SG.hu
A keresőpiac monopolizálásával vádolja az amerikai kormány a Google-t
Ma kezdődött meg egy washingtoni kerületi bíróságon az amerikai igazságügy minisztérium által a Google ellen indított mérföldkőnek számító trösztellenes ügy tárgyalása, amelyben a céget az online keresési tér monopolizálásával vádolják. A kormány azt állítja, hogy a Google jogellenesen fojtja el a riválisokat, míg a vállalat szerint a gyakorlatai jogszerűek és általánosan használtak.
Ez az első monopóliumper egy technológiai óriás ellen a Microsoft elleni, több mint 20 évvel ezelőtti mérföldkőnek számító eljárás óta. Ha a Google elveszíti ezt az ügyet, az ítélet csorbíthatja tekintélyét és befolyását a technológiai iparágban és egyúttal próbatétel azon kormányok számára is, amelyek szerint az olyan technológiai óriások, mint a Google, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta túl nagy befolyással rendelkeznek online életünkre. Eddig az Európai Unió próbálta a legagresszívebben megfékezni a Google hatalmát, és ez az ügy az első, amelyben az Egyesült Államok is szembeszáll a céggel.
Az amerikai igazságügyi minisztérium azzal vádolta meg a Google-t, hogy piaci erejét kihasználva tisztességtelenül kizárja a riválisokat és a web kapuőreként pozícionálja magát. Ez az első olyan ügy, amelyet az amerikai kormány a Google ellen indított, és amely bíróság elé kerül. Az igazságügyi minisztérium csatlakozott egy különálló ügyhöz is, amelyet 38 állam főügyésze indított a Google ellen a hirdetési monopóliummal kapcsolatos aggályok miatt. A Google mindkét esetben tagadja a vétkességét.
A per kimenetele a Google üzleti tevékenységénél is szélesebb körű következményekkel jár majd, mert a cég hatalmas sikerű keresőeszközét arra használta fel, hogy óriási üzletet építsen ki a hirdetések, a felhőalapú számítástechnika és a YouTube online videomegosztó nagyhatalom kiépítésére. A kormány azzal, hogy vizsgálni kezdi a Szilícium-völgy több évtizedes gyakorlatát próbára teszi azt, hogy az Egyesült Államok szabályozó hatóságai mennyire lehetnek sikeresek a nagy technológiai cégek hatalmának megfékezésére tett erőfeszítéseikben. Az ország trösztellenes törvényeit több, mint egy évszázaddal ezelőtt írták meg, és ez a tárgyalás megmutatja, hogy vajon használhatók-e a gyorsan változó technológiai ipar megfékezésére.
Az amerikai igazságügyi minisztérium által 2020-ban indított per az elmúlt évtizedek legnagyobb jogi kihívását jelenti a nagy technológiai cégek hatalmával és befolyásával szemben, és az iparág monopóliumai elleni harc egyik előfutára lehet. "A Google kereső pere óriási következményekkel jár majd digitális világunk számára, amelynek eredménye meghatározza majd, hogy emberek milliói hogyan férnek hozzá az internethez és hogyan használják azt" - mondta Katherine Van Dyck, az American Economic Liberties Project vezető jogtanácsosa. A nonprofit szervezet az ügy fontossága miatt a bírósági eljárás nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelmet nyújtott be.
Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter jelentette be a Google beperlését
A múlt hónapban nyilvánosságra hozott beadványokban Amit P. Mehta bíró a Google ellen felhozott vádak egy maroknyi részét elutasította, mert úgy vélte hogy a Google-nek nem kell megvédenie magát azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a keresési találati oldalának kialakítása olyan versenytársaknak ártott, mint az Expedia vagy a Yelp. Mehta viszont engedélyezte a jelentősebb vádpontok továbbvitelét, beleértve azokat a kulcsfontosságú érveket, amelyek szerint a Google telefongyártókkal kötött kizárólagos szerződései károsították a versenytársakat.
Az olyan cégekkel kötött megállapodásoknak köszönhetően, mint az Apple, a Samsung és a Mozilla, a Google az alapértelmezett keresőmotor, amikor a webfelhasználók milliárdjai megnyitják a böngészőt telefonjukon, táblagépükön és személyi számítógépükön. Az amerikai igazságügy minisztérium azt állítja, hogy a Google évente milliárdokat fizet azért, hogy "biztosítsa általános keresőmotorja alapértelmezett státuszát, és sok esetben kifejezetten megtiltja a Google partnereinek, hogy a Google versenytársaival üzleteljenek", és elérte, hogy más keresőmotorok, például a Microsoft Bing és a DuckDuckGo ne szerezzenek jelentős részesedést az online keresőpiacból. Az Igazságügyi Minisztérium azt is állítja, hogy a Google gyakorlata, miszerint szolgáltatásait előre telepíti az Android szoftvert használó eszközökre, jogellenesen segítette az internetes vállalatot a monopólium fenntartásában.
