SG.hu
Franciaország minden eddiginél szigorúbb digitális törvényt készít
A francia parlamenti képviselők megállapodtak a digitális környezet biztonságát és rendezését célzó szövegről. A kimondott cél a hozzáférés megnehezítése és az illegális online magatartás büntetése.
Párizsban egy új jogalkotási kezdeményezésről tárgyalnak, amely tartalmazza az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény és a digitális piacokról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseit, kombinálva a kiskorúaknak az online pornográfiához való hozzáféréssel szembeni védelmére és a digitális szuverenitás előmozdítására vonatkozó pártközi javaslatokkal. A törvényjavaslat új szabályozást vezetne be a digitális csalás, az online zaklatás, a gyermekvédelem, a médiatilalom és a felhőmigráció területén. A digitális tér biztosítását célzó törvényjavaslatot Jean-Noël Barrot digitális miniszter május 10-én terjesztette elő, a szenátus június 27-én fogadta el első olvasatban, most pedig a nemzetgyűlés különbizottsága vitatta meg. "A szöveg célja, hogy az emberek többsége ne férhessen hozzá könnyedén illegális tartalmakhoz az interneten" - magyarázta Philippe Latombe, a Démokrata képviselőcsoport (MoDem) parlamenti képviselője. A politikusok mindazonáltal tudatában vannak, hogy elegendő lesz anonimizáló szoftvereket, például VPN-t használni ahhoz, hogy az emberek továbbra is privát módon szörfözhessenek az interneten és megkerülhessék a szöveg rendelkezéseit.
Barrot bejelentette, hogy a törvényjavaslat az online törvénytelenség elleni harc jegyében születik meg. A bizottsági ülésen elfogadott szövegben a képviselők támogatták a miniszter "csalás elleni szűrőre" vonatkozó javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a keresőmotorok figyelmeztető üzenetet jelenítsenek meg a felhasználók képernyőjén, ha csalárd linkre kattintanak. Támogatták azt az intézkedést is, amely szerint a pornográf weboldalaknak kettős anonimizálási rendszerrel kell ellenőrizniük a felhasználóik személyazonosságát. Aurélien Taché európai parlamenti képviselő már most "kétségesnek" tartja az eszközt, és "attól tart, hogy azt kiterjesztik majd az állampolgárok személyazonosságának ellenőrzésére az interneten".
Az internetes zaklatás, a cyberbullying elleni küzdelem érdekében a törvényjavaslat előadója, Paul Midy képviselő azt javasolta, hogy "a személyazonosság ellenőrzését írják elő minden közösségi hálózaton létrehozott fiók esetében" - de a támogatás hiánya és az esetleges alkotmányellenesség miatt Midy maga vonta vissza a módosító indítványt. Louise Morel képviselő elismerte, hogy a módosító indítványt ebben a formában nem lehetett elfogadni, de legalább megvitatták a kérdést és kiemelte, hogy "mindent meg akar tenni a cyberbullying és az online büntetlenség érzése ellen". Az ilyen magatartás elleni küzdelem érdekében a megszavazott szöveg a futballstadionokból való jogellenes viselkedés miatti fizikai kitiltás példájára hivatkozva szankciókat ír elő a zaklatási kampányokat indító "falkavezérek" ellen. A javaslat legfeljebb hat hónapos közösségi média-eltiltást helyez kilátásba, amely a visszaesők esetében egy évre hosszabbítható.
A szankcionálás kiindulópontja, hogy egy adott cselekményt kövessenek el akár online, akár offline, ugyanazok a büntetések legyenek érvényesek rá. Büntetéseket vezetnek be az online szexista és szexuális zaklatásért, de az egyéb illegális online tartalmak (különösen az idegengyűlölő, homofób vagy rasszista tartalmak) esetében azonban jogi probléma akadályozza a bírságok bevezetését. A "továbblépés alkotmányos kockázatokkal jár" az online sértések esetében. Az általános bírságok megalkotása nehézségeket okozhat a jogértelmezésben, és az értelmezések visszaminősítéséhez, vagyis a törvényben már előírt büntetések csökkentéséhez vezethet. Végül a szöveg jelenlegi változatában a francia digitális szabályozó hatóság, az Arcom jogot kap arra, hogy a nem megfelelő pornográf oldalakat vagy a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó, dezinformációt terjesztő külföldi médiumokat kitiltsa.
"12 éves korukra gyermekeink egyharmada már ki van téve a pornográf tartalmaknak, ami nagyon súlyos következményekkel jár a személyes fejlődésükre nézve" - mondta Barrot. "Gyermekeink a digitális társadalom legfőbb áldozatai." Ezen túlmenően azok a tárhelyszolgáltatók, amelyek a rendőrségi szolgálatok riasztását követően 24 órán belül nem távolítják el a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagokat, 250 000 eurós bírságot kockáztatnának. Ez a rendelkezés "ugyanolyan szankciós mintát követ, mint a terrorista tartalmak eltávolításának elmulasztása."
