Gyurkity Péter
Ősi DNS mutatja meg a meleg Grönlandot
Nagyobb állatok és zöldellő erdők uralták a tájat durván 2 millió évvel ezelőtt.
Grönland kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy az újabb vizsgálatok alapján sokkal öregebb a nagy kráter, mint azt korábban gondoltuk, eközben azonban számos másik kutatás is zajlik a régióban, ezek eredményei pedig fokozatosan, egymás után futnak be. Egy friss tanulmányban most arról olvashatunk, hogy ősi DNS mutatja meg nekünk a terület egykori, jóval melegebb klímáját.
A Koppenhágai Egyetem kutatói tették közzé a napokban saját részletes anyagukat, amelyben a nagyjából 2 millió éves DNS-minták elemzéséről, annak fontosabb eredményeiről tájékoztatnak minket. Ebből kiderül, hogy őket is meglepte a minták nagy kora, a jelek szerint megfelelő körülmények között az amúgy igencsak gyorsan használhatatlanná váló DNS is kiváló állapotban marad ránk, így lehetséges, hogy most 2 millió évre nyúlhatunk vissza múltba. A kutatás eredményei alapján akkoriban Grönland területét zöld erdők borították, a klíma ugyanis jóval melegebb volt a mainál, ez pedig lehetővé tette bizonyos nagyobb állatok elterjedését, azok ottani megmaradását.
Ezen nagyobb állatok között bukkannak fel a rénszarvasok, valamint a masztodonok, amelyekről korábban nem gondolták, hogy ezen a területen is jelen voltak. Az összesen 41 megvizsgált minta a zöld alga és egyéb maradványok mellett ezen fajok jelenlétét is világosan megmutatja nekünk, ami azért meglepő, mert a rénszarvasok esetében eddig nem gondolták, hogy megmaradhattak (túlélhettek) ebben a régióban, a nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt kihalt, leginkább az elefántokhoz hasonlítható masztodonok élőhelyeként pedig elsősorban Észak- és Közép-Amerikát említették meg, Grönland ebben az esetben sem volt megtalálható a listán.
A tájat eközben tiszafa, lucfenyő, valamint nyárfa tarkította, ezek egykori jelenlétét korábban senki nem gyanította.
Grönland kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy az újabb vizsgálatok alapján sokkal öregebb a nagy kráter, mint azt korábban gondoltuk, eközben azonban számos másik kutatás is zajlik a régióban, ezek eredményei pedig fokozatosan, egymás után futnak be. Egy friss tanulmányban most arról olvashatunk, hogy ősi DNS mutatja meg nekünk a terület egykori, jóval melegebb klímáját.
A Koppenhágai Egyetem kutatói tették közzé a napokban saját részletes anyagukat, amelyben a nagyjából 2 millió éves DNS-minták elemzéséről, annak fontosabb eredményeiről tájékoztatnak minket. Ebből kiderül, hogy őket is meglepte a minták nagy kora, a jelek szerint megfelelő körülmények között az amúgy igencsak gyorsan használhatatlanná váló DNS is kiváló állapotban marad ránk, így lehetséges, hogy most 2 millió évre nyúlhatunk vissza múltba. A kutatás eredményei alapján akkoriban Grönland területét zöld erdők borították, a klíma ugyanis jóval melegebb volt a mainál, ez pedig lehetővé tette bizonyos nagyobb állatok elterjedését, azok ottani megmaradását.
Ezen nagyobb állatok között bukkannak fel a rénszarvasok, valamint a masztodonok, amelyekről korábban nem gondolták, hogy ezen a területen is jelen voltak. Az összesen 41 megvizsgált minta a zöld alga és egyéb maradványok mellett ezen fajok jelenlétét is világosan megmutatja nekünk, ami azért meglepő, mert a rénszarvasok esetében eddig nem gondolták, hogy megmaradhattak (túlélhettek) ebben a régióban, a nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt kihalt, leginkább az elefántokhoz hasonlítható masztodonok élőhelyeként pedig elsősorban Észak- és Közép-Amerikát említették meg, Grönland ebben az esetben sem volt megtalálható a listán.
A tájat eközben tiszafa, lucfenyő, valamint nyárfa tarkította, ezek egykori jelenlétét korábban senki nem gyanította.