SG.hu
Sok kávézó és étterem, sőt, egyes városok is kitiltják az influencereket
Új trend kezd kibontakozni, népszerű helyek zárják be kapuikat a tartalomkészítők előtt. Manapság mintha az influencerek jelölnének ki minden olyan helyet, amit "érdemes" felkeresni. Az életmódtanácsadással foglalkozó TikTokkerek és az Instagram gasztronómusai tájékoztatják a világot arról, hogy milyen éttermeket érdemes választani, milyen limitált ajánlatok léteznek vagy pop-up boltok vannak éppen nyitva, és hol érdemes enni, ha utazunk. De néhány hely inkább bezárja kapuit az influencerek előtt.
Nemrég egy brooklyni kávézót olyannyira elárasztottak az állványokat cipelő influencerek, hogy a tulajdonosok úgy döntöttek teljesen kitiltják őket. "Az emberek bejöttek és csak fotózkodtak. Vettek egy italt, és két órán át fényképezték" - mondja Carol Song, az üzlet társtulajdonosa. Bár hálás, hogy az emberek szeretik a helyet, de az, hogy az emberek állványokat állítanak fel, és fotókat készítenek az alkalmazottakról, azt már kicsit túlzásnak érzi. Voltak, akik nem is rendeltek semmit, csak a közeli asztalokon lévő ételekről és italokról készítettek képeket. A kávézó Instagram-fiókján hívták fel a figyelmet az új szabályokra, megengedve a látogatóknak, hogy "gyors pillanatképeket" készítsenek a saját asztaluknál, de határozottan betartatják az új, üzleten belüli, fotó- és videózást tiltó irányelvüket: "Szeretjük az étel- és italfotókat, de a TikTokok és az Instagram-fotózások egy kicsit kicsúsztak a kezünkből".
Néhány héttel korábban egy vermonti város került reflektorfénybe, mely hasonló szabályokat vezetett be. A festői őszi tájáról ismert Pomfret lezárta leglátogatottabb és legtöbbet fényképezett helyeit a turisták előtt. A város önkormányzata "jelentős biztonsági, környezeti, esztétikai és életminőségi problémákra" hivatkozva megszavazta, hogy szeptember 23. és október 15. között lezárják ezeket a területeket. Júliusban a város néhány lakója GoFundMe-oldalt hozott létre a Cloudland Road megmentésére, mely egy bukolikus földsáv, amely népszerű hátteréül szolgált az őszre összpontosító közösségi médiatartalmaknak. Az adománygyűjtés szervezői szerint a tökéletes fényképek megörökítésére törekvő elszánt látogatók "olyan mértékben megváltoztatták a környék tájképét, hogy az már tarthatatlan".
Pomfret városa kénytelen volt lezárni az utat, annyira elözönlötték a látogatók
Ez csak két ilyen jellegű eset a közelmúltból, de érdekes trendet jelez, mert üzleti siker szempontjából nehéz eltekinteni az influencer marketing térnyerésétől, és a rájuk való támaszkodástól adott dolgok népszerűsítésében. A vállalkozások termékeket és helyeket akarnak népszerűsíteni, a fogyasztók pedig olyan internetes hangoktól keresnek javaslatokat, akikben megbíznak. Az ilyen tiltások egyik oka logisztikai. A vírusvideók elősegíthetik a növekedést, de gyakran előfordul, hogy e videók alanyai nincsenek felkészülve a népszerűség megugrására. Egyes éttermek és helyi látványosságok nem tudják kezelni a kereslet növekedését, nem tartanak fenn ehhez szükséges infrastruktúrát. Egyes vállalkozások egyszerűen nem alkalmasak arra az emberáradatra, amelyet egy influencer vonzhat, ami végül inkább árthat az üzletnek, mint segíthet neki.
Úgy tűnik azonban, hogy beköszöntött az a korszak is, amikor kiábrándulunk az influencerekből és döntéseikből. Az év elején (kissé ironikusan) őrület lett a de-influencing. A nyár folyamán sok TikTok-felhasználó felháborodását fejezte ki olyan mikrotrendek beáramlása miatt, amelyeknek nemcsak nevetségesen rövid az élettartamuk, de nincs is értelmük. Úgy tűnik, az internet egyre nagyobb része fárad bele a befolyásolásba, különösen, ha az a kapitalista tartalmak állandó áradatával vagy az önismeret hiányával jár. Ugyanez az indok a szabadidőiparban is: a helyek sokkal inkább fenntartható vásárlói bázist szeretnének, nem pedig olyan emberek raját, akik utána soha nem néznek vissza, mert mennek tovább a következő divatos helyre. Szintén kiemelt szempont bizonyos éttermekben és klubokban a telefonok és a fényképezés betiltása, hogy megvédjék a jelenlévők élményszerzését.
