SG.hu
Átfogó internetbiztonsági törvényt fogadott el Nagy-Britannia
A törvényjavaslat vitákat váltott ki a szólásszabadság és a magánélethez fűződő jogok, valamint a káros online tartalmak terjedésének megállítására irányuló erőfeszítések közötti egyensúlyról. A brit törvény messzebbre megy, mint az online tartalmak szabályozására irányuló eddigi erőfeszítések.
Nagy-Britannia átfogó törvényt fogadott el az online tartalmak szabályozására, mely királyi jóváhagyás után hatályba lép. Egyetlen jogszabályban próbálják meg kezelni az online biztonságot, beleértve a terrorista propagandát, az online csalásokat és a gyermekek biztonságát. Az ország korhatár-ellenőrzési követelményeket vezet be a pornográf oldalakra és más szabályokat a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és más tiltott anyagok visszaszorítására. Ez az eddigi legmesszebb menő kísérlet egy nyugati demokrácia részéről az online beszéd szabályozására. A mintegy 300 oldalas új törvény kidolgozása több mint öt évig tartott, és heves vitákat váltott ki arról, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a szabad véleménynyilvánítás és a magánélet védelme, valamint a káros, különösen a gyermekeket célzó tartalmak tiltása között. Egy alkalommal az üzenetküldő szolgáltatások, köztük a WhatsApp és a Signal azzal fenyegetőztek, hogy teljesen elhagyják a brit piacot, amíg a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a titkosítási szabványok gyengítését kérik, nem változtatják meg.
A brit törvény tovább megy, mint az online tartalom szabályozására irányuló máshol tett erőfeszítések, mivel arra kényszeríti a vállalatokat, hogy proaktívan szűrjék a kifogásolható anyagokat, és ítéljék meg, hogy azok illegálisak-e, ahelyett, hogy csak akkor kellene cselekedniük, ha a tiltott tartalomra figyelmeztetik őket. Ez a hozzáállás nem egyedi Európában, célja, hogy véget vessen az önszabályozás korszakának, amelyben a technológiai vállalatok maguk határozták meg, hogy milyen tartalmak maradhatnak fent, illetve kerülhetnek le. A digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós jogszabály, a Digital Services Act nemrégiben kezdte meg működését, és arra kötelezi a vállalatokat, hogy agresszívebben ellenőrizzék platformjaikat a tiltott anyagok után.
"Az online biztonságról szóló törvényjavaslat egy korszakalkotó jogszabály" - mondta Michelle Donelan, a brit technológiai miniszter. "A kormány hatalmas lépést tesz előre abban a küldetésünkben, hogy az Egyesült Királyságot a világ legbiztonságosabb helyévé tegyük az online életben. A józan ész alapján kialakított megközelítésünk jobb jövőt biztosít a britek számára, mivel biztosítja, hogy ami offline illegális, az online is illegális legyen." A brit politikusokra egyre nagyobb nyomás nehezedett az új irányelv elfogadása érdekében, mivel egyre nagyobb aggodalomra adtak okot az internet- és közösségi médiahasználat fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatásai. Azok a családok, amelyek gyermekeik öngyilkosságát a közösségi médiának tulajdonították, a törvényjavaslat legagresszívabb hívei közé tartoztak.
Az új törvény értelmében korlátozni kell a gyermekeknek szánt, öngyilkosságot, önkárosítást és étkezési zavarokat népszerűsítő tartalmakat. A pornográfiával foglalkozó cégeknek, a közösségi médiaplatformoknak és más szolgáltatásoknak korellenőrzési intézkedéseket kell bevezetniük annak megakadályozására, hogy a gyerekek hozzáférjenek a pornográfiához. A közösségi médiaplatformoknak jogilag kötelező lesz ellenőrizni, hogy a felhasználók elég idősek-e, jellemzően 13 évesek, a pornóoldalaknak pedig meg kell győződniük arról, hogy a felhasználók betöltötték-e a 18. életévüket.
Ez egyes csoportok szerint károsan hat az online információk elérhetőségére és aláássa a magánélet védelmét. A Wikimédia Alapítvány, a Wikipédia üzemeltetője közölte, hogy nem lesz képes megfelelni a törvénynek, és emiatt blokkolhatják. A TikTok, a YouTube, a Facebook és az Instagram is köteles lesz olyan funkciókat bevezetni, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kisebb mennyiségű káros tartalommal - például étkezési zavarokkal, önkárosítással, rasszizmussal, nőgyűlölettel vagy antiszemitizmussal - találkozzanak. A törvényjavaslat büntethetővé tesz bizonyos online tevékenységeket, például a cyberflashinget, azaz a nem kívánt, explicit képek küldését.