A Google szerint viszont üzleti gyakorlata legális és bevett módszer, és amikor fizet azért, hogy megjelenjen az Apple Safari böngészőjén vagy a Mozilla Firefox böngészőjén, azon megállapodásokhoz hasonlít, mint amikor egy gyártó fizet a szupermarketeknek azért, hogy szemmagasságban helyezzék el a termékeit. A keresőóriás többször érvelt azzal is, hogy számos sikeres versenytársa van az online keresésben. A vállalat szerint az Amazon és a TikTok virágzó versenytársak, és bár ezek nem üzemeltetnek általános célú keresőmotorokat, a Google szerint ezek olyan riválisok, ahol a fogyasztók olyan termékeket vagy tartalmakat keresnek, amelyek teljesen megkerülik a Google-t. A Google azt is elmondta, hogy a kormány hibás érveléssel veszi célba a vállalatot annak népszerűsége miatt. A vállalat úgy véli azért sikeres, mert a legjobb keresőmotort készíti. Érvelése szerint a fogyasztók választhatnak, hogy más keresőmotorokat használnak, de azért választják a Google-t, mert azt találják a leghasznosabbnak. A Google 2020-ban az online keresés piacának közel 90%-át birtokolta, és a hirdetők évente több, mint 80 milliárd dollárt költenek a keresőszolgáltatásokat használó felhasználók elérésére.
A Google évente 3 milliárd dollárt fizet a Samsungnak azért, hogy az övék legyen az alapértelmezett kereső
A bíró szerint az igazságügyi minisztériumnak minden egyes konkrét intézkedés - például az, ahogyan a Google a keresőhirdetéseket kezeli - esetén be kell bizonyítania, hogy az sérti a trösztellenes törvényeket. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem mutathat be egy sor intézkedést, és nem érvelhet azzal, hogy ezek összessége sérti a trösztellenes jogot. "Egy monopolerővel rendelkező vállalat csak akkor cselekszik jogellenesen, ha magatartása elfojtja a versenyt" - írta Mehta. A kormánynak be kell bizonyítania, hogy a Google monopolhelyzetben van a gazdaság azon területein, amelyekről az ügyben szó van. A kormány megpróbálja majd meggyőzni a bírót, hogy viszonylag szigorúan értelmezze a keresőmotor fogalmát, és utasítsa el a Google azon érvelését, hogy az olyan e-kereskedelmi oldalak, mint az Amazon, és az olyan közösségi médiaszolgáltatások, mint a TikTok vagy az Instagram ugyanazon a piacon versenyeznek, mint a Google keresőmotorja. Minél szélesebb a piac, annál könnyebb a Google-nek azzal érvelnie, hogy nem rendelkezik monopolerővel.
A kormánynak azt is bizonyítania kell, hogy a Google kereskedelmi megállapodásai jelentősen csökkentették a keresőmotorok közötti versenyt, mivel nem adtak nekik lehetőséget arra, hogy hasonló megállapodásokat kössenek a készülékgyártókkal vagy hogy új ügyfeleket szerezzenek. Az Igazságügyi Minisztériumnak valószínűleg azt is meg kell majd magyaráznia, hogy ezek az üzleti gyakorlatok közvetlenül vagy közvetve hogyan károsították a fogyasztókat, ami évtizedek óta fontos korlát a trösztellenes ügyeket elbíráló bírák számára.
A per két részből áll majd. Ha Amit P. Mehta szerint a Google megsérti a törvényt, megvizsgálja majd a helyzet orvoslásának lehetséges módjait. Az Igazságügyi Minisztérium egyelőre nem közölte, hogy győzelme esetén milyen intézkedéseket kérne a bíróságtól a Google ellen. "De minden azzal kezdődik, hogy a bíróság meggyőződik arról, hogy a Google rosszul viselkedett" - mondta Bill Baer, az Igazságügyi Minisztérium egy korábbi tisztviselője. A jogorvoslat valószínűleg más, nem perelt vállalatokat - köztük az Apple-t és a Samsungot - is arra kényszerít majd, hogy változtassanak üzleti gyakorlatukon. Lehetséges, hogy az Igazságügyi Minisztérium azt fogja kérni, hogy tiltsák meg a Google-nek, hogy kizárólagos forgalmazási megállapodásokat kössön, hogy más keresőmotorok nagyobb hangsúlyt kapjanak a fogyasztói eszközökön.
