SG.hu
A Google óvatosságra inti saját alkalmazottait a Bard használatánál
A Google óvatosságra intette alkalmazottait a chatbotok használatát illetően, beleértve a saját Bard mesterséges intelligenciájukat is. De hogyan lehetne a magánvállalatok által épített MI-eszközökben megbízni akkor, ha maguk az alkotók sem használják őket adatvédelmi és biztonsági kockázatok miatt?
Az Alphabet, a Google anyavállalata azt tanácsolta alkalmazottainak, hogy ne írjanak be bizalmas anyagokat az MI chatbotokba. A cég megerősítette az értesülést, hivatkozva az információk védelmére vonatkozó régóta fennálló irányelvekre. A chatbotok - köztük a Bard és a ChatGPT - úgynevezett generatív mesterséges intelligenciát használnak, de egyrészt emberi ellenőrök elolvashatják a csevegéseket, másrészt kutatók megállapították, hogy az MI másokkal közölheti a benyelt adatokat, ami szivárgási kockázatot jelent. Az Alphabet arra is figyelmeztette mérnökeit, hogy kerüljék a chatrobotok által generált számítógépes kódok közvetlen használatát. A Bard és a ChatGPT alapértelmezett beállítása a felhasználók beszélgetési előzményeinek mentése.
Az aggodalmak azt mutatják, hogy a Google el kívánja kerülni, hogy a ChatGPT-vel versenyezve indított szolgáltatása károkat okozzon számára. A tét több milliárd dollárnyi befektetés és az új MI-programokból származó, még meg nem nevezett reklám- és felhőbevételek. A Google óvatossága azt is tükrözi, ami lassan biztonsági standarddá válik a vállalatok számára, nevezetesen, hogy figyelmeztetik az alkalmazottakat a nyilvánosan elérhető csevegőprogramok használatára. Világszerte egyre több vállalat vezet be hasonló korlátozást, köztük állami szervezetek és multinacionális vállalatok (Samsung, Amazon, Apple stb.)
A figyelmeztetés azért érdekes, mert a sikeres egyesült államokbeli tesztek után a Google több, mint 180 országban és 40 nyelven vezeti be a Bardot a kreativitás ugródeszkájaként. Az EU kivétel; a cég részletes megbeszéléseket folytatott az ír adatvédelmi bizottsággal, és amíg nem tud megfelelni a szabályozó hatóságok kéréseinek inkább elhalasztotta a bevezetést.
A szakemberek mintegy 43%-a használt ChatGPT vagy más mesterséges intelligencia eszközöket, gyakran anélkül, hogy ezt elmondták volna a főnökeiknek - derül ki a Fishbowl nevű hálózatépítő oldal által közel 12 000 válaszadó körében végzett felmérésből. Az ilyen technológia képes e-maileket, dokumentumokat, sőt egy szoftver elemeit is elkészíteni, és a feladatok hatalmas felgyorsítását ígéri. Ezekben a tartalmakban azonban téves információk, érzékeny adatok vagy akár egy regény szerzői joggal védett részletei is lehetnek. A Google június 1-jén frissített adatvédelmi közleménye is kimondja: "Ne osszon meg bizalmas vagy érzékeny információkat a Bard-beszélgetésekben".
Néhány vállalat kifejlesztett egy szoftvert az ilyen aggályok kezelésére. A Cloudflare például, amely a weboldalakat védi a kibertámadások ellen, és egyéb felhőszolgáltatásokat kínál, olyan alkalmazást vezetett be a vállalkozások számára, amellyel megjelölhetnek és korlátozhatnak bizonyos adatok cégtől való kikerülését. Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója szerint a bizalmas ügyek chatbotokba való beírása olyan, mintha "egy csapat doktoranduszt szabadjára engednénk az összes személyes adatunkban".
A Google és a Microsoft is kínál olyan MI-eszközöket az üzleti ügyfeleknek, amelyek magasabb árcédulával járnak, de tartózkodnak az adatok nyilvános MI-modellekbe való bevonásától. Yusuf Mehdi, a Microsoft fogyasztói marketingvezetője szerint "logikus", hogy a vállalatok nem szeretnék, ha munkatársaik nyilvános chatbotokat használnának munkájukhoz. "A vállalatok kellően konzervatív álláspontot képviselnek" - mondta Mehdi, és kifejtette, hogyan viszonyul a Microsoft ingyenes Bing chatbotja a vállalati szoftverekhez. "Ott sokkal szigorúbbak az irányelveink". A Microsoft nem kívánt nyilatkozni arról, hogy van-e általános tilalma arra, hogy a munkatársak bizalmas információkat adjanak be nyilvános MI-programokba, beleértve a sajátját is, bár az egyik ottani vezető a Reutersnek elmondta, hogy személyesen korlátozta a használatát.
