SG.hu

Termékútlevelet vezetne be az EU a tervezett avulás ellen

Régi vesszőparipája a környezetvédő szervezeteknek, hogy a vállalkozások szándékosan úgy készítik a termékeket, hogy azok gyorsan tönkremenjenek és javíthatatlanok legyenek. Az új, az egész EU-ra kiterjedő "termékútlevél" célja az élettartam meghosszabbítása és az újrahasznosíthatóság javítása, de nagy kérdések vannak azzal kapcsolatban, hogyan fog ez működni.

Legyen szó mosogatógépekről, televíziókról vagy laptopokról, sokan úgy vélik, hogy a mai műszaki termékek nem tartósak, és tény, hogy a javításuk általában drágább, mint a cseréjük. Ezt azonban nehéz adatokkal bizonyítani és a gyártók határozottan tagadják az állítást. "Függetlenül attól, amit a sajtóban olvashatunk, a háztartási készülékek átlagos élettartama valójában növekszik, nem pedig csökken" - szögezte le Paolo Falcioni, az APPLiA, az európai készülékipari szövetség főigazgatója. Az olasz lobbista kiemelte, hogy a saját mosógépe 20 éven át működött.

Ezzel ellentétes állásponton van a BEUC, az európai fogyasztóvédelmi szervezet, mely közzétette a PROMPT projekt nevű, hosszú ideje tartó tanulmányának eredményeit. A fogyasztói csoport termékeket vizsgált, hogy felmérje azok élettartamát és javíthatóságát, és bár nem tudta bizonyítani a "tervezett elavulást" - vagyis azt, hogy a vállalatok szándékosan úgy készítik a termékeket, hogy azok tönkremenjenek -, de azonosította a "korai elavulást", vagyis azt, hogy a termékeket a kelleténél korábban kidobják.

Az időzítés tökéletes, ugyanis pont most készülnek a gyártók az uniós szabályok jelentős változására, a digitális termékútlevél bevezetésére. A termékútlevelek a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló uniós rendelet (ESPR) központi elemei. Az Európai Bizottság által tavaly márciusban javasolt szabályrendszer célja, hogy a tartós és javítható termékek "normává" váljanak az EU egységes piacán. Az új rendelet az EU meglévő, jelenleg az elektromos készülékekre vonatkozó ökodizájn-szabályait a termékek szélesebb körére, többek között a textíliákra és a bútorokra is kiterjeszti. Olyan szabályokat állapítana meg, amelyek a gyártókat felelőssé tennék a termékek körforgásos gazdaságban való részvételéért - akár úgy, hogy a termékeket szolgáltatásként nyújtják, akár úgy, hogy biztosítják a javításukhoz szükséges pótalkatrészek elérhetőségét.


Az útlevél bevezetése azonban nehéz lesz, mert egyes uniós kormányok aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy az útlevél nem lesz végrehajtható, ha túl széleskörűen tervezik meg, és túlterhelheti a piacfelügyeleti hatóságokat. A javaslat szerint a termékek az útlevelekhez hasonló azonosítószámmal rendelkeznének, amely QR- vagy vonalkódok segítségével géppel olvasható lenne. Az útlevelek a tervek szerint a termék csomagolásán is tartalmaznának információkat.

Egyes miniszterek amiatt aggódnak, hogy a piacfelügyeleti hatóságokat túlterhelik majd az új követelmények, valamint az uniós vállalatokra - különösen a kis- és középvállalkozásokra - háruló további adminisztratív terhek. "Ezek az új követelmények komoly kihívást jelentenek majd a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások és a kkv-k számára" - figyelmeztetett Roland Lescure francia ipari miniszter. "Sokuk számára ez jelentős változást jelent majd a termelési modelljükben" - mondta. Martin Kocher, Ausztria digitális és gazdasági minisztere arra figyelmeztetett, hogy a termékútlevelekben "olyan fontos feltételeket kell biztosítani", mint a költséghatékonyság, a bizalmas kezelés és az arányosság.

Az újrafeldolgozó ipar öröme sem teljes. "Ha valaki ellátogat az újrahasznosító üzemekbe, láthatja, hogy mekkora mennyiségeket hasznosítunk újra" - mondta Tess Pozzi, az EuRIC intézményi ügyekért felelős igazgatója. "Nem vagyok biztos abban, hogy a több ezer tonna kapacitású újrahasznosító üzemek minden egyes terméket be tudnának szkennelni" - mondta egy brüsszeli rendezvényen. Pozzi szerint a termékútlevél hasznos lehet az elektromos készülékek vagy a nagy ipari berendezések esetében, de a kisebb termékek esetében nem. Ugyanakkor ez a szkennelés lehetővé teszi majd a feleslegesen kidobott termékek megújulását. "Ha egy terméket nagyon jó állapotban gyűjtenek be egy újrahasznosító központban, akkor az újrafelhasználásra is visszakerülhet és másodkézből eladható" - mondta, megjegyezve, hogy az újrafeldolgozó központokban begyűjtött termékek mintegy harmada ilyen lehet.

