Berta Sándor
Év vége előtt egyezség lehet az európai chiptörvényről
A gyártóknak, a tagállamoknak és az EU-nak sikerült dűlőre jutniuk a kérdésekben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke januárban, a virtuálisan megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy fejleszteni akarják az európai chipgyártást és a célkitűzés az, hogy 2030-ra a globális mikrochip-gyártás ötöde valósuljon meg Európában. Ez a mostani arány kétszeresét jelentené. Von der Leyen szerint a kontinens nem engedheti meg magának a jövőben az Európán kívüli chipgyártóktól való függést. A European Chips Act nevű kezdeményezés a chipgyártást állami támogatások és más eszközök segítségével valósítja majd meg. Júliusban kiderült, hogy a kvantum-számítástechnika is bekerül az új jogszabályba.
Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Most egy helyi forrás azt közölte, hogy az európai uniós tagországok még az év vége előtt megállapodhatnak az új chiptörvényről. A Hospodarske noviny szerint a tagállamok közötti tárgyalások az új jogszabályról jelenleg nem ütköznek nagyobb problémákba. A felek közötti tárgyalások a végső szakaszban vannak és ha nem történik semmi váratlan, akkor megállapodásra jutnak. Az egyezséget az európai uniós ipari miniszterek december elején hagyják jóvá. Az utóbbit elősegíti, ha az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások is nagyobb komplikációk nélkül zajlanak le.
A jelenlegi javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek közvetlenül az EU-ban gyártanak chipeket és chipalkatrészeket, kedvezményes elbánásban részesülnének - például egyszerűbb építési engedélyek vagy kevésbé szigorú környezeti hatásvizsgálatok révén. A termelés bővítéséhez pénzügyi támogatást is kaphatnak. Ezek a kedvezmények azokra a gyártókra vonatkoznának, akik vállalják, hogy beruháznak a termelésbe és az innovációba.
Eredetileg az EU tagországai nem értettek egyet abban, hogy csak a legfejlettebb chipek gyártását támogassák-e, vagy az általános gyártást is, például az autókba szánt chipekét. Végül létrejött az egyetértés, de azzal a feltétellel, hogy a gyártóknak bizonyos szintű innovációt is be kell mutatniuk ezekben a chipekben. Cserébe a chipgyártóknak válság idején bizonyos előírásokat kellene betartaniuk, így például egy ideig át kellene állniuk egy adott (aktuálisan nem elérhető) típusú chip gyártására. Arról mindig a tagállamok és az Európai Bizottság döntenek majd, hogy ilyen vészhelyzet állt-e elő. Abban mindenesetre szintén egyetértés volt, hogy egy ilyen védelmi mechanizmusnak valamilyen formában rendelkezésre kell állnia Európában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke januárban, a virtuálisan megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy fejleszteni akarják az európai chipgyártást és a célkitűzés az, hogy 2030-ra a globális mikrochip-gyártás ötöde valósuljon meg Európában. Ez a mostani arány kétszeresét jelentené. Von der Leyen szerint a kontinens nem engedheti meg magának a jövőben az Európán kívüli chipgyártóktól való függést. A European Chips Act nevű kezdeményezés a chipgyártást állami támogatások és más eszközök segítségével valósítja majd meg. Júliusban kiderült, hogy a kvantum-számítástechnika is bekerül az új jogszabályba.
Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Most egy helyi forrás azt közölte, hogy az európai uniós tagországok még az év vége előtt megállapodhatnak az új chiptörvényről. A Hospodarske noviny szerint a tagállamok közötti tárgyalások az új jogszabályról jelenleg nem ütköznek nagyobb problémákba. A felek közötti tárgyalások a végső szakaszban vannak és ha nem történik semmi váratlan, akkor megállapodásra jutnak. Az egyezséget az európai uniós ipari miniszterek december elején hagyják jóvá. Az utóbbit elősegíti, ha az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások is nagyobb komplikációk nélkül zajlanak le.
A jelenlegi javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek közvetlenül az EU-ban gyártanak chipeket és chipalkatrészeket, kedvezményes elbánásban részesülnének - például egyszerűbb építési engedélyek vagy kevésbé szigorú környezeti hatásvizsgálatok révén. A termelés bővítéséhez pénzügyi támogatást is kaphatnak. Ezek a kedvezmények azokra a gyártókra vonatkoznának, akik vállalják, hogy beruháznak a termelésbe és az innovációba.
Eredetileg az EU tagországai nem értettek egyet abban, hogy csak a legfejlettebb chipek gyártását támogassák-e, vagy az általános gyártást is, például az autókba szánt chipekét. Végül létrejött az egyetértés, de azzal a feltétellel, hogy a gyártóknak bizonyos szintű innovációt is be kell mutatniuk ezekben a chipekben. Cserébe a chipgyártóknak válság idején bizonyos előírásokat kellene betartaniuk, így például egy ideig át kellene állniuk egy adott (aktuálisan nem elérhető) típusú chip gyártására. Arról mindig a tagállamok és az Európai Bizottság döntenek majd, hogy ilyen vészhelyzet állt-e elő. Abban mindenesetre szintén egyetértés volt, hogy egy ilyen védelmi mechanizmusnak valamilyen formában rendelkezésre kell állnia Európában.