"A törvényjavaslat lényege egy egyszerű gondolatot tartalmaz: a szolgáltatóknak mérlegelniük kell azokat az előrelátható kockázatokat, amelyeket a szolgáltatásaik jelentenek, és törekedniük kell a kockázatok mérséklésére - ahogyan sok más iparág már teszi" - mondta Lorna Woods, az Essex Egyetem internetjogász professzora, aki segített a törvénytervezet kidolgozásában. A törvényjavaslatot kritikával illették a technológiai cégek, a szólásszabadság aktivistái és adatvédelmi csoportok, akik szerint a törvényjavaslat veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a tartalmakat eltávolítsák. A brit székhelyű Open Rights Group és az amerikai Electronic Frontier Foundation szerint a technológiai vállalatoknak választaniuk kell: vagy törölnek minden kényes anyagot a platformjaikról, vagy a felhasználóknak hivatalos személyi igazolványok feltöltésével kell igazolniuk életkorukat, vagy a magánéletet sértő arcszkenneléssel kell megbecsülniük az életkorukat.
A legvitatottabb pont a törvény azon rendelkezése, amely az üzenetküldő platformok szerint arra kényszerítheti őket, hogy felhagyjanak a végponttól végpontig terjedő titkosítással. A kormány leszögezte, hogy a törvényjavaslat nem tiltja a végponttól végpontig terjedő titkosítást, ehelyett azt írja elő a vállalatok számára, hogy tegyenek lépéseket a gyermekekkel való visszaélések megakadályozására a platformjaikon, és végső esetben fejlesszenek ki technológiát a titkosított üzenetek átvizsgálására. Azonban a technológiai vállalatok szerint az üzenetek átvizsgálása és a végponttól végpontig terjedő titkosítás alapvetően összeegyeztethetetlen. A kérdésben a hónap elején Stephen Parkinson miniszterhelyettes engedett, amikor a parlament felsőházában azt mondta, hogy csak akkor fogják megkövetelni a tartalom átvizsgálását, ha az "technikailag megvalósítható".
A törvény minden internetes vállalatra vonatkozik, függetlenül attól, hogy hol van a székhelye, amennyiben egy brit felhasználó hozzáférhet a szolgáltatásaihoz, azonban kérdéses, hogy a törvényt hogyan fogják betartatni. Ez a feladat az Ofcomra, a televíziós műsorszórás és a távközlés felügyeletéért felelős brit szabályozó hatóságra hárul, amelynek most meg kell határoznia az online biztonság ellenőrzésének szabályait. Azoknak a vállalatoknak, amelyek nem tartják be a szabályokat, akár 18 millió font bírsággal kell számolniuk, ami csekély összeg a negyedévente dollármilliárdokat kereső technológiai óriások számára. Azonban a britek készek akár börtönbe záratni a felelősöket: a cégek vezetői büntetőjogi felelősségre vonhatók, ha nem adnak tájékoztatást az Ofcom vizsgálatai során, vagy ha nem tartják be a gyermekek biztonságával és a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos szabályokat.
Nagy-Britannia átfogó törvényt fogadott el az online tartalmak szabályozására, mely királyi jóváhagyás után hatályba lép. Egyetlen jogszabályban próbálják meg kezelni az online biztonságot, beleértve a terrorista propagandát, az online csalásokat és a gyermekek biztonságát. Az ország korhatár-ellenőrzési követelményeket vezet be a pornográf oldalakra és más szabályokat a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és más tiltott anyagok visszaszorítására. Ez az eddigi legmesszebb menő kísérlet egy nyugati demokrácia részéről az online beszéd szabályozására. A mintegy 300 oldalas új törvény kidolgozása több mint öt évig tartott, és heves vitákat váltott ki arról, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a szabad véleménynyilvánítás és a magánélet védelme, valamint a káros, különösen a gyermekeket célzó tartalmak tiltása között. Egy alkalommal az üzenetküldő szolgáltatások, köztük a WhatsApp és a Signal azzal fenyegetőztek, hogy teljesen elhagyják a brit piacot, amíg a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a titkosítási szabványok gyengítését kérik, nem változtatják meg.
A brit törvény tovább megy, mint az online tartalom szabályozására irányuló máshol tett erőfeszítések, mivel arra kényszeríti a vállalatokat, hogy proaktívan szűrjék a kifogásolható anyagokat, és ítéljék meg, hogy azok illegálisak-e, ahelyett, hogy csak akkor kellene cselekedniük, ha a tiltott tartalomra figyelmeztetik őket. Ez a hozzáállás nem egyedi Európában, célja, hogy véget vessen az önszabályozás korszakának, amelyben a technológiai vállalatok maguk határozták meg, hogy milyen tartalmak maradhatnak fent, illetve kerülhetnek le. A digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós jogszabály, a Digital Services Act nemrégiben kezdte meg működését, és arra kötelezi a vállalatokat, hogy agresszívebben ellenőrizzék platformjaikat a tiltott anyagok után.
