét, és a kiadók és mások hozzájárulását is megkapja. Persze kérdéses, hogy a szavakat milyen nagyságú kifizetések követik majd, és hogy milyen mértékben lesz nyitottság az értékcserére.

Szeptember végén a Google bejelentette a Google-Extended nevű új eszközt, amely lehetőséget ad a kiadóknak arra, hogy letiltsák a tartalmaikat az MI-modellek betanítását tekintve. De az új eszköz nem teszi lehetővé a kiadók számára, hogy megakadályozzák tartalmaik feltérképezését az SGE számára, sem az összefoglalókat, sem a velük együtt megjelenő linkeket anélkül, hogy a hagyományos Google-keresésből is eltűnnének. A kiadók kattintásokat akarnak, hogy pénzt tudjanak kérni a cikkek melletti hirdetésekért, és a Google keresőben való megjelenés kulcsfontosságú az üzletükhöz. Az SGE kialakítása a hagyományos keresőben megjelenő linkeket az oldal aljára tolta, ami az egyik kiadó vezetője szerint akár 40%-kal is csökkentheti a linkek forgalmát.


Ennél is aggasztóbb az a lehetőség, hogy az emberek nem is kattintanak majd a linkekre, ha az SGE összefoglalása kielégíti az információigényüket. Hiába közli egy utazási kiadvány, hogy az év melyik időszakában a legjobb Párizsba utazni, ha ezt egyből a keresőben elolvashatják. Az SGE "határozottan csökkenteni fogja a kiadók organikus forgalmát, és más módon kell majd mérniük a tartalom értékét" - mondta Nikhil Lai, a Forrester Research vezető elemzője. Ennek ellenére úgy véli, hogy a kiadók hírneve erős marad az SGE-ben megjelenő linkjeiknek köszönhetően.

A Google azt mondja, hogy az SGE-t úgy tervezte, hogy kiemelje a webes tartalmakat. "A konkrét forgalmi hatásokra vonatkozó becslések spekulatívak és nem reprezentatívak, mivel amit ma az SGE-ben látnak, az egészen másképp nézhet ki, mint ami végül szélesebb körben elindul a keresőben" - mondta a vállalat szóvivője. Míg a kiadók és más iparágak évtizedeken át úgy alakították ki weboldalaikat, hogy azok a hagyományos Google-kereséseknél az élen jelenjenek meg, addig most a kiadóknak nincs elég információja ahhoz, hogy ugyanezt megtegyék az új SGE-összefoglalók esetében. "Az új MI rész egy fekete doboz számunkra" - mondta az egyik kiadó vezetője. "Nem tudjuk, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy részei vagyunk a mögötte álló algoritmusnak". A Google szerint a kiadóknak semmi mást nem kell tenniük, mint eddig, hogy megjelenjenek a keresőben.

A kiadók már régóta megengedik a Google-nek, hogy feltérképezze a tartalmaikat a keresési eredményekben való megjelenés céljából. A cég egy bot segítségével automatikusan átvizsgál és indexál minden weben található honlapot, hogy azok tartalma megjelenjen a keresőben. A kiadók aggodalmai az SGE-vel kapcsolatban egy kulcsfontosságú pontra vezethetők vissza: azt mondják, hogy a Google ingyenesen feltérképezi a tartalmukat, hogy összefoglalókat készítsen, amelyeket a felhasználók a linkjeikre való kattintás helyett elolvashatnak, és hogy a Google nem tisztázta, hogyan akadályozhatják meg, hogy a tartalmakat feltérképezzék az SGE számára. A Google új keresőeszköze - mondta az egyik kiadó - "minden eddiginél fenyegetőbb számunkra és üzletünkre nézve".