Persze a kamerázás tilalma nem új jelenség: egyes híres éttermek már egy évtizede szigorú szabályokat kezdtek alkalmazni az étkezések dokumentálására törekvőkre. A New York Times 2013-ban úgy jellemezte ezeket a vendéglősöket, akik megvédik vendégeiket "az iPhone-okkal hadonászó amatőr ételrajongók légióitól, akik szerint amit tesznek, az tiszteletadás és ingyenes reklám az éttermeknek." Ma már az ételfotók készítése sokak számára teljes értékű karrierré nőtte ki magát. Miközben ez bizonyos mértékig forradalmasította a vendéglátóipart és a turizmust, van egy másik oldal is, amelyet figyelembe kell venni: egyes terek nem érzik úgy, hogy szükségük van mások közösségi média promóciójára ahhoz, hogy növeljék saját eladásaikat. Az influencerek néha nagymértékben felülbecsülik azt az értéket, amit a márkáknak nyújtanak, mert ugyan egy olyan szupersztár, mint Kim Kardashian segíthet egy termék eladásában, de a mikro-influencerek túlnyomó többsége kevés értéket hoz.
Ráadásul a közelmúltban megfigyelhető az a tendencia, hogy az influencerek ingyenes árukat követelnek a tartalomért cserébe. Sok magánvállalkozás belefáradt a tevékenységükbe, mert sokan azért mennek kávézókba, szórakozóhelyekre, sőt olyan vállalkozásokhoz is, mint a hajóbérlés, hogy egy említésért cserébe ingyen kapjanak tárgyakat vagy szolgáltatásokat. Az inga visszalengése persze természetes dolog, és ettől még az influencerek nem tűnnek el, de a trend igenis érezhető, mert sokan kérik vissza az offline élmények védelmét. A tartalomgyártók kitiltása vagy korlátozása egy módszer ennek elérésére - még akkor is, ha az ezt bevezető márkáknak és vállalkozásoknak eközben saját Instagram-oldalaik vannak.
Nemrég egy brooklyni kávézót olyannyira elárasztottak az állványokat cipelő influencerek, hogy a tulajdonosok úgy döntöttek teljesen kitiltják őket. "Az emberek bejöttek és csak fotózkodtak. Vettek egy italt, és két órán át fényképezték" - mondja Carol Song, az üzlet társtulajdonosa. Bár hálás, hogy az emberek szeretik a helyet, de az, hogy az emberek állványokat állítanak fel, és fotókat készítenek az alkalmazottakról, azt már kicsit túlzásnak érzi. Voltak, akik nem is rendeltek semmit, csak a közeli asztalokon lévő ételekről és italokról készítettek képeket. A kávézó Instagram-fiókján hívták fel a figyelmet az új szabályokra, megengedve a látogatóknak, hogy "gyors pillanatképeket" készítsenek a saját asztaluknál, de határozottan betartatják az új, üzleten belüli, fotó- és videózást tiltó irányelvüket: "Szeretjük az étel- és italfotókat, de a TikTokok és az Instagram-fotózások egy kicsit kicsúsztak a kezünkből".
Néhány héttel korábban egy vermonti város került reflektorfénybe, mely hasonló szabályokat vezetett be. A festői őszi tájáról ismert Pomfret lezárta leglátogatottabb és legtöbbet fényképezett helyeit a turisták előtt. A város önkormányzata "jelentős biztonsági, környezeti, esztétikai és életminőségi problémákra" hivatkozva megszavazta, hogy szeptember 23. és október 15. között lezárják ezeket a területeket. Júliusban a város néhány lakója GoFundMe-oldalt hozott létre a Cloudland Road megmentésére, mely egy bukolikus földsáv, amely népszerű hátteréül szolgált az őszre összpontosító közösségi médiatartalmaknak. Az adománygyűjtés szervezői szerint a tökéletes fényképek megörökítésére törekvő elszánt látogatók "olyan mértékben megváltoztatták a környék tájképét, hogy az már tarthatatlan".
