Gyurkity Péter
Orosz PC-t tesztel a Roszatom leánycége
Néhány egységet már be is vetettek, a korlátozott példányszám azonban nagy gondot jelent.
Az Ukrajnában zajló háború, az annak kapcsán meghozott nyugati szankciók, valamint azok hatásai több alkalommal szerepeltek már beszámolóinkban. Nemrég arról írtunk, hogy fehérorosz laptopot mutattak be, eközben azonban azt is megtudtuk, hogy már nem gyártják le az orosz chipeket, amiben szintén a nyugati intézkedések játszanak nagy szerepet. Most egy érdekes fejleményről érkezett hír, eszerint az orosz fél tovább próbálkozik.
A napokban egy ottani portál adott hírt arról, hogy a Roszatom atomenergiára fókuszáló egyik leánycége teszteli a Baikal Microelectronics által fejlesztett chipre épülő konfigurációkat, ezek némelyikét pedig már élesben is alkalmazzák. Egészen pontosan a Delta Computers által elérhetővé tett kisebb PC-kről van szó, amelyek tulajdonképpen a megszokott komponensekre épülnek, kivéve a központi processzort, amely ezúttal a Baikal-M1 (BE-M1000). Ez utóbbi egy viszonylag jól ismert megoldásnak számít, 8 Cortex-A57 magjával pedig szerényebb teljesítményt nyújt, annál inkább, mert a 28 nanométeres gyártástechnológia a 2015 körüli időszak szintjét hozza magával.
A fenti chipet az Astra Linux Special Edition operációs rendszerrel társítják, amely a kormányzat által jóváhagyott változatnak számít. A listán emellett legfeljebb 64 GB RAM, maximum 16 TB-os HDD, az USB-, PS/2- és RS-232-csatlakozók, két Ethernet-elérés, a HDMI-kimenet, valamint két 3,5 mm-es jack-dugó bukkan még fel, az LCD-kijelző, a vezetékes egér és billentyűzet, illetve a PCIe 3.0 x8 bővítési lehetőségével együtt. Az első sorozatot már leszállították, tekintettel azonban arra, hogy a TSMC a nyugati szankciók miatt nem adhat át több ilyen chipet, a példányszám meglehetősen korlátozott lesz – nem beszélve arról, hogy egyéb szereplők, így például a szerverekre koncentráló Bitblaze, is erre a típusra építi egyes megoldásait.
A Baikal tulajdonosa tavaly ráadásul csődbe ment, így nem világos, hogy mennyiben tudják majd folytatni a munkálatokat. Mindenképpen érdekes azonban, hogy már a Roszatom berkein belül is ilyen konfigurációkkal próbálkoznak.
Az Ukrajnában zajló háború, az annak kapcsán meghozott nyugati szankciók, valamint azok hatásai több alkalommal szerepeltek már beszámolóinkban. Nemrég arról írtunk, hogy fehérorosz laptopot mutattak be, eközben azonban azt is megtudtuk, hogy már nem gyártják le az orosz chipeket, amiben szintén a nyugati intézkedések játszanak nagy szerepet. Most egy érdekes fejleményről érkezett hír, eszerint az orosz fél tovább próbálkozik.
A napokban egy ottani portál adott hírt arról, hogy a Roszatom atomenergiára fókuszáló egyik leánycége teszteli a Baikal Microelectronics által fejlesztett chipre épülő konfigurációkat, ezek némelyikét pedig már élesben is alkalmazzák. Egészen pontosan a Delta Computers által elérhetővé tett kisebb PC-kről van szó, amelyek tulajdonképpen a megszokott komponensekre épülnek, kivéve a központi processzort, amely ezúttal a Baikal-M1 (BE-M1000). Ez utóbbi egy viszonylag jól ismert megoldásnak számít, 8 Cortex-A57 magjával pedig szerényebb teljesítményt nyújt, annál inkább, mert a 28 nanométeres gyártástechnológia a 2015 körüli időszak szintjét hozza magával.
A fenti chipet az Astra Linux Special Edition operációs rendszerrel társítják, amely a kormányzat által jóváhagyott változatnak számít. A listán emellett legfeljebb 64 GB RAM, maximum 16 TB-os HDD, az USB-, PS/2- és RS-232-csatlakozók, két Ethernet-elérés, a HDMI-kimenet, valamint két 3,5 mm-es jack-dugó bukkan még fel, az LCD-kijelző, a vezetékes egér és billentyűzet, illetve a PCIe 3.0 x8 bővítési lehetőségével együtt. Az első sorozatot már leszállították, tekintettel azonban arra, hogy a TSMC a nyugati szankciók miatt nem adhat át több ilyen chipet, a példányszám meglehetősen korlátozott lesz – nem beszélve arról, hogy egyéb szereplők, így például a szerverekre koncentráló Bitblaze, is erre a típusra építi egyes megoldásait.
A Baikal tulajdonosa tavaly ráadásul csődbe ment, így nem világos, hogy mennyiben tudják majd folytatni a munkálatokat. Mindenképpen érdekes azonban, hogy már a Roszatom berkein belül is ilyen konfigurációkkal próbálkoznak.