Az Originality.ai tartalomdetektorának exkluzív adatai szerint a weboldalak, ha lehetőségük van rá, blokkolják tartalmaik MI-hez való felhasználását, ha ez nem befolyásolja a keresést. Augusztus 7-i megjelenése óta a vezető webhelyek 27,4%-a blokkolja a ChatGPT botját - köztük a The New York Times és a Washington Post is. Ehhez képest a szeptember 28-i megjelenés óta alig 6% blokkolja a Google botot, szóval úgy néz ki, hogy a kereső és az MI árukapcsolása az ő szempontjukból sikeres.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #14
    Miért vezetne a verseny végállomáshoz? Egyáltalán mit értesz végállomás alatt? És ha nem szocializmus meg nem kapitalizmus, akkor szerinted mi lenne a jó?
  • Tetsuo #13
    Dehogy is. A kapitalizmusban a verseny vezet a végállomáshoz, a szocializmusban nincs piaci verseny, az másként rossz.
  • manypet #12
    "Az atlagos ember szamara nagyon hasonlo az eredmeny"
    Mert az átlagemberrel elhitették, hogy a mai gazdaság kapitalizmus. Pedig semmi köze hozzá.

    "a szocializmusban egy hatalmi csoport iranyitja a gazdasagot, de nem mint sajat tulajdont, hanem bizonyos elvek szerint"
    Ez van most is. Van egy hatalmi csoport, amelyiknél ugyan eljátszuk, hogy 4 évente másikat választasz, de bármelyiket is választod, ugyanaz marad. És a bizonyos elvek is megvannak - demokráciának nevezik. Nem véletlenül mondta Lenin, hogy a demokrácia a szocializmushoz vezető út. A tömeg uralma szocializmust eredményez.

    "A monopolista kapitalizmusban ugyanugy egy hatalmi csoport iranyitja a gazdasagot"
    Nincs olyan, hogy monopolista kapitalizmus. Ez megint a szocialisták hazugsága, hogy a saját beteg és megbukott modelljüket a másik oldalra kenjék. És láthatóan te sem tudod, mit jelent a kapitalizmus. Azért is ekézed ilyen lelkesen. Pedig ha megérted, mi is valójában a kapitalizmus, meggyőződésem, hogy te is kapitalista leszel, mert az eddigi írásaid alapján nem tűnsz sem hülyének, sem rossz szándékúnak. Csak a több évtizedes agymosás, amit lenyomnak az emberek torkán, sajnos téves következtetéseket ad. Itt egy elég jó összefoglaló arról, mi is valójában a kapitalizmus:
    https://liberatorium.blog.hu/2013/10/24/tevhitek_a_kapitalizmusrol

    "Ezzel szemben all a demokracia, azaz a nep uralma"
    Ez is tévedés. Ahogy Lenin is mondta, éppen a demokrácia a szocializmus alapja. A szocializmus meg a kommunizmushoz vezető út. A mai világ demokratikus. És az orbáni szocializmust meg a gyurcsányi szocializmust is az okozta. Ahogy Putyin meg Biden hatalmát is ez okozta. A demokrácia nem áll szemben a szocializmussal, hanem éppen táptalaja annak. Voltaképpen egy választott feudalizmus, ahol 4 évente új földesurakat kapsz.

    "ha a tobbseg szegennye valik, akkor lehetoseguk van ezen valtoztatni, akar a gazdagabbak karara is"
    Igen, ez történt a szovjet forradalomnál, meg Hitler hatalomra jutásánál is. Kiváló példa arra, hogy ne kövessük a demokráciát, mert elnyomó rendszert fog eredményezni. (Igen, Hitler is a többség uralmának köszönhette a hatalmát. Ilyen az, mikor a többség uralomhoz jut: elhozza a világtörténelem legbetegebb elnyomó rendszerét. Mert ez nem csak elnyomó, mint a korábbi feudalizmus vagy teokrácia, hanem felelőtlen is, hiszen a népben lévő egyénnek már nincs felelőssége.)

    Egy elég jó videó, ami talán nem tökéletes, főleg ha a vallási maszlagot is belevesszük, de mégis elég jól rámutat, mi is a különbség a különböző rendszerek között. Tényleg érdemes végignézni. ha kicsit rágyorsítasz negyed óra az egész:
    https://www.youtube.com/watch?v=EFOh8zwdrp4
  • kvp #11
    "Ez éppen a szocializmus lényege, nem a kapitalizmusé."