A szövegben megmaradtak a felhőalapú számítástechnikai piac szabályozását célzó javaslatok, melyek célja a felhőszolgáltatások közötti verseny előmozdítása. Egyrészt lehetővé teszik a francia vállalkozások számára, hogy alacsonyabb költséggel váltsanak felhőszolgáltatót, másodszor pedig, hogy minimalizálják a francia cégek függését az amerikai felhőcégektől (Amazon, Microsoft és Google). Tilos lesz díjat kérni az adatok egyik felhőszolgáltatótól a másikhoz történő átviteléért, ha a sávszélesség használatához kapcsolódó költségekről van szó, és szabályozni fogják a díjakat, ha a digitális eszközök átviteléhez szükséges technikai műveletekről van szó. A szöveg azonban "nem megy olyan messzire, mint amennyire kellene, hogy megvédje az érzékeny adatokat a külföldi vállalatoktól" - mondta Aurélien Taché, aki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szenátusban hozzáfűzött módosító indítványt nem tartották meg a bizottságban. Ez az adatközpontok környezeti lábnyomának átláthatóságát követelte meg.
Philippe Latombe úgy véli, hogy kollégái szándékai jók, de rámutatott, hogy a tiltások technikai nehézségekbe ütköznek majd. Egy ember kitiltása az internetről egy IP-cím kitiltását jelenti, és így mellékhatásokkal járhat, ha az IP-címen több, egy háztartásban élő személy osztozik, és hatékonysági problémákat vet fel, ha a kitiltott személy utána egy másik gépet használ. Ráadásul a hozzáférés bármilyen korlátozása megkerülhető olyan eszközökkel, mint például a VPN-ek. Louise Morel arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírók által kiszabható szankciók listájára felkerültek a tudatosságnövelő tanfolyamok is, hogy az elkövetők figyelmét felhívják arra, hogy a digitális környezetben is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat. Violette Spillebout képviselő ugyanebben a szellemben üdvözölte annak a módosításnak az elfogadását, amely azt javasolja, hogy az általános és alsó középiskolások tegyék le a "PIX" bizonyítványt, amely igazolja a digitális eszközök helyes használatának tudatosságát.
A szöveg október 3-án kerül a francia Nemzetgyűlés elé.
Párizsban egy új jogalkotási kezdeményezésről tárgyalnak, amely tartalmazza az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény és a digitális piacokról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseit, kombinálva a kiskorúaknak az online pornográfiához való hozzáféréssel szembeni védelmére és a digitális szuverenitás előmozdítására vonatkozó pártközi javaslatokkal. A törvényjavaslat új szabályozást vezetne be a digitális csalás, az online zaklatás, a gyermekvédelem, a médiatilalom és a felhőmigráció területén. A digitális tér biztosítását célzó törvényjavaslatot Jean-Noël Barrot digitális miniszter május 10-én terjesztette elő, a szenátus június 27-én fogadta el első olvasatban, most pedig a nemzetgyűlés különbizottsága vitatta meg. "A szöveg célja, hogy az emberek többsége ne férhessen hozzá könnyedén illegális tartalmakhoz az interneten" - magyarázta Philippe Latombe, a Démokrata képviselőcsoport (MoDem) parlamenti képviselője. A politikusok mindazonáltal tudatában vannak, hogy elegendő lesz anonimizáló szoftvereket, például VPN-t használni ahhoz, hogy az emberek továbbra is privát módon szörfözhessenek az interneten és megkerülhessék a szöveg rendelkezéseit.
Barrot bejelentette, hogy a törvényjavaslat az online törvénytelenség elleni harc jegyében születik meg. A bizottsági ülésen elfogadott szövegben a képviselők támogatták a miniszter "csalás elleni szűrőre" vonatkozó javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a keresőmotorok figyelmeztető üzenetet jelenítsenek meg a felhasználók képernyőjén, ha csalárd linkre kattintanak. Támogatták azt az intézkedést is, amely szerint a pornográf weboldalaknak kettős anonimizálási rendszerrel kell ellenőrizniük a felhasználóik személyazonosságát. Aurélien Taché európai parlamenti képviselő már most "kétségesnek" tartja az eszközt, és "attól tart, hogy azt kiterjesztik majd az állampolgárok személyazonosságának ellenőrzésére az interneten".
