Berta Sándor
Börtön járhat a gyermekeket nem védő IT-cégek vezetőinek Angliában
Jelentősen szigorítják az eddigi szabályozást.
Börtönbe kerülhetnek az Egyesült Királyságban azoknak a technológiai cégeknek a vezetői, amelyek a platformjaikon nem védik megfelelően a gyerekeket az ártalmas internetes tartalmakkal szemben. Erre azért kerülhet sor, mert a brit kormány döntött egy kapcsolódó törvényjavaslat szigorításáról. A lépésre azért volt szükség, hogy Rishi Sunak miniszterelnök elkerülje az első parlamenti vereségét. A kormányfő ugyanis az alsóházi szavazás elvesztésével nézett szembe, miután 50 konzervatív törvényhozó és a fő ellenzéki párt közölte, hogy támogatni fogják a régóta halogatott online biztonsági törvényjavaslat újabb módosítását. A lázadó képviselők egy olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely akár két évig terjedő börtönbüntetést javasolt a technológiai vállalatok főnökeinek, amiért nem védik meg a gyerekeket az olyan tartalmaktól, mint a gyermekbántalmazás és az önkárosítás.
Michelle Donelan kulturális és digitális miniszter a parlamentnek tett írásbeli nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormány beleegyezett a jogszabály módosításába azért, hogy a vezetőket börtönbe lehessen zárni, ha "beleegyeznek vagy hozzájárulnak" az új szabályok figyelmen kívül hagyásához. "Ez a módosítás nem érinti azokat, akik jóhiszeműen cselekedtek, de további dolgokat biztosítana a változás megvalósításához és garantálná, hogy az embereket felelősségre vonják, ha nem védik megfelelően a gyermekeket" - taglalta a politikus. Ez volt a harmadik alkalom, hogy a 67 fős többséggel rendelkező Sunak a tavaly októberi hivatalba lépése óta meghátrált a hasonló parlamenti akciók előtt. Korábban a lakáscélokkal és a szárazföldi szélerőművek korlátozásával kapcsolatos lázadások után engedett.
Nagy-Britannia az Európai Unióhoz és más országokhoz hasonlóan küzd azzal, hogy megvédje a közösségi média felhasználóit, különösen a gyerekeket a káros tartalmaktól anélkül, hogy a szólásszabadság sérülne.
A törvényjavaslat eredetileg az egyik legszigorúbb rendszert hivatott létrehozni az olyan platformok szabályozására, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube. A célja az volt, hogy a vállalatokat rávegye az oldalukon található illegális tartalmak, például a bosszúpornográfia és az öngyilkosságra való buzdítás visszaszorítására. A javaslatokat azonban tavaly novemberben felhígították, amikor a "legális, de káros tartalmak" leállítására vonatkozó követelményt törölték azzal az indokkal, hogy az sértheti a szólásszabadságot. Ehelyett a kormány szerint az oldalaknak korhatár-korlátozást kellene érvényesíteniük.
Az új előírások alapján a cégek akár a forgalmuk 10 százalékának megfelelő bírságra is számíthatnak, ha nem tesznek intézkedéseket a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy a kiskorúak hozzáférésének korlátozására. Az iparági szervezet, a techUK szerint a vezetők börtönnel való fenyegetése nem segíti elő a gyermekek védelmét szolgáló hatékony rendszer kialakítását, viszont kárt okozhat Nagy-Britannia digitális gazdaságának. "A módosítás jelentős jogi veszélyt jelent a vállalkozások számára, és kevésbé vonzó célponttá tenné Nagy-Britanniát a befektetők számára" - érvelt a szövetség.
Börtönbe kerülhetnek az Egyesült Királyságban azoknak a technológiai cégeknek a vezetői, amelyek a platformjaikon nem védik megfelelően a gyerekeket az ártalmas internetes tartalmakkal szemben. Erre azért kerülhet sor, mert a brit kormány döntött egy kapcsolódó törvényjavaslat szigorításáról. A lépésre azért volt szükség, hogy Rishi Sunak miniszterelnök elkerülje az első parlamenti vereségét. A kormányfő ugyanis az alsóházi szavazás elvesztésével nézett szembe, miután 50 konzervatív törvényhozó és a fő ellenzéki párt közölte, hogy támogatni fogják a régóta halogatott online biztonsági törvényjavaslat újabb módosítását. A lázadó képviselők egy olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely akár két évig terjedő börtönbüntetést javasolt a technológiai vállalatok főnökeinek, amiért nem védik meg a gyerekeket az olyan tartalmaktól, mint a gyermekbántalmazás és az önkárosítás.
Michelle Donelan kulturális és digitális miniszter a parlamentnek tett írásbeli nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormány beleegyezett a jogszabály módosításába azért, hogy a vezetőket börtönbe lehessen zárni, ha "beleegyeznek vagy hozzájárulnak" az új szabályok figyelmen kívül hagyásához. "Ez a módosítás nem érinti azokat, akik jóhiszeműen cselekedtek, de további dolgokat biztosítana a változás megvalósításához és garantálná, hogy az embereket felelősségre vonják, ha nem védik megfelelően a gyermekeket" - taglalta a politikus. Ez volt a harmadik alkalom, hogy a 67 fős többséggel rendelkező Sunak a tavaly októberi hivatalba lépése óta meghátrált a hasonló parlamenti akciók előtt. Korábban a lakáscélokkal és a szárazföldi szélerőművek korlátozásával kapcsolatos lázadások után engedett.
Nagy-Britannia az Európai Unióhoz és más országokhoz hasonlóan küzd azzal, hogy megvédje a közösségi média felhasználóit, különösen a gyerekeket a káros tartalmaktól anélkül, hogy a szólásszabadság sérülne.
A törvényjavaslat eredetileg az egyik legszigorúbb rendszert hivatott létrehozni az olyan platformok szabályozására, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube. A célja az volt, hogy a vállalatokat rávegye az oldalukon található illegális tartalmak, például a bosszúpornográfia és az öngyilkosságra való buzdítás visszaszorítására. A javaslatokat azonban tavaly novemberben felhígították, amikor a "legális, de káros tartalmak" leállítására vonatkozó követelményt törölték azzal az indokkal, hogy az sértheti a szólásszabadságot. Ehelyett a kormány szerint az oldalaknak korhatár-korlátozást kellene érvényesíteniük.
Az új előírások alapján a cégek akár a forgalmuk 10 százalékának megfelelő bírságra is számíthatnak, ha nem tesznek intézkedéseket a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy a kiskorúak hozzáférésének korlátozására. Az iparági szervezet, a techUK szerint a vezetők börtönnel való fenyegetése nem segíti elő a gyermekek védelmét szolgáló hatékony rendszer kialakítását, viszont kárt okozhat Nagy-Britannia digitális gazdaságának. "A módosítás jelentős jogi veszélyt jelent a vállalkozások számára, és kevésbé vonzó célponttá tenné Nagy-Britanniát a befektetők számára" - érvelt a szövetség.