Ez az első monopóliumper egy technológiai óriás ellen a Microsoft elleni, több mint 20 évvel ezelőtti mérföldkőnek számító eljárás óta. Ha a Google elveszíti ezt az ügyet, az ítélet csorbíthatja tekintélyét és befolyását a technológiai iparágban és egyúttal próbatétel azon kormányok számára is, amelyek szerint az olyan technológiai óriások, mint a Google, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta túl nagy befolyással rendelkeznek online életünkre. Eddig az Európai Unió próbálta a legagresszívebben megfékezni a Google hatalmát, és ez az ügy az első, amelyben az Egyesült Államok is szembeszáll a céggel.
Az amerikai igazságügyi minisztérium azzal vádolta meg a Google-t, hogy piaci erejét kihasználva tisztességtelenül kizárja a riválisokat és a web kapuőreként pozícionálja magát. Ez az első olyan ügy, amelyet az amerikai kormány a Google ellen indított, és amely bíróság elé kerül. Az igazságügyi minisztérium csatlakozott egy különálló ügyhöz is, amelyet 38 állam főügyésze indított a Google ellen a hirdetési monopóliummal kapcsolatos aggályok miatt. A Google mindkét esetben tagadja a vétkességét.
A per kimenetele a Google üzleti tevékenységénél is szélesebb körű következményekkel jár majd, mert a cég hatalmas sikerű keresőeszközét arra használta fel, hogy óriási üzletet építsen ki a hirdetések, a felhőalapú számítástechnika és a YouTube online videomegosztó nagyhatalom kiépítésére. A kormány azzal, hogy vizsgálni kezdi a Szilícium-völgy több évtizedes gyakorlatát próbára teszi azt, hogy az Egyesült Államok szabályozó hatóságai mennyire lehetnek sikeresek a nagy technológiai cégek hatalmának megfékezésére tett erőfeszítéseikben. Az ország trösztellenes törvényeit több, mint egy évszázaddal ezelőtt írták meg, és ez a tárgyalás megmutatja, hogy vajon használhatók-e a gyorsan változó technológiai ipar megfékezésére.
Az amerikai igazságügyi minisztérium által 2020-ban indított per az elmúlt évtizedek legnagyobb jogi kihívását jelenti a nagy technológiai cégek hatalmával és befolyásával szemben, és az iparág monopóliumai elleni harc egyik előfutára lehet. "A Google kereső pere óriási következményekkel jár majd digitális világunk számára, amelynek eredménye meghatározza majd, hogy emberek milliói hogyan férnek hozzá az internethez és hogyan használják azt" - mondta Katherine Van Dyck, az American Economic Liberties Project vezető jogtanácsosa. A nonprofit szervezet az ügy fontossága miatt a bírósági eljárás nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelmet nyújtott be.
Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter jelentette be a Google beperlését
A múlt hónapban nyilvánosságra hozott beadványokban Amit P. Mehta bíró a Google ellen felhozott vádak egy maroknyi részét elutasította, mert úgy vélte hogy a Google-nek nem kell megvédenie magát azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a keresési találati oldalának kialakítása olyan versenytársaknak ártott, mint az Expedia vagy a Yelp. Mehta viszont engedélyezte a jelentősebb vádpontok továbbvitelét, beleértve azokat a kulcsfontosságú érveket, amelyek szerint a Google telefongyártókkal kötött kizárólagos szerződései károsították a versenytársakat.
Az olyan cégekkel kötött megállapodásoknak köszönhetően, mint az Apple, a Samsung és a Mozilla, a Google az alapértelmezett keresőmotor, amikor a webfelhasználók milliárdjai megnyitják a böngészőt telefonjukon, táblagépükön és személyi számítógépükön. Az amerikai igazságügy minisztérium azt állítja, hogy a Google évente milliárdokat fizet azért, hogy "biztosítsa általános keresőmotorja alapértelmezett státuszát, és sok esetben kifejezetten megtiltja a Google partnereinek, hogy a Google versenytársaival üzleteljenek", és elérte, hogy más keresőmotorok, például a Microsoft Bing és a DuckDuckGo ne szerezzenek jelentős részesedést az online keresőpiacból. Az Igazságügyi Minisztérium azt is állítja, hogy a Google gyakorlata, miszerint szolgáltatásait előre telepíti az Android szoftvert használó eszközökre, jogellenesen segítette az internetes vállalatot a monopólium fenntartásában.