Pomfret városa kénytelen volt lezárni az utat, annyira elözönlötték a látogatók
Ez csak két ilyen jellegű eset a közelmúltból, de érdekes trendet jelez, mert üzleti siker szempontjából nehéz eltekinteni az influencer marketing térnyerésétől, és a rájuk való támaszkodástól adott dolgok népszerűsítésében. A vállalkozások termékeket és helyeket akarnak népszerűsíteni, a fogyasztók pedig olyan internetes hangoktól keresnek javaslatokat, akikben megbíznak. Az ilyen tiltások egyik oka logisztikai. A vírusvideók elősegíthetik a növekedést, de gyakran előfordul, hogy e videók alanyai nincsenek felkészülve a népszerűség megugrására. Egyes éttermek és helyi látványosságok nem tudják kezelni a kereslet növekedését, nem tartanak fenn ehhez szükséges infrastruktúrát. Egyes vállalkozások egyszerűen nem alkalmasak arra az emberáradatra, amelyet egy influencer vonzhat, ami végül inkább árthat az üzletnek, mint segíthet neki.
Úgy tűnik azonban, hogy beköszöntött az a korszak is, amikor kiábrándulunk az influencerekből és döntéseikből. Az év elején (kissé ironikusan) őrület lett a de-influencing. A nyár folyamán sok TikTok-felhasználó felháborodását fejezte ki olyan mikrotrendek beáramlása miatt, amelyeknek nemcsak nevetségesen rövid az élettartamuk, de nincs is értelmük. Úgy tűnik, az internet egyre nagyobb része fárad bele a befolyásolásba, különösen, ha az a kapitalista tartalmak állandó áradatával vagy az önismeret hiányával jár. Ugyanez az indok a szabadidőiparban is: a helyek sokkal inkább fenntartható vásárlói bázist szeretnének, nem pedig olyan emberek raját, akik utána soha nem néznek vissza, mert mennek tovább a következő divatos helyre. Szintén kiemelt szempont bizonyos éttermekben és klubokban a telefonok és a fényképezés betiltása, hogy megvédjék a jelenlévők élményszerzését.
Persze a kamerázás tilalma nem új jelenség: egyes híres éttermek már egy évtizede szigorú szabályokat kezdtek alkalmazni az étkezések dokumentálására törekvőkre. A New York Times 2013-ban úgy jellemezte ezeket a vendéglősöket, akik megvédik vendégeiket "az iPhone-okkal hadonászó amatőr ételrajongók légióitól, akik szerint amit tesznek, az tiszteletadás és ingyenes reklám az éttermeknek." Ma már az ételfotók készítése sokak számára teljes értékű karrierré nőtte ki magát. Miközben ez bizonyos mértékig forradalmasította a vendéglátóipart és a turizmust, van egy másik oldal is, amelyet figyelembe kell venni: egyes terek nem érzik úgy, hogy szükségük van mások közösségi média promóciójára ahhoz, hogy növeljék saját eladásaikat. Az influencerek néha nagymértékben felülbecsülik azt az értéket, amit a márkáknak nyújtanak, mert ugyan egy olyan szupersztár, mint Kim Kardashian segíthet egy termék eladásában, de a mikro-influencerek túlnyomó többsége kevés értéket hoz.
Ráadásul a közelmúltban megfigyelhető az a tendencia, hogy az influencerek ingyenes árukat követelnek a tartalomért cserébe. Sok magánvállalkozás belefáradt a tevékenységükbe, mert sokan azért mennek kávézókba, szórakozóhelyekre, sőt olyan vállalkozásokhoz is, mint a hajóbérlés, hogy egy említésért cserébe ingyen kapjanak tárgyakat vagy szolgáltatásokat. Az inga visszalengése persze természetes dolog, és ettől még az influencerek nem tűnnek el, de a trend igenis érezhető, mert sokan kérik vissza az offline élmények védelmét. A tartalomgyártók kitiltása vagy korlátozása egy módszer ennek elérésére - még akkor is, ha az ezt bevezető márkáknak és vállalkozásoknak eközben saját Instagram-oldalaik vannak.