MTI
Törökországban több év börtön jár a ByLock titkosított üzenetküldő alkalmazás használatáért
A török bíróságok fegyveres terrorszervezethez való tartozás címén ítéltek több év börtönbüntetésre egy férfit, pusztán arra alapozva a vádat, hogy az illető a ByLock titkosított üzenetküldő alkalmazást használta. A ByLock használatát a török bíróságok bizonyítéknak tekintik azok ellen, akiket szerepvállalással vádolnak a kudarcba fulladt 2016-os államcsínyben.
Egy ötvenes éveiben járó török tanárt, Yuksel Yalcinkayát 2016-ban előzetes letartóztatásba helyezték azzal a gyanúval, hogy a puccs irányításával gyanúsított, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok hálózatának tagja. A következő évben tartott tárgyaláson Yalcinkayát bűnösnek találták, és hat év és három hónap börtönbüntetésre ítélték. Ezt az ítéletet az ankarai körzeti fellebbviteli bíróság, majd a semmítőszék is helybenhagyta. A 2019-ben az alkotmánybíróság elfogadhatatlannak nyilvánította a fellebbezését az ügyben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében megállapította: pusztán az a tény, hogy Yalcinkaya ByLock-alkalmazást használt, döntő bizonyíték volt ellene. A strasbourgi székhelyű testület szerint "a török bíróságok egyszerűen összemossák a ByLock-alkalmazás használatát azzal a ténnyel, hogy valaki tudatosan és önkéntesen egy fegyveres szervezet tagja, függetlenül az üzenetváltás tartalmától vagy a használók személyazonosságától. A törvény e tág értelmezése oda vezetett, hogy a török igazságszolgáltatás szinte automatikusan vélelmezte a bűnösséget kizárólag a ByLock használata alapján, ami lehetetlenné tette a felperes számára, hogy tisztázza magát az ellene felhozott vádak alól" - áll az ítéletben.
Az EJEB szerint Törökország megsértette többek között a tisztességes eljáráshoz, továbbá a gyülekezési szabadsághoz való jogot. A testület 15 ezer euró kártérítést állapított meg a panaszos javára. A bíróság közölte, hogy mintegy 8500, Yalcinkayáéhoz hasonló panasz hever előtte, és mivel a török hatóságok körülbelül 100 ezer ByLock-felhasználót azonosítottak, még sok további kereset érkezhet az EJEB-hez. Yilmaz Tunc török igazságügy-miniszter hosszú X-üzenetben kelt ki a strasbourgi állásfoglalás ellen, és azzal vádolta a bíróságot, hogy túllépte hatáskörét. Azt hangoztatta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága "nem egy fellebbviteli bíróság".
Egy ötvenes éveiben járó török tanárt, Yuksel Yalcinkayát 2016-ban előzetes letartóztatásba helyezték azzal a gyanúval, hogy a puccs irányításával gyanúsított, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok hálózatának tagja. A következő évben tartott tárgyaláson Yalcinkayát bűnösnek találták, és hat év és három hónap börtönbüntetésre ítélték. Ezt az ítéletet az ankarai körzeti fellebbviteli bíróság, majd a semmítőszék is helybenhagyta. A 2019-ben az alkotmánybíróság elfogadhatatlannak nyilvánította a fellebbezését az ügyben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében megállapította: pusztán az a tény, hogy Yalcinkaya ByLock-alkalmazást használt, döntő bizonyíték volt ellene. A strasbourgi székhelyű testület szerint "a török bíróságok egyszerűen összemossák a ByLock-alkalmazás használatát azzal a ténnyel, hogy valaki tudatosan és önkéntesen egy fegyveres szervezet tagja, függetlenül az üzenetváltás tartalmától vagy a használók személyazonosságától. A törvény e tág értelmezése oda vezetett, hogy a török igazságszolgáltatás szinte automatikusan vélelmezte a bűnösséget kizárólag a ByLock használata alapján, ami lehetetlenné tette a felperes számára, hogy tisztázza magát az ellene felhozott vádak alól" - áll az ítéletben.
Az EJEB szerint Törökország megsértette többek között a tisztességes eljáráshoz, továbbá a gyülekezési szabadsághoz való jogot. A testület 15 ezer euró kártérítést állapított meg a panaszos javára. A bíróság közölte, hogy mintegy 8500, Yalcinkayáéhoz hasonló panasz hever előtte, és mivel a török hatóságok körülbelül 100 ezer ByLock-felhasználót azonosítottak, még sok további kereset érkezhet az EJEB-hez. Yilmaz Tunc török igazságügy-miniszter hosszú X-üzenetben kelt ki a strasbourgi állásfoglalás ellen, és azzal vádolta a bíróságot, hogy túllépte hatáskörét. Azt hangoztatta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága "nem egy fellebbviteli bíróság".