Falcioni szerint a készülékgyártók készen állnak arra, hogy az e-hulladék 100%-át megfelelően összegyűjtsék és újrahasznosítsák. Megjegyezte azonban, hogy az új termékeknél szükségszerűen újrahasznosítási technológiák sem léteznek, és úgy fogalmazott, hogy "van egy elkerülhetetlen feszültség, amelyet közösen kell megoldanunk". Az ESPR-szabályokat jelenleg az Európai Parlament és az EU Tanácsa vitatja meg, az álláspontok elfogadása a következő hónapokban várható.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cat #3
    "Amúgy meg itt az MI korában nehogy már ne tudjanak egy szám és betűsort nagy pontossággal leolvasni és digitalizálni!"
    Egy teherautóról ráöntik egy futószalagra a cuccokat, és ha csak tévék vannak benne, azoknál is minden egyes darabnál máshol van a kód. Forgatni kell, és mi van, ha olvashatatlanná vált, ráragadt valami, stb. Ezer tonnáknál egyesével keresgetni nem reális.
  • RJoco #2
    Erre nagyon kíváncsi leszek.
    Itt is valaki jó pénzt akar magának.
    Mi meg majd jól megszívjuk, mint eddig is.
    A korai elavulással gondok lesznek. Megállítják a fejlődést?
    Az sem megoldás, hogy mindent is eladnak újból, mert akkor az új dolgokból nem fogyna annyi, ez meg a termeléseket érintené, az meg az emberek megélhetését.
    Amíg itt mindenki lóvét akar a tényleges környezet (emberek) megóvása helyett, addig az egész csak egy humbug, amit majd mi szívunk meg.

    Az tök aranyos, hogy a nem kellő elektronikai eszközeimet szívesen elviszik. De egy működő TV-t nem fogok senkinek odaadni ingyen. Számomra és más fogyasztók számára is az lenne a legjobb, ha ilyen cserénél a készüléket beszámítanák, majd egy bevizsgálást követően újra értékesítenék. Így a bevizsgáláshoz kellenének emberek is.

    A nyomkövetésnél meg nem tudom mit problémáznak annyit. Minden egyes terméknek vagy egy sorozatszáma (ha nem kínai). Általában ez elég egyedi, hogy ne lehessen összekeverni mással. Nagyon sok termék esetén a dobozon is rajta van vonalkódos formában. De készülékeken is előfordul vonalkóddal, nem csak számmal. Amúgy meg itt az MI korában nehogy már ne tudjanak egy szám és betűsort nagy pontossággal leolvasni és digitalizálni!
    Kell egy nyílt adatbázis, ha valaki beszkenneli, akkor megtudhatja az életútját. Mikor a hulladék elkerül a szeméttelepre vagy begyűjtik csereáruként, akkor ott kelljen beszkennelni. Így az újrahasznosítónak máris nem lenne annyi dolga, neki nem is kell szkennelnie.
    Ha mindenki megfelelően végzi a dolgát, akkor ebből nem lehet gond.
    Persze amíg egyesek szemetet szállítanak más földrészekre a költségük csökkentése miatt... De ugye, mint írtam, ez is csak a pénzről szól. Nem az emberekről.
  • Dodo55 #1
    Lehet ez akár értelmes, de szokás szerint érezni azért benne valami kutymutyolást... Nem lenne egyszerűbb csak simán szigorúbb garanciavállalási kötelezettségeket hozni pl.? Minek a nyomkövetés? Ugye ahogyan a cikkben is van, vállalkozói oldalon adminisztratív teher is, plusz felhasználói oldalon adatkockázat is. Így is túl van már feszítve a húr rengeteg mindennel mostanában ezekben a rétegekben, már pedig a gazdaság legsűrűbb szövetéről beszélünk. Ha elszakad a cérna, akkor vége az EU-nak, egyszerűen ignorálva lesznek a szabályozásaik. Ha egyszerre lép a cégek többsége, akkor az állami hatóságok úgy is úgy fognak táncolni, ahogyan a piaci sodrás elkezd majd fütyülni, lásd helyi példaként a bölccsé érett adóhatóságot pl., akik a rettegett pártállami APEH-ből a segítőkész és előzékeny NAV-vá szelidültek az elmúlt évtizedekben. Értsd, ha a piac majd egyhangúan azt mondja, hogy az EU hülye és szarunk rá, akkor a hatóságok is kénytelenek lesznek eltekinteni a szabályaik betartatásától, mert nem bírságolhatnak meg mindenkit is.

    Meg ha tényleg ennyire elszánták magukat, akkor indulásnak fogják meg rendesen a problémát, kezdjék pl. ott, amikor hibásnak ítélt, de amúgy kb. 99%-osan tökéletes műszaki termékeket ítélnek megsemmisítésre. Na ezeket legyen kötelező kijavítani inkább, vagy ha nem felhasználóra veszélyes a hiba, akkor 25%-os áron értékesíteni pl. garancia nélkül. Lásd szintén itthoni példa, amikor is betiltották a lejárt élelmiszerek kidobását, helyette kötelező még lejárat előtt vagy eladni, vagy eladományozni. Ugyanez az elv. Amit egyszer már fáradtságos munkával megtermeltünk, annak ne hagyjuk veszni az értékét és a legkeményebben büntessük ha valaki hanyag módon mégis így tenne.