Az Alphabet, a Google anyavállalata azt tanácsolta alkalmazottainak, hogy ne írjanak be bizalmas anyagokat az MI chatbotokba. A cég megerősítette az értesülést, hivatkozva az információk védelmére vonatkozó régóta fennálló irányelvekre. A chatbotok - köztük a Bard és a ChatGPT - úgynevezett generatív mesterséges intelligenciát használnak, de egyrészt emberi ellenőrök elolvashatják a csevegéseket, másrészt kutatók megállapították, hogy az MI másokkal közölheti a benyelt adatokat, ami szivárgási kockázatot jelent. Az Alphabet arra is figyelmeztette mérnökeit, hogy kerüljék a chatrobotok által generált számítógépes kódok közvetlen használatát. A Bard és a ChatGPT alapértelmezett beállítása a felhasználók beszélgetési előzményeinek mentése.
Az aggodalmak azt mutatják, hogy a Google el kívánja kerülni, hogy a ChatGPT-vel versenyezve indított szolgáltatása károkat okozzon számára. A tét több milliárd dollárnyi befektetés és az új MI-programokból származó, még meg nem nevezett reklám- és felhőbevételek. A Google óvatossága azt is tükrözi, ami lassan biztonsági standarddá válik a vállalatok számára, nevezetesen, hogy figyelmeztetik az alkalmazottakat a nyilvánosan elérhető csevegőprogramok használatára. Világszerte egyre több vállalat vezet be hasonló korlátozást, köztük állami szervezetek és multinacionális vállalatok (Samsung, Amazon, Apple stb.)
A figyelmeztetés azért érdekes, mert a sikeres egyesült államokbeli tesztek után a Google több, mint 180 országban és 40 nyelven vezeti be a Bardot a kreativitás ugródeszkájaként. Az EU kivétel; a cég részletes megbeszéléseket folytatott az ír adatvédelmi bizottsággal, és amíg nem tud megfelelni a szabályozó hatóságok kéréseinek inkább elhalasztotta a bevezetést.
A szakemberek mintegy 43%-a használt ChatGPT vagy más mesterséges intelligencia eszközöket, gyakran anélkül, hogy ezt elmondták volna a főnökeiknek - derül ki a Fishbowl nevű hálózatépítő oldal által közel 12 000 válaszadó körében végzett felmérésből. Az ilyen technológia képes e-maileket, dokumentumokat, sőt egy szoftver elemeit is elkészíteni, és a feladatok hatalmas felgyorsítását ígéri. Ezekben a tartalmakban azonban téves információk, érzékeny adatok vagy akár egy regény szerzői joggal védett részletei is lehetnek. A Google június 1-jén frissített adatvédelmi közleménye is kimondja: "Ne osszon meg bizalmas vagy érzékeny információkat a Bard-beszélgetésekben".
Néhány vállalat kifejlesztett egy szoftvert az ilyen aggályok kezelésére. A Cloudflare például, amely a weboldalakat védi a kibertámadások ellen, és egyéb felhőszolgáltatásokat kínál, olyan alkalmazást vezetett be a vállalkozások számára, amellyel megjelölhetnek és korlátozhatnak bizonyos adatok cégtől való kikerülését. Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója szerint a bizalmas ügyek chatbotokba való beírása olyan, mintha "egy csapat doktoranduszt szabadjára engednénk az összes személyes adatunkban".
A Google és a Microsoft is kínál olyan MI-eszközöket az üzleti ügyfeleknek, amelyek magasabb árcédulával járnak, de tartózkodnak az adatok nyilvános MI-modellekbe való bevonásától. Yusuf Mehdi, a Microsoft fogyasztói marketingvezetője szerint "logikus", hogy a vállalatok nem szeretnék, ha munkatársaik nyilvános chatbotokat használnának munkájukhoz. "A vállalatok kellően konzervatív álláspontot képviselnek" - mondta Mehdi, és kifejtette, hogyan viszonyul a Microsoft ingyenes Bing chatbotja a vállalati szoftverekhez. "Ott sokkal szigorúbbak az irányelveink". A Microsoft nem kívánt nyilatkozni arról, hogy van-e általános tilalma arra, hogy a munkatársak bizalmas információkat adjanak be nyilvános MI-programokba, beleértve a sajátját is, bár az egyik ottani vezető a Reutersnek elmondta, hogy személyesen korlátozta a használatát.