SG.hu
10 százalékkal bővült tavaly az online kiskereskedelem
A belföldi online kiskereskedelem bruttó 1323 milliárd forintos éves forgalmat ért el 2022-ben, ami 9,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet; tavaly a magyar online piac is jelentősen vesztett a sebességéből - derül ki a GKID piackutató vállalat és a Mastercard közös kutatásából, amelynek megállapításait Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója ismertette.
A hazai e-kereskedelem a koronavírus-járvány előtti években átlagosan évi 16 százalékkal bővült, ezt követte a 2020-as 45,4 százalékos és a 2021-es 32 százalékos növekedés. Tavaly a globális és hazai gazdasági hatások miatt a fogyasztói szokások átrendeződtek, ami a bolti vásárlásnak kedvezett, de az online szektor Magyarországon még így is növekedési pályán tudott maradni, más európai országokkal ellentétben - mondta a szakértő. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021. évi 10,4 százalékos rekordszintről 2022-ben visszaesett 9,6 százalékra.
Madar Norbert ugyanakkor kiemelte: a magyar fogyasztók egyre jobban kedvelik az online vásárlást, a piac növekedésének elsődleges motorja már a vásárlási gyakoriság folyamatos emelkedése. Tavaly elérte a 77,1 milliót a belföldi online rendelések száma, ami 11,8 százalékkal több az előző évinél. Magyarországon a szolgáltatásokat is beleértve mintegy 5,1 millióan vásárolnak online, közülük 3,9 millióan vesznek termékeket, ők jelentik a webáruházak vásárlói bázisát. Tavaly átlagosan 21 alkalommal rendelt interneten egy-egy vásárló, ez 13 százalékos növekedés 2021-hez képest. Budapesten az átlagos online rendelési szám meghaladta a 30-at. Az egy vásárlásra fordított átlagos országos érték tavaly 17 200 forint volt, 2 százalékkal kevesebb az előző évinél.
Az idei májusi adatok szerint 32 ezer magyar webáruház működik, 4 százalékkal kevesebb, mint tavaly májusban. Madar Norbert jelezte: jelentősen több webáruház működik például Csehországban vagy Szlovákiában. A hazai webáruházak 65 százalékának éves árbevétele 100 millió forint alatt van, csak 13 százalékuk éri el az 1 milliárd forint fölötti éves forgalmat. A GKID vezető tanácsadója kiemelte: erősödnek a külföldi kereskedők, egyre vékonyabb a határ a belföldi és külföldi rendelés között. Ez komoly kihívás a helyi, Magyarországon működő cégek számára. A magyar webáruházak közül minden 7. van jelen külföldi piacon is, és csaknem hasonló arányban vannak a kilépést tervezők.
Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője elmondta: míg 2015-ben az online rendelések 47 százalékát készpénzben fizették ki a vásárlók, addig 2022-ben ez az arány már csak 27,5 százalék volt. A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon az online rendelések 63 százalékát már elektronikus fizetéssel egyenlítik ki. A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van 35 százalékkal, ezt követi a bankkártyás utánvét 28 százalékkal. Jelenleg már 5 webáruházból 4 lehetővé teszi, hogy a vásárlók online fizessenek - ismertette.
A hazai e-kereskedelem a koronavírus-járvány előtti években átlagosan évi 16 százalékkal bővült, ezt követte a 2020-as 45,4 százalékos és a 2021-es 32 százalékos növekedés. Tavaly a globális és hazai gazdasági hatások miatt a fogyasztói szokások átrendeződtek, ami a bolti vásárlásnak kedvezett, de az online szektor Magyarországon még így is növekedési pályán tudott maradni, más európai országokkal ellentétben - mondta a szakértő. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021. évi 10,4 százalékos rekordszintről 2022-ben visszaesett 9,6 százalékra.
Madar Norbert ugyanakkor kiemelte: a magyar fogyasztók egyre jobban kedvelik az online vásárlást, a piac növekedésének elsődleges motorja már a vásárlási gyakoriság folyamatos emelkedése. Tavaly elérte a 77,1 milliót a belföldi online rendelések száma, ami 11,8 százalékkal több az előző évinél. Magyarországon a szolgáltatásokat is beleértve mintegy 5,1 millióan vásárolnak online, közülük 3,9 millióan vesznek termékeket, ők jelentik a webáruházak vásárlói bázisát. Tavaly átlagosan 21 alkalommal rendelt interneten egy-egy vásárló, ez 13 százalékos növekedés 2021-hez képest. Budapesten az átlagos online rendelési szám meghaladta a 30-at. Az egy vásárlásra fordított átlagos országos érték tavaly 17 200 forint volt, 2 százalékkal kevesebb az előző évinél.
Az idei májusi adatok szerint 32 ezer magyar webáruház működik, 4 százalékkal kevesebb, mint tavaly májusban. Madar Norbert jelezte: jelentősen több webáruház működik például Csehországban vagy Szlovákiában. A hazai webáruházak 65 százalékának éves árbevétele 100 millió forint alatt van, csak 13 százalékuk éri el az 1 milliárd forint fölötti éves forgalmat. A GKID vezető tanácsadója kiemelte: erősödnek a külföldi kereskedők, egyre vékonyabb a határ a belföldi és külföldi rendelés között. Ez komoly kihívás a helyi, Magyarországon működő cégek számára. A magyar webáruházak közül minden 7. van jelen külföldi piacon is, és csaknem hasonló arányban vannak a kilépést tervezők.
Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője elmondta: míg 2015-ben az online rendelések 47 százalékát készpénzben fizették ki a vásárlók, addig 2022-ben ez az arány már csak 27,5 százalék volt. A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon az online rendelések 63 százalékát már elektronikus fizetéssel egyenlítik ki. A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van 35 százalékkal, ezt követi a bankkártyás utánvét 28 százalékkal. Jelenleg már 5 webáruházból 4 lehetővé teszi, hogy a vásárlók online fizessenek - ismertette.