    Az atlagos ember szamara nagyon hasonlo az eredmeny, de a szocializmusban egy hatalmi csoport iranyitja a gazdasagot, de nem mint sajat tulajdont, hanem bizonyos elvek szerint. Ez leginkabb egy teokraciahoz teszi hasonlova.

    A monopolista kapitalizmusban ugyanugy egy hatalmi csoport iranyitja a gazdasagot, de csak es kizarolag a sajat elvei szerint es sajat haszonszerzese erdekeben. Ennek szelsoseges esete, amikor egyetlen ember vagy csalad kezebe kerul minden tulajdon. Ez nagyon hasonlit az egyiptomi faraok rendszerere, ahol a kizarolagos tulajdonjog melle meg istenkent is tiszteltette magat a farao. Ez a rendszer alakul ki kommunizmus eseten is ha tekintelyuralmi rendszerre valik, amire jo pelda a sztalinizmus.

    Vegul is teljesen mindegy, hogy melyik iranybol jutunk el a tomegek tulajdon nelkuli allapotaig, de mindket modell ezt okozza, ha korlatozasok nelkul letezik. A kapitalizmus es a kommunizmus vegso statdiumukban nem feltetlen ellenpontjai egymasnak, hanem nagyon hasonlo rendszerek.

    Ezzel szemben all a demokracia, azaz a nep uralma. Ez a jog uralmaval szemben a tobbseg hatalmat jelenti, tehat ha a tobbseg szegennye valik, akkor lehetoseguk van ezen valtoztatni, akar a gazdagabbak karara is. (lasd francia forradalom) A tulajdon es az elet elvesztesenek lehetosege egy nagyon jo motivacios tenyezo a nagytokesek szamara, hogy ne hagyjak teljesen elszegenyedni a tobbseget es megakadalyozza a kommunista diktaturak kialakulasat is.
  • manypet #10
    Ez éppen a szocializmus lényege, nem a kapitalizmusé.
    De egyébként a többi stimmel.
    https://szabadtarsadalom.hu/blogs/news/kis-szocializmushatarozo-1
  • Tetsuo #9
    De onnatól a Google üzemeltethet egyet éppen a felmerülő igény miatt.
    Egyébként a kapitalizmus lényegéből kifolyólag oda tart, hogy egyre kevesebb, majd értelemszerűen egy vállalat tulajdonol minden javat és állít elő minden terméket. Ezen vállalat mellett nincs szükség kormányokra, hiszen a vállalat sokkal nagyobb hatalmú azoknál és elvégzi azok feladatait.
    Mivel vannak más irányú hatalmi törekvések is, az említett folyamat torzul, de ezen törekvések is monopolisták, vagyis feltétlenül egy mindent irányító globális központ a cél.
  • Cat #8
    Ha megszűnnek a híroldalak, akkor a Google is megszívja, mert ő nem állít elő semmilyen tartalmat saját maga. Ha nincsen bevételi forrása a médiának az hosszú távon nagyon nem lesz jó a társadalomnak.
  • manypet #7
    Ezért sem lenne szerencsés követni.
  • manypet #6
    Értem. Tehát legyen az egész világ kommunista, csak hogy ne legyen egy általad vizionált polgárháború. Annyi csak a baj az elvvel, hogy éppen az ilyen zsarolások elleni küzdelemmel lehetne elérni, hogy ne tudjanak polarizálni bennünket. Amíg hatalmat kapnak az emberek felett, addig bizony polarizálódni fogunk. Mert ez az érdekük, így könnyebben vezethetőek az emberek. Az egy kézbe adás csak ennek ágyaz majd meg. Míg ha küzdenénk ellene, akkor nagyon sok forrás lehetne, így nehezebb lenne megosztani az embereket. Ráadásul a propaganda hatása is kisebb lenne, ha több forrás áll az emberek rendelkezésére. Amit te támogatsz, az a kommunizmus.
  • MerlinW #5
    Ez a világ több országában eddig is így volt, pl kb a teljes ázsiai területen.