Berta Sándor
Az iparnak szüksége van a digitális euróra
Európa nagyon ráérősen áll a programhoz, ezáltal azt kockáztatja, hogy még inkább lemarad a versenytársai mögött.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. A projekthez kapcsolódó koncepció már május végére szinte teljesen elkészült és abból kiderült, hogy az EKB biztosítja majd a "Digitális Euró" márkanévjogot és a fizetőeszközzel kapcsolatos pénzügyi forgalom a meglévő rendszereken fog működni. A digitális eurót legkorábban 2026-ban vezethetik be.
Az Európai Központi Bank 2021 júliusában bejelentette, hogy kétéves vizsgálati fázist indít a digitális valutával kapcsolatban és a középpontban a technológia és az adatvédelem áll majd. Az Európai Bizottság 2023 októberében akarja bejelenteni a kérdésben a végleges döntését. Tekintettel a kanadai, a kínai és más központi bankok nagy előnyére a területen, valamint a kriptovaluták, például a bitcoin elterjedtségére, fennáll a veszélye annak, hogy a késlekedés miatt Európa lemarad ezen a területen és a kontinens a versenyhátrányát már nehezen fogja behozni - írta a Német Ipari Szövetség (BDI) a szeptember végén megfogalmazott, de csak most nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.
A BDI elengedhetetlennek tartja a digitális euró bevezetését, ami nem csak a magánszemélyek számára jelentene előrelépést a bankjegyek és érmék melletti további fizetési módként, hanem a társaságok számára is. Az európai központi banki pénz digitális változata akár "katalizátorként is szolgálhatna a vállalatok digitalizációs projektjeihez". A szervezet várakozásai alapján "a digitális és programozható euró bevezetése tovább csökkentené a tranzakciós költségeket a valutaövezeten belüli és a valutaövezeten átnyúló fizetési műveletekben, és pozitív hatással lenne a kölcsönös értékfizetések sebességére". Mindkettő dolog esetében a lehető legszélesebb körű alkalmazásra kell törekedni, ami a fizetési eszköz elfogadottságához vezethet a globális kereskedelemben.
A digitális valuta kialakításától függően a digitális tulajdon lehetővé tenné, hogy "a fizetési tranzakciókat sokkal mélyebben és egyénre szabottan integrálják az üzleti tranzakciók menetébe". Ez olyan innovatív lehetőségeket teremtene, amelyek messze túlmutatnak a mai elektronikus fizetési műveletek funkcióin, például a rendszeres átutalásokon alapuló állandó megbízásokon.
A dokumentum készítői megállapították azt is, hogy az összetettebb folyamatok kezeléséhez és a digitális valutában rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásához a teljes fizetési folyamat programozhatóságát ki kell terjeszteni, például az elosztott főkönyvi technológiák (DLT) és a blokklánc technológia alkalmazásával. Ez a fizetési folyamatok rugalmasabb automatizálását vagy a fizetési módok személyre szabott kialakítását eredményezné. Lehetőség nyílik például a gépek vagy tárgyak közötti teljesítményalapú mikrofizetésekre a dolgok internetében, az üzleti partnerek közötti kétirányú követeléselszámolásra és a szolgáltatások közvetlen teljesítésére a megfelelő fizetéssel.
Egy másik fontos összetevőnek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételének kell lennie: a digitális euró energiatakarékos kibocsátásának és kezelésének ezért tervezési jellemzővé kell válnia. "A bizalomépítés, az elfogadás és a jogi stabilitás érdekében" a digitális valutát mindig szabályozott szervezetnek kell kibocsátania" - hangsúlyozták a szerzők. A pénzügyi piacok stabilitását nem szabad negatívan befolyásolni és mindenekelőtt meg kell akadályozni, hogy a digitális euró felváltsa a kereskedelmi bankoknál a klasszikus ügyfélbetéteket. A számlák ellenőrizetlen kiáramlása negatívan hatna a hitelek rendelkezésre állására és a finanszírozási költségekre, mivel az ilyen intézmények stabilitása ezzel összefüggésben csökkenne. A digitális euró ráadásul nem tartalmazhat megtakarításra vagy befektetésre ösztönző funkciókat. Ugyanakkor a fizetési műveletekhez egységes és interoperábilis infrastruktúrára van szükség a tranzakciók biztonsága és nyomon követése érdekében. Ebben nagy szerepet játszik a személyazonosság igazolása.
Operatív végrehajtási problémák bőven vannak. A digitális eurónak olyan szabványos megoldást kell tartalmaznia, amely "teljes mértékben átjárható" más fizetési rendszerekkel, köztük a kriptovalutákkal. Biztosítani kell, hogy az Európai Unión kívüli fizetéseket könnyen és kényelmesen lehessen feldolgozni a jövőbeli európai infrastruktúra segítségével. Az interoperabilitás mértéke közvetlen hatással lesz "a digitális euró nemzetközi használatban való érvényesíthetőségére és vonzerejére".
