Satya Nadella az amerikai kormány legnevesebb tanúja a Google ellen indított, mérföldkőnek számító trösztellenes ügyben. A perben elmondta, hogy szinte bármit megtenne azért, hogy a Binget jobbá tegye, míg a Google ügyvédei szerint ezt már évtizedek óta meg kellett volna tennie.

Satya Nadella azt mondta, hogy a Google hatalma az online keresésben olyannyira mindenütt jelen van, hogy még az ő cége is nehezen tudja felvenni vele a versenyt az interneten. A washingtoni szövetségi bíróságon tett több mint három és fél órás tanúvallomásában Nadella kifejtette, hogy a Microsoft nem tudta legyőzni a Google több milliárd dolláros megállapodásait, hogy az okostelefonok és webböngészők alapértelmezett keresőmotorja legyen. "Az internet valójában Google web" - mondta a zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben, hozzátéve, hogy a Google most arra használja előnyét és méretét, hogy olyan eszközöket építsen, amelyekkel uralni tudja a mesterséges intelligencia feltörekvő iparágát.

A Microsoft Bing keresőmotorja nem olyan jó, mint a Google. Ezt a tényt senki, még a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella sem vitatta, de a több órás tanúvallomása során a nap kérdésévé vált ennek a gyengébb teljesítménynek az oka. "Úgy látom, hogy a keresés messze a legnagyobb üzlet" - mondta. "Régebben a Windowsra és az Office-ra vonzó üzletágként gondoltam, amíg meg nem ismertem a keresést". Kifejtette, hogy a Bingnek nem kell megnyernie a piacot ahhoz, hogy nagy üzlet legyen, és hogy az már most is nyereséget termel a Microsoft számára.

Meglepő, hogy egy vezető technológiai rivális vezérigazgatója - a Microsoft a világ egyik legnagyobb részvénytársasága, értékét 2,4 billió dollárra becsülik - azt mondja, hogy nem tudja felvenni a harcot a Google-val. Nadella vallomása aláhúzta, hogy a Google mennyire megerősödött az online keresésben, miközben a kormány igyekszik bebizonyítani, hogy a vállalat megszegte a monopóliumtörvényeket azzal, hogy versenyellenes megállapodásokat kötött a riválisok eltiprására. Nadella megjelenése a tanúk padján az USA és társai kontra Google ügyben, amely a modern internetkorszak első monopóliumperének számít, egyben annak is jele volt, hogy a Microsoft és a Google közötti elkeseredett rivalizálás határtalanná vált. A két vállalat több mint két évtizede küzd az online keresés, a mobil számítástechnika, a webböngészés és a felhőalapú számítástechnika területén, és több jogi csatában is megmérkőzött egymással, miközben mindkettő egyre erősebbé vált. Most a vállalatok egyre hevesebb harcba keverednek az MI-vel kapcsolatban.


"Annak ellenére, hogy lelkes vagyok, hogy az MI új szemszögből közelít, nagyon aggódom, hogy ez az ördögi kör, amelyben csapdába estem, még ördögibbé válhat" - mondta Nadella. A szabályozó hatóságok világszerte azon dolgoznak, hogy visszaszorítsák a Google, az Apple, az Amazon és a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot birtokló Meta hatalmát és hatókörét. A múlt héten a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság beperelte az Amazont, azzal érvelve, hogy az megszegte a trösztellenes törvényeket azzal, hogy megszorongatta az oldalán jelen lévő kereskedőket. Az amerikai szabályozó hatóság, az FTC trösztellenes pert indított a Meta ellen is, azt állítva, hogy az elnyomta a feltörekvő riválisokat, az Igazságügyi Minisztérium pedig egy másik ügyben beperelte a Google-t az online hirdetések feletti ellenőrzése miatt.

A nagy figyelemmel kísért 10 hetes Google-per megmutathatja, hogy az amerikai kormány képes-e lassítani a Szilícium-völgy legnagyobb vállalatait. A Google győzelme komoly dorgálást jelentene a szabályozóknak, akik szerint a technológiai óriások túl nagy befolyással rendelkeznek ügyfeleik, partnereik és kisebb versenytársaik felett. A per középpontjában az az állítás áll, miszerint a Google jogellenesen szilárdította meg monopóliumát az online keresésben azáltal, hogy fizetett azért, hogy alapértelmezett keresőmotor legyen olyan böngészőkben, mint az Apple Safari és a Mozilla Firefox, valamint jelen legyen az okostelefonok kezdőképernyőjén. A Google azzal érvelt, hogy az alapértelmezett pozíciók nem elsöprő erejűek, és a felhasználók, ha akarnak, új keresőmotorra válthatnak.

