Berta Sándor
Digitális avatárok bérelhetők Kínában
A technológia nem csupán egyre népszerűbb, hanem egyre olcsóbb is.
Kínában a virtuális avatárok már számos helyen megtalálhatók. A vállalatok digitális személyiségeket használnak a közösségi médiafiókok tartalommal való ellátásához vagy a saját márkájuk reklámozására. Li Shiyan, a Baidu virtuális emberekkel és robotikával foglalkozó üzletágának vezetője elmondta, hogy a megrendelők között vannak pénzügyi szolgáltató cégek, helyi turisztikai hivatalok és az állami média. Vannak olyan avatárok is, amelyek koncerteket adnak vagy divatmárkáknak vállalnak modellmunkát. Ez a technika különösen Kínában népszerű. A Baidu digitális személyekre és más mesterséges intelligencia alkalmazásokra specializálódott részlege jól keres a fejlesztésekkel, Kínában ugyanis egy ilyen avatár évi 100 000 jüanba, vagyis átszámítva 14 000 dollárba kerül - erről a CNBC amerikai hírcsatorna számolt be.
A 100 000 jüanos ár ugyanakkor erős visszaesés az előző esztendőhöz képest. Egy digitális személy előállítási költsége 80 százalékkal csökkent - ez annak a jele, hogy a technológia egyes területeken kevéssé piacképes. A 100 000 jüanos árcédula az animált 3D-avatárokra vonatkozik, alternatívaként a 2D-s személyiségek már 20 000 jüantól megvásárolhatók. A virtuális személyek több részből állnak. Az animált avatárok mellett gépi tanulási programokat és hangtechnológiát is alkalmaznak, hogy digitális személyiséget hozzanak létre az ügyfelek számára. Ezek aztán megjelennek a kínai állami médiában, az interneten vagy a reklámplakátokon és az adott márkát képviselik, illetve statisztaként is megjelenhetnek a műsorokban.
Kína nyilvánvalóan sok pénzt fektet a technológiába. Peking városa például olyan mértékben kívánja előmozdítani az iparágat, hogy az 2025-re 50 milliárd jüan értékű legyen. Ezzel párhuzamosan más technológiákat, például a virtuális valóságot is tovább bővítik. A városi hatóságok egy vagy két "vezető virtuális emberekkel foglalkozó vállalkozás" fejlesztését szorgalmazzák, amelyek egyenként több mint 5 milliárd jüan működési bevételt érnének el. Emellett tavaly ősszel a központi kormány minisztériumai részletes tervet tettek közzé a virtuális valóság nagyobb mértékű beépítésére - különösen a műsorszolgáltatásban, a gyártásban és más területeken. Az ország tavaly nyilvánosságra hozott legutóbbi ötéves terve tartalmazott egy felhívást a gazdaság digitalizálásának fokozására, beleértve a virtuális és a kiterjesztett valóságot is. Li Shiyan azt feltételezi, hogy az ágazat - ezeknek a terveknek és a különböző befektetéseknek köszönhetően - 2025-re 50 százalékkal fog növekedni.
A kínai márkák alternatív szóvivőket keresnek, miután számos híresség az utóbbi időben negatív sajtóvisszhanggal szembesült adócsalás vagy személyes botrányok miatt - erre Sirius Wang, a Kantar Greater China vezetője hívta fel a figyelmet. A Kantar tavaly őszi felmérése szerint a fogyasztók legalább 36 százaléka látott virtuális influenszert vagy digitális hírességet az elmúlt évben. A 21 százalékuk nézte, ahogy egy virtuális személy egy esemény házigazdája vagy híreket közvetít. Továbbá a hirdetők 45 százaléka mondta azt, hogy esetleg szponzorálná egy virtuális influenszer fellépését vagy meghívna egy virtuális személyt egy rendezvényére.
A Bilibili videó- és játékstream-alkalmazás volt az egyik legkorábbi, amely a virtuális emberek koncepcióját elterjesztette. Luo Tianyi virtuális énekesnő 2019-ben a világhírű zongoraművésszel, Lang Langgal lépett fel a sanghaji Mercedes-Benz Arénában. A 2012 óta a világhálón jelen lévő Luo Tianyi közel 3 millió rajongóval rendelkezik és még a pekingi téli olimpia megnyitó ünnepségén is fellépett. A Luo Tianyi mögött álló csapatot a Bilibili vásárolta fel. Tavaly a fejlesztők a virtuális énekesnő hangjának és textúrájának a javítására összpontosítottak egy mesterséges intelligencia algoritmus segítségével. A Bilibili számos úgynevezett virtuális műsorvezetőnek is otthont ad, akik olyan emberek közvetlen avatárjai, akik speciális technológiát használnak a közönségük elérésére. A cég közölte, hogy 2019 óta 230 000 virtuális műsorvezető kezdett el sugározni a platformján és a virtuális műsorvezetők idei műsorideje mintegy 200 százalékkal ugrott meg a korábbi évekhez képest.
A Tencent legutóbbi üzleti eredménybeszámolója szerint Cloud AI Digital Humans néven chatbotokat biztosít olyan ágazatoknak, mint a pénzügyi szolgáltatás és a turizmus. A szoftverek lehetővé teszik az automatizált ügyfélszolgálatok létrehozását. A nagyvállalat emellett a Next Studios virtuális énekest és virtuális jelnyelvi tolmácsot is megalkotta. A Well-Link Technologies nevű startup - amelynek a kínai videojáték-fejlesztő miHoYo számára nyújtott felhőalapú renderelési technológiai támogatása hozta meg a sikereket a játékiparban - tavaly bejelentette, hogy a Haixi Mediával közös vállalkozásban egy újabb virtuális személy modelljét fejlesztette ki.