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. A projekthez kapcsolódó koncepció már május végére szinte teljesen elkészült és abból kiderült, hogy az EKB biztosítja majd a "Digitális Euró" márkanévjogot és a fizetőeszközzel kapcsolatos pénzügyi forgalom a meglévő rendszereken fog működni. A digitális eurót legkorábban 2026-ban vezethetik be.
Az Európai Központi Bank 2021 júliusában bejelentette, hogy kétéves vizsgálati fázist indít a digitális valutával kapcsolatban és a középpontban a technológia és az adatvédelem áll majd. Az Európai Bizottság 2023 októberében akarja bejelenteni a kérdésben a végleges döntését. Tekintettel a kanadai, a kínai és más központi bankok nagy előnyére a területen, valamint a kriptovaluták, például a bitcoin elterjedtségére, fennáll a veszélye annak, hogy a késlekedés miatt Európa lemarad ezen a területen és a kontinens a versenyhátrányát már nehezen fogja behozni - írta a Német Ipari Szövetség (BDI) a szeptember végén megfogalmazott, de csak most nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.
A BDI elengedhetetlennek tartja a digitális euró bevezetését, ami nem csak a magánszemélyek számára jelentene előrelépést a bankjegyek és érmék melletti további fizetési módként, hanem a társaságok számára is. Az európai központi banki pénz digitális változata akár "katalizátorként is szolgálhatna a vállalatok digitalizációs projektjeihez". A szervezet várakozásai alapján "a digitális és programozható euró bevezetése tovább csökkentené a tranzakciós költségeket a valutaövezeten belüli és a valutaövezeten átnyúló fizetési műveletekben, és pozitív hatással lenne a kölcsönös értékfizetések sebességére". Mindkettő dolog esetében a lehető legszélesebb körű alkalmazásra kell törekedni, ami a fizetési eszköz elfogadottságához vezethet a globális kereskedelemben.
A digitális valuta kialakításától függően a digitális tulajdon lehetővé tenné, hogy "a fizetési tranzakciókat sokkal mélyebben és egyénre szabottan integrálják az üzleti tranzakciók menetébe". Ez olyan innovatív lehetőségeket teremtene, amelyek messze túlmutatnak a mai elektronikus fizetési műveletek funkcióin, például a rendszeres átutalásokon alapuló állandó megbízásokon.
A dokumentum készítői megállapították azt is, hogy az összetettebb folyamatok kezeléséhez és a digitális valutában rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásához a teljes fizetési folyamat programozhatóságát ki kell terjeszteni, például az elosztott főkönyvi technológiák (DLT) és a blokklánc technológia alkalmazásával. Ez a fizetési folyamatok rugalmasabb automatizálását vagy a fizetési módok személyre szabott kialakítását eredményezné. Lehetőség nyílik például a gépek vagy tárgyak közötti teljesítményalapú mikrofizetésekre a dolgok internetében, az üzleti partnerek közötti kétirányú követeléselszámolásra és a szolgáltatások közvetlen teljesítésére a megfelelő fizetéssel.
Egy másik fontos összetevőnek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételének kell lennie: a digitális euró energiatakarékos kibocsátásának és kezelésének ezért tervezési jellemzővé kell válnia. "A bizalomépítés, az elfogadás és a jogi stabilitás érdekében" a digitális valutát mindig szabályozott szervezetnek kell kibocsátania" - hangsúlyozták a szerzők. A pénzügyi piacok stabilitását nem szabad negatívan befolyásolni és mindenekelőtt meg kell akadályozni, hogy a digitális euró felváltsa a kereskedelmi bankoknál a klasszikus ügyfélbetéteket. A számlák ellenőrizetlen kiáramlása negatívan hatna a hitelek rendelkezésre állására és a finanszírozási költségekre, mivel az ilyen intézmények stabilitása ezzel összefüggésben csökkenne. A digitális euró ráadásul nem tartalmazhat megtakarításra vagy befektetésre ösztönző funkciókat. Ugyanakkor a fizetési műveletekhez egységes és interoperábilis infrastruktúrára van szükség a tranzakciók biztonsága és nyomon követése érdekében. Ebben nagy szerepet játszik a személyazonosság igazolása.
Operatív végrehajtási problémák bőven vannak. A digitális eurónak olyan szabványos megoldást kell tartalmaznia, amely "teljes mértékben átjárható" más fizetési rendszerekkel, köztük a kriptovalutákkal. Biztosítani kell, hogy az Európai Unión kívüli fizetéseket könnyen és kényelmesen lehessen feldolgozni a jövőbeli európai infrastruktúra segítségével. Az interoperabilitás mértéke közvetlen hatással lesz "a digitális euró nemzetközi használatban való érvényesíthetőségére és vonzerejére".