Az internetes zaklatás, a cyberbullying elleni küzdelem érdekében a törvényjavaslat előadója, Paul Midy képviselő azt javasolta, hogy "a személyazonosság ellenőrzését írják elő minden közösségi hálózaton létrehozott fiók esetében" - de a támogatás hiánya és az esetleges alkotmányellenesség miatt Midy maga vonta vissza a módosító indítványt. Louise Morel képviselő elismerte, hogy a módosító indítványt ebben a formában nem lehetett elfogadni, de legalább megvitatták a kérdést és kiemelte, hogy "mindent meg akar tenni a cyberbullying és az online büntetlenség érzése ellen". Az ilyen magatartás elleni küzdelem érdekében a megszavazott szöveg a futballstadionokból való jogellenes viselkedés miatti fizikai kitiltás példájára hivatkozva szankciókat ír elő a zaklatási kampányokat indító "falkavezérek" ellen. A javaslat legfeljebb hat hónapos közösségi média-eltiltást helyez kilátásba, amely a visszaesők esetében egy évre hosszabbítható.
A szankcionálás kiindulópontja, hogy egy adott cselekményt kövessenek el akár online, akár offline, ugyanazok a büntetések legyenek érvényesek rá. Büntetéseket vezetnek be az online szexista és szexuális zaklatásért, de az egyéb illegális online tartalmak (különösen az idegengyűlölő, homofób vagy rasszista tartalmak) esetében azonban jogi probléma akadályozza a bírságok bevezetését. A "továbblépés alkotmányos kockázatokkal jár" az online sértések esetében. Az általános bírságok megalkotása nehézségeket okozhat a jogértelmezésben, és az értelmezések visszaminősítéséhez, vagyis a törvényben már előírt büntetések csökkentéséhez vezethet. Végül a szöveg jelenlegi változatában a francia digitális szabályozó hatóság, az Arcom jogot kap arra, hogy a nem megfelelő pornográf oldalakat vagy a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó, dezinformációt terjesztő külföldi médiumokat kitiltsa.
"12 éves korukra gyermekeink egyharmada már ki van téve a pornográf tartalmaknak, ami nagyon súlyos következményekkel jár a személyes fejlődésükre nézve" - mondta Barrot. "Gyermekeink a digitális társadalom legfőbb áldozatai." Ezen túlmenően azok a tárhelyszolgáltatók, amelyek a rendőrségi szolgálatok riasztását követően 24 órán belül nem távolítják el a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagokat, 250 000 eurós bírságot kockáztatnának. Ez a rendelkezés "ugyanolyan szankciós mintát követ, mint a terrorista tartalmak eltávolításának elmulasztása."
A szövegben megmaradtak a felhőalapú számítástechnikai piac szabályozását célzó javaslatok, melyek célja a felhőszolgáltatások közötti verseny előmozdítása. Egyrészt lehetővé teszik a francia vállalkozások számára, hogy alacsonyabb költséggel váltsanak felhőszolgáltatót, másodszor pedig, hogy minimalizálják a francia cégek függését az amerikai felhőcégektől (Amazon, Microsoft és Google). Tilos lesz díjat kérni az adatok egyik felhőszolgáltatótól a másikhoz történő átviteléért, ha a sávszélesség használatához kapcsolódó költségekről van szó, és szabályozni fogják a díjakat, ha a digitális eszközök átviteléhez szükséges technikai műveletekről van szó. A szöveg azonban "nem megy olyan messzire, mint amennyire kellene, hogy megvédje az érzékeny adatokat a külföldi vállalatoktól" - mondta Aurélien Taché, aki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szenátusban hozzáfűzött módosító indítványt nem tartották meg a bizottságban. Ez az adatközpontok környezeti lábnyomának átláthatóságát követelte meg.
Philippe Latombe úgy véli, hogy kollégái szándékai jók, de rámutatott, hogy a tiltások technikai nehézségekbe ütköznek majd. Egy ember kitiltása az internetről egy IP-cím kitiltását jelenti, és így mellékhatásokkal járhat, ha az IP-címen több, egy háztartásban élő személy osztozik, és hatékonysági problémákat vet fel, ha a kitiltott személy utána egy másik gépet használ. Ráadásul a hozzáférés bármilyen korlátozása megkerülhető olyan eszközökkel, mint például a VPN-ek. Louise Morel arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírók által kiszabható szankciók listájára felkerültek a tudatosságnövelő tanfolyamok is, hogy az elkövetők figyelmét felhívják arra, hogy a digitális környezetben is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat. Violette Spillebout képviselő ugyanebben a szellemben üdvözölte annak a módosításnak az elfogadását, amely azt javasolja, hogy az általános és alsó középiskolások tegyék le a "PIX" bizonyítványt, amely igazolja a digitális eszközök helyes használatának tudatosságát.
A szöveg október 3-án kerül a francia Nemzetgyűlés elé.