Kínában a virtuális avatárok már számos helyen megtalálhatók. A vállalatok digitális személyiségeket használnak a közösségi médiafiókok tartalommal való ellátásához vagy a saját márkájuk reklámozására. Li Shiyan, a Baidu virtuális emberekkel és robotikával foglalkozó üzletágának vezetője elmondta, hogy a megrendelők között vannak pénzügyi szolgáltató cégek, helyi turisztikai hivatalok és az állami média. Vannak olyan avatárok is, amelyek koncerteket adnak vagy divatmárkáknak vállalnak modellmunkát. Ez a technika különösen Kínában népszerű. A Baidu digitális személyekre és más mesterséges intelligencia alkalmazásokra specializálódott részlege jól keres a fejlesztésekkel, Kínában ugyanis egy ilyen avatár évi 100 000 jüanba, vagyis átszámítva 14 000 dollárba kerül - erről a CNBC amerikai hírcsatorna számolt be.
A 100 000 jüanos ár ugyanakkor erős visszaesés az előző esztendőhöz képest. Egy digitális személy előállítási költsége 80 százalékkal csökkent - ez annak a jele, hogy a technológia egyes területeken kevéssé piacképes. A 100 000 jüanos árcédula az animált 3D-avatárokra vonatkozik, alternatívaként a 2D-s személyiségek már 20 000 jüantól megvásárolhatók. A virtuális személyek több részből állnak. Az animált avatárok mellett gépi tanulási programokat és hangtechnológiát is alkalmaznak, hogy digitális személyiséget hozzanak létre az ügyfelek számára. Ezek aztán megjelennek a kínai állami médiában, az interneten vagy a reklámplakátokon és az adott márkát képviselik, illetve statisztaként is megjelenhetnek a műsorokban.
Kína nyilvánvalóan sok pénzt fektet a technológiába. Peking városa például olyan mértékben kívánja előmozdítani az iparágat, hogy az 2025-re 50 milliárd jüan értékű legyen. Ezzel párhuzamosan más technológiákat, például a virtuális valóságot is tovább bővítik. A városi hatóságok egy vagy két "vezető virtuális emberekkel foglalkozó vállalkozás" fejlesztését szorgalmazzák, amelyek egyenként több mint 5 milliárd jüan működési bevételt érnének el. Emellett tavaly ősszel a központi kormány minisztériumai részletes tervet tettek közzé a virtuális valóság nagyobb mértékű beépítésére - különösen a műsorszolgáltatásban, a gyártásban és más területeken. Az ország tavaly nyilvánosságra hozott legutóbbi ötéves terve tartalmazott egy felhívást a gazdaság digitalizálásának fokozására, beleértve a virtuális és a kiterjesztett valóságot is. Li Shiyan azt feltételezi, hogy az ágazat - ezeknek a terveknek és a különböző befektetéseknek köszönhetően - 2025-re 50 százalékkal fog növekedni.
A kínai márkák alternatív szóvivőket keresnek, miután számos híresség az utóbbi időben negatív sajtóvisszhanggal szembesült adócsalás vagy személyes botrányok miatt - erre Sirius Wang, a Kantar Greater China vezetője hívta fel a figyelmet. A Kantar tavaly őszi felmérése szerint a fogyasztók legalább 36 százaléka látott virtuális influenszert vagy digitális hírességet az elmúlt évben. A 21 százalékuk nézte, ahogy egy virtuális személy egy esemény házigazdája vagy híreket közvetít. Továbbá a hirdetők 45 százaléka mondta azt, hogy esetleg szponzorálná egy virtuális influenszer fellépését vagy meghívna egy virtuális személyt egy rendezvényére.
A Bilibili videó- és játékstream-alkalmazás volt az egyik legkorábbi, amely a virtuális emberek koncepcióját elterjesztette. Luo Tianyi virtuális énekesnő 2019-ben a világhírű zongoraművésszel, Lang Langgal lépett fel a sanghaji Mercedes-Benz Arénában. A 2012 óta a világhálón jelen lévő Luo Tianyi közel 3 millió rajongóval rendelkezik és még a pekingi téli olimpia megnyitó ünnepségén is fellépett. A Luo Tianyi mögött álló csapatot a Bilibili vásárolta fel. Tavaly a fejlesztők a virtuális énekesnő hangjának és textúrájának a javítására összpontosítottak egy mesterséges intelligencia algoritmus segítségével. A Bilibili számos úgynevezett virtuális műsorvezetőnek is otthont ad, akik olyan emberek közvetlen avatárjai, akik speciális technológiát használnak a közönségük elérésére. A cég közölte, hogy 2019 óta 230 000 virtuális műsorvezető kezdett el sugározni a platformján és a virtuális műsorvezetők idei műsorideje mintegy 200 százalékkal ugrott meg a korábbi évekhez képest.
A Tencent legutóbbi üzleti eredménybeszámolója szerint Cloud AI Digital Humans néven chatbotokat biztosít olyan ágazatoknak, mint a pénzügyi szolgáltatás és a turizmus. A szoftverek lehetővé teszik az automatizált ügyfélszolgálatok létrehozását. A nagyvállalat emellett a Next Studios virtuális énekest és virtuális jelnyelvi tolmácsot is megalkotta. A Well-Link Technologies nevű startup - amelynek a kínai videojáték-fejlesztő miHoYo számára nyújtott felhőalapú renderelési technológiai támogatása hozta meg a sikereket a játékiparban - tavaly bejelentette, hogy a Haixi Mediával közös vállalkozásban egy újabb virtuális személy modelljét fejlesztette ki.