"Az online biztonságról szóló törvényjavaslat egy korszakalkotó jogszabály" - mondta Michelle Donelan, a brit technológiai miniszter. "A kormány hatalmas lépést tesz előre abban a küldetésünkben, hogy az Egyesült Királyságot a világ legbiztonságosabb helyévé tegyük az online életben. A józan ész alapján kialakított megközelítésünk jobb jövőt biztosít a britek számára, mivel biztosítja, hogy ami offline illegális, az online is illegális legyen." A brit politikusokra egyre nagyobb nyomás nehezedett az új irányelv elfogadása érdekében, mivel egyre nagyobb aggodalomra adtak okot az internet- és közösségi médiahasználat fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatásai. Azok a családok, amelyek gyermekeik öngyilkosságát a közösségi médiának tulajdonították, a törvényjavaslat legagresszívabb hívei közé tartoztak.
Az új törvény értelmében korlátozni kell a gyermekeknek szánt, öngyilkosságot, önkárosítást és étkezési zavarokat népszerűsítő tartalmakat. A pornográfiával foglalkozó cégeknek, a közösségi médiaplatformoknak és más szolgáltatásoknak korellenőrzési intézkedéseket kell bevezetniük annak megakadályozására, hogy a gyerekek hozzáférjenek a pornográfiához. A közösségi médiaplatformoknak jogilag kötelező lesz ellenőrizni, hogy a felhasználók elég idősek-e, jellemzően 13 évesek, a pornóoldalaknak pedig meg kell győződniük arról, hogy a felhasználók betöltötték-e a 18. életévüket.
Ez egyes csoportok szerint károsan hat az online információk elérhetőségére és aláássa a magánélet védelmét. A Wikimédia Alapítvány, a Wikipédia üzemeltetője közölte, hogy nem lesz képes megfelelni a törvénynek, és emiatt blokkolhatják. A TikTok, a YouTube, a Facebook és az Instagram is köteles lesz olyan funkciókat bevezetni, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kisebb mennyiségű káros tartalommal - például étkezési zavarokkal, önkárosítással, rasszizmussal, nőgyűlölettel vagy antiszemitizmussal - találkozzanak. A törvényjavaslat büntethetővé tesz bizonyos online tevékenységeket, például a cyberflashinget, azaz a nem kívánt, explicit képek küldését.
"A törvényjavaslat lényege egy egyszerű gondolatot tartalmaz: a szolgáltatóknak mérlegelniük kell azokat az előrelátható kockázatokat, amelyeket a szolgáltatásaik jelentenek, és törekedniük kell a kockázatok mérséklésére - ahogyan sok más iparág már teszi" - mondta Lorna Woods, az Essex Egyetem internetjogász professzora, aki segített a törvénytervezet kidolgozásában. A törvényjavaslatot kritikával illették a technológiai cégek, a szólásszabadság aktivistái és adatvédelmi csoportok, akik szerint a törvényjavaslat veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a tartalmakat eltávolítsák. A brit székhelyű Open Rights Group és az amerikai Electronic Frontier Foundation szerint a technológiai vállalatoknak választaniuk kell: vagy törölnek minden kényes anyagot a platformjaikról, vagy a felhasználóknak hivatalos személyi igazolványok feltöltésével kell igazolniuk életkorukat, vagy a magánéletet sértő arcszkenneléssel kell megbecsülniük az életkorukat.
A legvitatottabb pont a törvény azon rendelkezése, amely az üzenetküldő platformok szerint arra kényszerítheti őket, hogy felhagyjanak a végponttól végpontig terjedő titkosítással. A kormány leszögezte, hogy a törvényjavaslat nem tiltja a végponttól végpontig terjedő titkosítást, ehelyett azt írja elő a vállalatok számára, hogy tegyenek lépéseket a gyermekekkel való visszaélések megakadályozására a platformjaikon, és végső esetben fejlesszenek ki technológiát a titkosított üzenetek átvizsgálására. Azonban a technológiai vállalatok szerint az üzenetek átvizsgálása és a végponttól végpontig terjedő titkosítás alapvetően összeegyeztethetetlen. A kérdésben a hónap elején Stephen Parkinson miniszterhelyettes engedett, amikor a parlament felsőházában azt mondta, hogy csak akkor fogják megkövetelni a tartalom átvizsgálását, ha az "technikailag megvalósítható".
A törvény minden internetes vállalatra vonatkozik, függetlenül attól, hogy hol van a székhelye, amennyiben egy brit felhasználó hozzáférhet a szolgáltatásaihoz, azonban kérdéses, hogy a törvényt hogyan fogják betartatni. Ez a feladat az Ofcomra, a televíziós műsorszórás és a távközlés felügyeletéért felelős brit szabályozó hatóságra hárul, amelynek most meg kell határoznia az online biztonság ellenőrzésének szabályait. Azoknak a vállalatoknak, amelyek nem tartják be a szabályokat, akár 18 millió font bírsággal kell számolniuk, ami csekély összeg a negyedévente dollármilliárdokat kereső technológiai óriások számára. Azonban a britek készek akár börtönbe záratni a felelősöket: a cégek vezetői büntetőjogi felelősségre vonhatók, ha nem adnak tájékoztatást az Ofcom vizsgálatai során, vagy ha nem tartják be a gyermekek biztonságával és a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos szabályokat.