A bíróságon azonban Nadella elmondta, hogy ez az érv hamis, mert a felhasználók általában nem változtatják meg az alapértelmezett keresőmotorjukat, még akkor sem, ha megtehetik. "Reggel felkelsz, fogat mosol, és a Google-on keresel" - mondta, majd később hozzátette, hogy a Google és az Apple közötti megállapodás oligopolisztikus. Nadella elmondta, hogy a Microsoft megpróbált megállapodásokat kötni a böngészők és okostelefonok alapértelmezett pozícióira a Bing, a saját keresőmotorja számára, de nem volt sikeres.

A Microsoft 2009-ben vezette be a Binget a Google ellenében. Akkoriban a Microsoft agresszív PR-kampányba kezdett a Google ellen, és mindkét vállalat lobbizott a másik ellen az európai és az amerikai szabályozó hatóságoknál. 2016-ban úgy tűnt, hogy a nyilvános sárdobálás véget ér, amikor Nadella és a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai - akik mindketten újak voltak a szerepükben - enyhülést hirdettek. A rivalizálás zavaró tényezővé vált, mondták, és különböző prioritásaik voltak. Nadella vallomásából kiderült, hogy a rivalizálásuk folytatódott. A múlt héten más Microsoft-vezetők, például Jonathan Tinter üzletfejlesztési vezető és Mikhail Parakhin hirdetési igazgató tettek tanúvallomást a keresési üzletágról. Tinter azt mondta, hogy a Google arra használta fel méreteit, hogy keresőmotorját az Apple és a Samsung telefonjain alapértelmezetté tegye, megfojtva ezzel az olyan versenytársakat, mint a Microsoft.


Néhány évvel azelőtt, hogy a Microsoft belevágott volna a ChatGPT-alapú Bing keresőmotor fejlesztésébe, a vállalatnak volt egy másik ötlete is örökösen esélytelen keresőmotorjával kapcsolatban: eladni azt az Apple-nek. A Microsoft úgy ajánlotta fel a Binget, hogy az Apple leválthassa vele a Google-t, mint az iPhone-ok, MacBookok és más eszközök alapértelmezett keresőszolgáltatóját. A Microsoft vezetői megkeresték Eddy Cue-t, az Apple szolgáltatásokért felelős vezető alelnökét, aki korábban az Apple és a Google közötti megállapodásban közvetített. A Google állítólag 4 és 7 milliárd dollár közötti összeget fizetett az Apple-nek 2020-ban, hogy bekerüljön az alapértelmezett helyre.

Cue a múlt héten a bíróságon azt mondta, hogy "sem akkor, sem ma nem gondolta, hogy van bárki, aki közel olyan jó a keresésben, mint a Google", és tisztázta, hogy nem volt "érvényes alternatíva". A Microsoft egyértelműen a rengeteg pénz miatt nem jutott túl a Cue-val való beszélgetésen, bár a "minőség és a képességek" is szerepet játszottak. A Microsoft fontolóra vette, hogy a Google-nál nagyobb összegeket költ, hogy leküzdje ezt a kulcsfontosságú akadályt. Tinter azt vallotta, hogy a Microsoft 2016-ban fontolóra vette, hogy nagy összegű befektetést eszközöl az Apple-nél, és ugyan egyértelműen pénzt veszítettek volna a befektetésen, de a Bing piaci részesedésének növelésére irányuló erőfeszítés részeként ezt el tudták volna fogadni.

Nadella most ezt megerősítve elmondta, hogy a Microsoft kész lett volna az Apple-nek adni az üzlet minden gazdasági előnyét, és akár évi 15 milliárd dolláros veszteséget is elszenvedni a folyamat során. Kiemelte, hogy hajlandó lenne elrejteni a Bing márkanevet az Apple-felhasználók keresőmotorjaiban, és tiszteletben tartaná a vállalat minden adatvédelmi kívánságát, annyira sürgető a cég számára, hogy mindenáron több adatot szerezzen. "Csak az alapértelmezések számítanak a felhasználói viselkedés szempontjából". Kifejtette, hogy az Apple alapértelmezett keresőmotorjává válás nem a pénzről szól, legalábbis közvetlenül nem. A megnövekedett használat, az, hogy több ember több keresést végez a Binggel végeredményben több adatot jelent. Ezeket a Bing csapata a keresőmotor fejlesztésére használhatja, és több hirdetőt tudnának a platformra csábítani. A továbbfejlesztett keresőmotort többen használják, ami több adatot jelent, és ez így megy körbe-körbe. Ez a keresőmotorok fejlődési ciklusa, és Nadella úgy véli, hogy a Bing ezt a körforgást felhasználva gyorsan felzárkózhatna a Google minőségéhez. Ugyanígy fordítva is: ha a Bing a vesztes fél, akkor nem tudja megszerezni a lekérdezéseket, az adatokat, a hirdetőket és a felhasználókat. "Ez egy ördögi kör" - mondta.