A Google szerint viszont üzleti gyakorlata legális és bevett módszer, és amikor fizet azért, hogy megjelenjen az Apple Safari böngészőjén vagy a Mozilla Firefox böngészőjén, azon megállapodásokhoz hasonlít, mint amikor egy gyártó fizet a szupermarketeknek azért, hogy szemmagasságban helyezzék el a termékeit. A keresőóriás többször érvelt azzal is, hogy számos sikeres versenytársa van az online keresésben. A vállalat szerint az Amazon és a TikTok virágzó versenytársak, és bár ezek nem üzemeltetnek általános célú keresőmotorokat, a Google szerint ezek olyan riválisok, ahol a fogyasztók olyan termékeket vagy tartalmakat keresnek, amelyek teljesen megkerülik a Google-t. A Google azt is elmondta, hogy a kormány hibás érveléssel veszi célba a vállalatot annak népszerűsége miatt. A vállalat úgy véli azért sikeres, mert a legjobb keresőmotort készíti. Érvelése szerint a fogyasztók választhatnak, hogy más keresőmotorokat használnak, de azért választják a Google-t, mert azt találják a leghasznosabbnak. A Google 2020-ban az online keresés piacának közel 90%-át birtokolta, és a hirdetők évente több, mint 80 milliárd dollárt költenek a keresőszolgáltatásokat használó felhasználók elérésére.
A Google évente 3 milliárd dollárt fizet a Samsungnak azért, hogy az övék legyen az alapértelmezett kereső
A bíró szerint az igazságügyi minisztériumnak minden egyes konkrét intézkedés - például az, ahogyan a Google a keresőhirdetéseket kezeli - esetén be kell bizonyítania, hogy az sérti a trösztellenes törvényeket. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem mutathat be egy sor intézkedést, és nem érvelhet azzal, hogy ezek összessége sérti a trösztellenes jogot. "Egy monopolerővel rendelkező vállalat csak akkor cselekszik jogellenesen, ha magatartása elfojtja a versenyt" - írta Mehta. A kormánynak be kell bizonyítania, hogy a Google monopolhelyzetben van a gazdaság azon területein, amelyekről az ügyben szó van. A kormány megpróbálja majd meggyőzni a bírót, hogy viszonylag szigorúan értelmezze a keresőmotor fogalmát, és utasítsa el a Google azon érvelését, hogy az olyan e-kereskedelmi oldalak, mint az Amazon, és az olyan közösségi médiaszolgáltatások, mint a TikTok vagy az Instagram ugyanazon a piacon versenyeznek, mint a Google keresőmotorja. Minél szélesebb a piac, annál könnyebb a Google-nek azzal érvelnie, hogy nem rendelkezik monopolerővel.
A kormánynak azt is bizonyítania kell, hogy a Google kereskedelmi megállapodásai jelentősen csökkentették a keresőmotorok közötti versenyt, mivel nem adtak nekik lehetőséget arra, hogy hasonló megállapodásokat kössenek a készülékgyártókkal vagy hogy új ügyfeleket szerezzenek. Az Igazságügyi Minisztériumnak valószínűleg azt is meg kell majd magyaráznia, hogy ezek az üzleti gyakorlatok közvetlenül vagy közvetve hogyan károsították a fogyasztókat, ami évtizedek óta fontos korlát a trösztellenes ügyeket elbíráló bírák számára.
A per két részből áll majd. Ha Amit P. Mehta szerint a Google megsérti a törvényt, megvizsgálja majd a helyzet orvoslásának lehetséges módjait. Az Igazságügyi Minisztérium egyelőre nem közölte, hogy győzelme esetén milyen intézkedéseket kérne a bíróságtól a Google ellen. "De minden azzal kezdődik, hogy a bíróság meggyőződik arról, hogy a Google rosszul viselkedett" - mondta Bill Baer, az Igazságügyi Minisztérium egy korábbi tisztviselője. A jogorvoslat valószínűleg más, nem perelt vállalatokat - köztük az Apple-t és a Samsungot - is arra kényszerít majd, hogy változtassanak üzleti gyakorlatukon. Lehetséges, hogy az Igazságügyi Minisztérium azt fogja kérni, hogy tiltsák meg a Google-nek, hogy kizárólagos forgalmazási megállapodásokat kössön, hogy más keresőmotorok nagyobb hangsúlyt kapjanak a fogyasztói eszközökön.