SG.hu
Az EU a roamingdíjak után a külföldi hívások különdíját is eltörölné
Elkészült az EU gigabites infrastruktúráról szóló törvényének szövege, mely egységesíti a kontinens távközlési cégeire vonatkozó jogszabályokat. A cél, hogy 2030-ra minden európai polgár számára magas szintű összeköttetés legyen elérhető.
Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) ma megállapodott a gigabites infrastruktúráról szóló törvény kompromisszumos szövegéről. Ha az Európai Parlament a szeptember 19-re tervezett szavazáson jóváhagyja a szöveget, akkor a szöveg az intézményközi tárgyalások kiindulópontjává válhat. "Társadalmunk és gazdaságunk jövőbeli fejlődése egyre inkább a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való széles körű lefedettségtől függ. Minél lassabban hozzuk meg az intézkedéseket, annál inkább lemaradunk" - mondta a szöveg parlamenti előadója, Alin Mituta. A szöveg a távközlésre vonatkozó uniós harmonizált szabályokat, az EU-n belüli hívások különdíjainak eltörlését és a bürokrácia csökkentését célozza.
A képviselők úgy döntöttek, hogy a szélessávú hálózatokra vonatkozó 2014-es költségcsökkentési direktíva nem támogatta elég hatékonyan a távközlési hálózatok kiépítését, ezért ezt a rendszert egy új rendelettel váltják fel. Mituta jelentéstervezetében tett javaslata, miszerint az EU-n belüli roamingdíjakon felül az EU-n belüli hívások különdíját is el kellene törölni, széles körű támogatást kapott az uniós jogalkotóktól. "Nincs technikai akadálya annak, hogy a polgárok számára megszüntessük a különdíjakat, ez politikai döntés. Bátornak kell lennünk, nagy lépést kell tegyünk a távközlési ágazat egységes piacának megteremtése érdekében." Ez a lépés biztosan vitát fog kiváltani a Parlament és a Tanács között, mivel a miniszterek többször is ellenezték a díjak eltörlését.
Az uniós jogalkotók biztosítani kívánják, hogy a fizikai infrastruktúrához vagy földterülethez való hozzáférés a távközlési szolgáltatók és a toronyépítő vállalatok számára "tisztességes és ésszerű áron" történjen. Az Európai Bizottság a törvény alkalmazásának időpontjáig az érdekelt felekkel és a távközlési piacok szabályozóinak testületével (BEREC) egyeztetve iránymutatásokat határoz meg erre a "méltányos és ésszerű árra" vonatkozóan. A szöveg szerint azokon a helyeken, ahol nincs olyan közcélú infrastruktúra, ahol távközlési infrastruktúra telepíthető, kereskedelmi épületeket kell használni a nagyon nagy kapacitású hálózatok elemeinek telepítésére. A tagállamok szükség esetén túlléphessenek ezen a rendelkezésen, a dán jog például már lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy magánépületekben is telepítsenek berendezéseket.
Az uniós jogalkotók úgy döntöttek, hogy a kompromisszumos szövegben megtartják az "üvegszál" kifejezést, ahelyett, hogy egy technológiailag semleges kifejezéssel helyettesítenék. Egyesek azt javasolták, hogy a szöveg jövőállóbbá tétele érdekében a "nagyon nagy kapacitású hálózat" kifejezéssel helyettesítsék, vagy a koaxiális kábeleket vegyék fel a törvény hatáskörébe. Fontos része a szövegnek a köz- és magánszféra partnerségének ösztönzése, hogy minden európai polgár számára nagy kapacitású összeköttetés legyen elérhető. A ritkán lakott területeken nem fogják engedélyezni a távközlési cégeknek egymással párhuzamos hálózatok kiépítését, ehelyett azt fogják támogatni, hogy a helyi önkormányzatok közpénzből létrehozzanak egy saját rendszert, melynek hálózatára díjfizetés ellenében bármely cég csatlakozhat majd.
Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) ma megállapodott a gigabites infrastruktúráról szóló törvény kompromisszumos szövegéről. Ha az Európai Parlament a szeptember 19-re tervezett szavazáson jóváhagyja a szöveget, akkor a szöveg az intézményközi tárgyalások kiindulópontjává válhat. "Társadalmunk és gazdaságunk jövőbeli fejlődése egyre inkább a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való széles körű lefedettségtől függ. Minél lassabban hozzuk meg az intézkedéseket, annál inkább lemaradunk" - mondta a szöveg parlamenti előadója, Alin Mituta. A szöveg a távközlésre vonatkozó uniós harmonizált szabályokat, az EU-n belüli hívások különdíjainak eltörlését és a bürokrácia csökkentését célozza.
A képviselők úgy döntöttek, hogy a szélessávú hálózatokra vonatkozó 2014-es költségcsökkentési direktíva nem támogatta elég hatékonyan a távközlési hálózatok kiépítését, ezért ezt a rendszert egy új rendelettel váltják fel. Mituta jelentéstervezetében tett javaslata, miszerint az EU-n belüli roamingdíjakon felül az EU-n belüli hívások különdíját is el kellene törölni, széles körű támogatást kapott az uniós jogalkotóktól. "Nincs technikai akadálya annak, hogy a polgárok számára megszüntessük a különdíjakat, ez politikai döntés. Bátornak kell lennünk, nagy lépést kell tegyünk a távközlési ágazat egységes piacának megteremtése érdekében." Ez a lépés biztosan vitát fog kiváltani a Parlament és a Tanács között, mivel a miniszterek többször is ellenezték a díjak eltörlését.
Az uniós jogalkotók biztosítani kívánják, hogy a fizikai infrastruktúrához vagy földterülethez való hozzáférés a távközlési szolgáltatók és a toronyépítő vállalatok számára "tisztességes és ésszerű áron" történjen. Az Európai Bizottság a törvény alkalmazásának időpontjáig az érdekelt felekkel és a távközlési piacok szabályozóinak testületével (BEREC) egyeztetve iránymutatásokat határoz meg erre a "méltányos és ésszerű árra" vonatkozóan. A szöveg szerint azokon a helyeken, ahol nincs olyan közcélú infrastruktúra, ahol távközlési infrastruktúra telepíthető, kereskedelmi épületeket kell használni a nagyon nagy kapacitású hálózatok elemeinek telepítésére. A tagállamok szükség esetén túlléphessenek ezen a rendelkezésen, a dán jog például már lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy magánépületekben is telepítsenek berendezéseket.
Az uniós jogalkotók úgy döntöttek, hogy a kompromisszumos szövegben megtartják az "üvegszál" kifejezést, ahelyett, hogy egy technológiailag semleges kifejezéssel helyettesítenék. Egyesek azt javasolták, hogy a szöveg jövőállóbbá tétele érdekében a "nagyon nagy kapacitású hálózat" kifejezéssel helyettesítsék, vagy a koaxiális kábeleket vegyék fel a törvény hatáskörébe. Fontos része a szövegnek a köz- és magánszféra partnerségének ösztönzése, hogy minden európai polgár számára nagy kapacitású összeköttetés legyen elérhető. A ritkán lakott területeken nem fogják engedélyezni a távközlési cégeknek egymással párhuzamos hálózatok kiépítését, ehelyett azt fogják támogatni, hogy a helyi önkormányzatok közpénzből létrehozzanak egy saját rendszert, melynek hálózatára díjfizetés ellenében bármely cég csatlakozhat majd.