John Schmidtlein, a Google vezető ügyvédje nyitóbeszédében azt mondta, hogy az ügy "valójában a Microsoftról szól". Schmidtlein azzal próbálta aláásni Nadella vallomását, hogy azt állította, hogy a Microsoft sikertelensége a Google-lal való versenyben a gyengébb termék és a befektetések hiányának eredménye. Schmidtlein kérdésekkel bombázta Nadellát azokról az esetekről, amikor a Bing volt az alapértelmezett a mobiltelefonokon, majd a felhasználók visszaváltottak a Google-ra. Megjegyezte, hogy Nadella a Google-t "dominánsnak" nevezte, és megkérdezte tőle, hogy a "népszerű" szóval helyettesíthetné-e. Nadella azt mondta, hogy akár "népszerűnek, akár dominánsnak" nevezzük, a Microsoft továbbra is versenyben van a Google hatalmas piaci részesedésével.

Szerinte a Google-üzlet nem csak gazdaságilag rendkívül kedvező az Apple számára, hanem az Apple talán attól is fél, hogy mit tenne a Google, ha elveszítené az alapértelmezett státuszt. A Google számos rendkívül népszerű szolgáltatással rendelkezik, mint például a Gmail és a YouTube - mi lenne, ha a Google ezeket az alkalmazásokat arra használná, hogy könyörtelenül népszerűsítse a Chrome letöltését, és így megtanítaná az embereket arra, hogy teljesen megkerüljék a Safari böngészőt? Nadella állítása szerint ez a félelem tartja össze leginkább az Apple-t és a Google-t. Az igazságügyi minisztérium ügyvédje megkérdezte tőle, hogy akkor szerinte miért fizetett a Google ennyi pénzt az Apple-nek azért, hogy a Safari webböngészőjének alapértelmezett keresőmotorja legyen. "Ez egy nagyszerű kérdés" - mondta Nadella. "Szeretnék egy olyan lehetőséget, hogy ne kelljen fizetniük - a Google részvényesei nevében."

Míg a per nagy része a Google múltbeli viselkedése körül forgott, Nadella a jövőre és az MI-ra helyezte át a hangsúlyt. A Microsoft 13 milliárd dollárt fektetett be az OpenAI-ba, a ChatGPT chatbot készítőjébe, amelyet most már a Bing is használhat. A Google megkezdte saját, mesterséges intelligenciával működő chatbotjának, a Bardnak a bevezetését. Nadella elmondta, hogy aggódik amiatt, hogy a Google olyan megállapodásokat köt, amelyek kizárólag online tartalmakat használnak fel az MI eszközeinek betanításához.

A keresőmotorok alapvetően a weboldalakra támaszkodnak. Utóbbiak lehetővé teszik, hogy a keresőmotorok megismerjék a tartalmukat, és a felhasználókat ezekre az oldalakra irányítsák. Nadella a keresőmotorokat ebben az értelemben "az internet szervező rétegének" nevezte. A nagy nyelvi modellekkel működő rendszerek folyamatos növekedésével azonban a kiadók és a platformok egyre óvatosabbak azzal kapcsolatban, hogy az adataikat hogyan használják fel a mesterséges intelligencia rendszerek képzésére. Nadella szerint a kiadók elkezdhetnek olyan exkluzív megállapodásokat kötni, amelyek lehetővé teszik a Google számára - és csakis a Google számára - az adataik felhasználását. Ez lényegében a piacon lévő összes többi keresőmotort szétzúzná. "Ami ma nyilvánosan elérhető, az holnap is nyilvánosan elérhető lesz?" - tette fel a kérdést.

"Amikor most a kiadókkal találkozom, azt mondják: 'A Google kiállítja nekünk ezt a csekket, és ez exkluzív lesz, és nektek meg kell felelnetek neki'" - mondta. Nadella szerint ez a Google-t felkészíti arra, hogy az online keresés következő generációját is uralja. "A fő aggodalmam most az, hogy - a korai túláradó lelkesedésemen kívül - a következő: Vajon még nagyobb rémálom lesz-e a keresés terén való előrehaladás?" - kérdezte.


