SG.hu
A munkahelyek 27%-át fenyegeti a mesterséges intelligencia
Az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kutatói megállapították, hogy a munkahelyek 27 százaléka olyan foglalkozásokban van, amelyeket a mesterséges intelligencia és az automatizálás valamilyen formában fenyeget.
A párizsi székhelyű intézet kutatásának megállapításai azt mutatják, hogy bár a mesterséges intelligencia elfogadása még mindig viszonylag alacsony, a technológia gyors fejlődése, a csökkenő költségek és a mesterséges intelligencia készségekkel rendelkező munkavállalók növekvő elérhetősége arra utal, hogy a gazdaságok "egy mesterséges intelligencia forradalom küszöbén" állhatnak. Mathias Cormann, az OECD főtitkára elmondta: "A munkaerőpiacok az elmúlt évben figyelemre méltó rugalmasságról tettek tanúbizonyságot, és továbbra is feszesek, bár a magas infláció és a megélhetési költségek emelkedése aláásta a reáljövedelmeket".
Ugyanakkor elmondta, hogy a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések és eszközök közelmúltbeli felgyorsulása olyan technológiai vízválasztót jelent, amely számos munkahelyen anyagi következményekkel jár. "Szükség van a mesterséges intelligencia munkahelyi felhasználásának hosszabb távú politikai kereteinek átgondolására, valamint a nemzetközi együttműködés további előmozdítására az előnyök maximalizálása és a negatív kockázatok megfelelő kezelése érdekében" - mondta Cormann.
A reálbérek Magyarországon csökkentek a leginkább, messze a legnagyobb mértékben
A jelentés szerint a magas képzettséget igénylő szakmák - annak ellenére, hogy jobban ki vannak téve az MI közelmúltbeli fejlődésének - még mindig a legkevésbé vannak kitéve az automatizálás veszélyének, míg az alacsony és közepes képzettséget igénylő munkakörök vannak a legnagyobb veszélyben. A jelentés szerint azonban van egy jó oldal is: a mesterséges intelligencia segíthet csökkenteni a fárasztó és veszélyes feladatokat, ami a munkavállalók nagyobb elkötelezettségéhez és fizikai biztonságához vezet, azaz akinek megmarad a munkája, az kevésbé fogja unni azt.
"Létfontosságú, hogy további adatokat gyűjtsünk az MI elterjedéséről és munkahelyi használatáról, beleértve azt is, hogy mely munkahelyek fognak megváltozni, újak jönnek létre vagy szűnnek meg, és hogyan változnak a készségigények. Ha az összes automatizálási technológiát, köztük az MI-t is figyelembe vesszük, a munkahelyek 27%-a olyan foglalkozásokban van, amelyeknél magas az automatizálási kockázat." - írja a jelentés. Külön kiemelendő, hogy az OECD országok közül Magyarországon dolgoznak a legtöbben olyan foglalkozásokban, amelyeket veszélyeztet az automatizálás.
Hiába az alacsony bérek, összeszerelő ország nemsokára nagyon nagy bajban lesz
Ötből három munkavállaló azonban attól tart, hogy a következő 10 évben teljesen elveszíti a munkáját az MI miatt, és hasonló arányban gondolják úgy, hogy a bérek az ágazatukban csökkenni fognak. A felmérés szerint négyből három munkavállaló szerint a mesterséges intelligencia megnövelte a munkatempót, és több mint a fele aggódik a magánélet védelme miatt. "A mesterséges intelligencia fejlődése olyan mértékű, hogy egyes területeken a teljesítménye már megkülönböztethetetlen az emberétől. Miközben a mesterséges intelligencia számos potenciális előnnyel járhat, jelentős kockázatok is fennállnak, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell. A szakpolitikák és a társadalmi párbeszéd kulcsszerepet játszhatnak e kockázatok mérséklésében, miközben nem fojthatják el az előnyöket" - mondta Stijn Broecke szerző.
Az OECD nemzetközi együttműködésre szólított fel a problémák közös kezelése érdekében.
A párizsi székhelyű intézet kutatásának megállapításai azt mutatják, hogy bár a mesterséges intelligencia elfogadása még mindig viszonylag alacsony, a technológia gyors fejlődése, a csökkenő költségek és a mesterséges intelligencia készségekkel rendelkező munkavállalók növekvő elérhetősége arra utal, hogy a gazdaságok "egy mesterséges intelligencia forradalom küszöbén" állhatnak. Mathias Cormann, az OECD főtitkára elmondta: "A munkaerőpiacok az elmúlt évben figyelemre méltó rugalmasságról tettek tanúbizonyságot, és továbbra is feszesek, bár a magas infláció és a megélhetési költségek emelkedése aláásta a reáljövedelmeket".
Ugyanakkor elmondta, hogy a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések és eszközök közelmúltbeli felgyorsulása olyan technológiai vízválasztót jelent, amely számos munkahelyen anyagi következményekkel jár. "Szükség van a mesterséges intelligencia munkahelyi felhasználásának hosszabb távú politikai kereteinek átgondolására, valamint a nemzetközi együttműködés további előmozdítására az előnyök maximalizálása és a negatív kockázatok megfelelő kezelése érdekében" - mondta Cormann.
A reálbérek Magyarországon csökkentek a leginkább, messze a legnagyobb mértékben
A jelentés szerint a magas képzettséget igénylő szakmák - annak ellenére, hogy jobban ki vannak téve az MI közelmúltbeli fejlődésének - még mindig a legkevésbé vannak kitéve az automatizálás veszélyének, míg az alacsony és közepes képzettséget igénylő munkakörök vannak a legnagyobb veszélyben. A jelentés szerint azonban van egy jó oldal is: a mesterséges intelligencia segíthet csökkenteni a fárasztó és veszélyes feladatokat, ami a munkavállalók nagyobb elkötelezettségéhez és fizikai biztonságához vezet, azaz akinek megmarad a munkája, az kevésbé fogja unni azt.
"Létfontosságú, hogy további adatokat gyűjtsünk az MI elterjedéséről és munkahelyi használatáról, beleértve azt is, hogy mely munkahelyek fognak megváltozni, újak jönnek létre vagy szűnnek meg, és hogyan változnak a készségigények. Ha az összes automatizálási technológiát, köztük az MI-t is figyelembe vesszük, a munkahelyek 27%-a olyan foglalkozásokban van, amelyeknél magas az automatizálási kockázat." - írja a jelentés. Külön kiemelendő, hogy az OECD országok közül Magyarországon dolgoznak a legtöbben olyan foglalkozásokban, amelyeket veszélyeztet az automatizálás.
Hiába az alacsony bérek, összeszerelő ország nemsokára nagyon nagy bajban lesz
Ötből három munkavállaló azonban attól tart, hogy a következő 10 évben teljesen elveszíti a munkáját az MI miatt, és hasonló arányban gondolják úgy, hogy a bérek az ágazatukban csökkenni fognak. A felmérés szerint négyből három munkavállaló szerint a mesterséges intelligencia megnövelte a munkatempót, és több mint a fele aggódik a magánélet védelme miatt. "A mesterséges intelligencia fejlődése olyan mértékű, hogy egyes területeken a teljesítménye már megkülönböztethetetlen az emberétől. Miközben a mesterséges intelligencia számos potenciális előnnyel járhat, jelentős kockázatok is fennállnak, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell. A szakpolitikák és a társadalmi párbeszéd kulcsszerepet játszhatnak e kockázatok mérséklésében, miközben nem fojthatják el az előnyöket" - mondta Stijn Broecke szerző.
Az OECD nemzetközi együttműködésre szólított fel a problémák közös kezelése érdekében.