Berta Sándor
Nyersanyagok felderítésében segít a mesterséges intelligencia
A technológia az összegyűjtött adatokat elemzi ki és hasonlítja össze más információkkal.
A KoBold Metals nevű vállalat mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével keresi meg az elsősorban az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges nyersanyagokat - többek között a rezet, a kobaltot, a nikkelt, a lítiumot és a ritkaföldfémeket. A fejlesztés képes felismerni a földkéreg mintázatát és megjelölni a lehetséges nyersanyag-helyszíneket. Ehhez azokról a helyekről kell földkéreg-mintákat azonosítania, ahol már korábban is találtak nyersanyagokat.
Miután a mintákat felismerte, a mesterséges intelligencia olyan helyeket keres a Földön, amelyek hasonló vagy azonos mintákkal rendelkeznek. Ezáltal a vállalatnak számos olyan hely áll rendelkezésére, ahol a kívánt nyersanyagokat megtalálhatja, de erre természetesen nincs garancia. Az egész dolog csak arra szolgál, hogy segítsen a lehetséges helyszínek felkutatásában. Ezért a kutatóknak további vizsgálatokat kell végezniük, hogy kiderítsék, mi és milyen mennyiségben van a földben.
A földkéreg-minták felismerésére a technológiát információkkal kell ellátni. Ezt a mesterséges intelligencia a cég hatalmas adatbázisából szerzi meg, amely 30 millió oldalnyi geológiai jelentést, talajmintát, műholdképet, tudományos kutatási cikket és kézzel írott terepjelentéseket tartalmaz. Mielőtt azonban a számítógép feldolgozná az adatokat, azokat még a kutatóknak is elemezniük kell. Az adatokat ezután a gépi tanulási algoritmusok táplálására használják.
A mesterséges intelligencia máris felkeltette neves befektetők érdeklődését. Az Andreessen Horowitz kockázati tőkebefektetési cég és a Bill Gates nevével fémjelzett Breakthrough Energy Ventures már beruházott a KoBold Metals társaságba, s az első csapatok már megkezdték a nyersanyag-lelőhelyek utáni keresést, többek között Zambiában, Grönlandon és Kanadában. A Wired csapata a helyszínen járt egy fúrás helyszínén Ontarióban. A mesterséges intelligencia segített tanácsot adni, hogy hol, milyen szögben és milyen mélyre kell fúrniuk a kutatóknak, hogy megtalálják a lehetséges lelőhelyeket. "A gépi tanulás olyan mintázatokat fedezhet fel az elemek eloszlásában, amelyek tájékoztatnak minket arról, hogy mi van odalent. Mindez segít meghatározni, hogy hol fúrjunk legközelebb" - közölte Beth Reid, a KoBold Metals adattudósa.
A KoBold Metals nevű vállalat mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével keresi meg az elsősorban az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges nyersanyagokat - többek között a rezet, a kobaltot, a nikkelt, a lítiumot és a ritkaföldfémeket. A fejlesztés képes felismerni a földkéreg mintázatát és megjelölni a lehetséges nyersanyag-helyszíneket. Ehhez azokról a helyekről kell földkéreg-mintákat azonosítania, ahol már korábban is találtak nyersanyagokat.
Miután a mintákat felismerte, a mesterséges intelligencia olyan helyeket keres a Földön, amelyek hasonló vagy azonos mintákkal rendelkeznek. Ezáltal a vállalatnak számos olyan hely áll rendelkezésére, ahol a kívánt nyersanyagokat megtalálhatja, de erre természetesen nincs garancia. Az egész dolog csak arra szolgál, hogy segítsen a lehetséges helyszínek felkutatásában. Ezért a kutatóknak további vizsgálatokat kell végezniük, hogy kiderítsék, mi és milyen mennyiségben van a földben.
A földkéreg-minták felismerésére a technológiát információkkal kell ellátni. Ezt a mesterséges intelligencia a cég hatalmas adatbázisából szerzi meg, amely 30 millió oldalnyi geológiai jelentést, talajmintát, műholdképet, tudományos kutatási cikket és kézzel írott terepjelentéseket tartalmaz. Mielőtt azonban a számítógép feldolgozná az adatokat, azokat még a kutatóknak is elemezniük kell. Az adatokat ezután a gépi tanulási algoritmusok táplálására használják.
A mesterséges intelligencia máris felkeltette neves befektetők érdeklődését. Az Andreessen Horowitz kockázati tőkebefektetési cég és a Bill Gates nevével fémjelzett Breakthrough Energy Ventures már beruházott a KoBold Metals társaságba, s az első csapatok már megkezdték a nyersanyag-lelőhelyek utáni keresést, többek között Zambiában, Grönlandon és Kanadában. A Wired csapata a helyszínen járt egy fúrás helyszínén Ontarióban. A mesterséges intelligencia segített tanácsot adni, hogy hol, milyen szögben és milyen mélyre kell fúrniuk a kutatóknak, hogy megtalálják a lehetséges lelőhelyeket. "A gépi tanulás olyan mintázatokat fedezhet fel az elemek eloszlásában, amelyek tájékoztatnak minket arról, hogy mi van odalent. Mindez segít meghatározni, hogy hol fúrjunk legközelebb" - közölte Beth Reid, a KoBold Metals adattudósa.