Végső soron Nadella beszéde nem sokban különbözött attól, amit más feltörekvő keresőmotorok vezetői mondanak: a Google lehetetlenné teszi a versenyzést azzal, hogy mindenhol alapértelmezett keresőmotorrá teszi magát. Mivel a legtöbb ember nem változtatja meg az alapértelmezést, ez azt jelenti, hogy egyetlen más vállalatnak sincs esélye arra, hogy a felhasználók elé kerüljön, és megszerezze azokat az adatokat, amelyekre szüksége van egy nagyszerű termék létrehozásához és egy értelmes versenytárs felépítéséhez. Amikor a Google-nek lehetősége volt keresztkérdéseket feltenni Nadellának, Schmidtlein másképp érvelt. Szerinte a Bing nem azért rosszabb keresőmotor, mert a Google megfosztotta az oxigéntől; a Bing azért rosszabb, mert a Microsoft két évtizeden keresztül rosszul kezelte a kereső- és mobiltermékeit. A Google védekezésének fontos része, hogy nem törvénytelen a legjobb keresőmotort építeni, és Schmidtlein szerint a Google csak ezt tette.

Schmidtlein közel két órán át sorolta Nadellának a Microsoft kudarcait, az 1998-as MSN Search-től kezdve az Internet Explorer csúfos végéig, a Windows Phone drága kudarcáig, a Microsoft keresőtermékeinek végtelen átnevezéséig és újraindításáig, a Bing keresőnek a BlackBerry és Nokia telefonokkal való összekapcsolására vonatkozó, rendkívül problematikus megállapodásokig és még sok másig. Nadella eközben csak bólogatott, és olyanokat mondott, hogy "korrekt" és hogy "ez így történt". Schmidtlein érvelése szerint a Google minden esetben egyszerűen túllicitálta és túlteljesítette a Microsoftot.

Az egyik gyakori pont, amelyet mindkét fél jogászai hangsúlyoztak, a Bing és az Edge Windowsba csomagolása volt. Schmidtlein rámutatott, hogy bár a Microsoft gyakorlatilag a világ minden Windows PC-jéhez mellékeli az Edge-et és a Binget, a Chrome és a Google Search is sokkal népszerűbb a Windows-felhasználók körében. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy az alapértelmezett beállítások valójában nem sokat számítanak. Nadella és a kormány szerint viszont ez az ellenkezőjét bizonyítja: az a tény, hogy a Bingnek egyáltalán van piaci részesedése a Windowson - ami Nadella szerint valahol tíz százalékos nagyságrend lehet, szemben a mobilon elért "alacsony, egyszámjegyű" részesedéssel - bizonyítja, hogy az alapértelmezések működnek. Több ember használta a Binget, ami segített abban, hogy a Bing jobb legyen, ami miatt kevesebben váltottak. Nem mindenki fogja azonnal elhagyni a Google-t, mondta, de az alapértelmezettség ellenőrzése segített a Microsoftnak, hogy elkezdjen növekedni.

Tanúvallomása végén Nadella néhány percig vitatkozott Schmidtleinnel arról, hogy valójában mekkora a keresőmotorok piaca. (Ez a másik kérdése ennek - és gyakorlatilag minden - trösztellenes ügynek: mi az a piac, amiről vitatkozunk, és mennyire versenyképes valójában?) Megvitatták, hogy az olyan vertikális keresőmotorok, mint a Yelp és a Tripadvisor fenyegetést jelentenek-e, hogy a Microsoft versenyez-e az Amazonnal és a Facebookkal a keresőhirdetésekért, és hogy a felhasználói magatartás eltolódik-e az úgynevezett "általános keresőmotoroktól", mint a Bing és a Google. Schmidtlein azzal érvelt, hogy a keresőmotoroknak hatalmas és egyre növekvő versenytársi listája van Nadella viszont elutasította ezt az ötletet. "Nem érdekel a TikTokkal való versengés" - mondta.

Az alapértelmezettség hatalma tehát az egész USA kontra Google ügy egyik központi kérdése. A Neeva kereső korábbi vezérigazgatója, Sridhar Ramaswamy szintén elmondta, hogy keresőmotorja részben a Google alapértelmezett státusza miatt vallott kudarcot. Nadella pedig abban a ritka helyzetben van, hogy mindkét oldalon jelen van: tudja milyen érzés alapértelmezettnek lenni, és milyen érzés küzdeni az ellen. És határozottan amellett érvelt, hogy az alapértelmezettség az egyetlen dolog, ami igazán számít. A váltás hiányát szerinte az Apple Maps bizonyítja, amely katasztrofálisan rosszul indult, de az elmúlt évtizedben mégis piaci részesedést szerzett, mert minden iPhone-on előre telepítve van. "Az emberek ezt használják - ez az alapértelmezett" - mondta. A Google viszont azt állítja, hogy a legjobb termék létrehozása a lényeg, és hogy a Bing soha nem jutott ennek közelébe. Az egész per kimenetelét az határozhatja meg, hogy a bíró a vita melyik oldalával ért egyet.