Egyre nehezebb beszerezni az energiatárolókhoz szükséges anyagokat.

Az energiatárolók iránti kereslet minden évben hatalmas mértékben növekszik. Az új okostelefonoknak, a laptopoknak, az elektromos kerékpároknak és különösen az elektromos autóknak lítiumion-akkumulátorokra van szükségük. Európa nagy mennyiségben importálja az ehhez szükséges nyersanyagokat, például a lítiumot, a kobaltot és a nikkelt. A bányászat gyakran nagyon nehéz munkakörülmények között, gyermek- és kényszermunkával folyik. 2050-re az Európai Uniónak a becslések alapján a jelenleginél 60-szor több lítiumra és 15-ször több kobaltra lesz szüksége. Bár a régi elemeket újrahasznosítják, az eladott hordozható elemeknek csak 51 százalékát gyűjtötték vissza 2021-ben.

Minden készüléktípusnak és gyártónak megvan a maga gyártási módszere az újratölthető energiatárolók esetében, ami bonyolulttá teszi az újrahasznosítási folyamatot. Az akkumulátorokat le kell meríteni, fel kell darabolni, majd az anyagokat kémiailag szét kell választani. A szakemberek az eljárással alumíniumot, rezet, kobaltot és nikkelt nyernek vissza. A lítiumot azonban nem nyerik ki, mert az újrahasznosítása túl bonyolult és drága. De most a Grazi Műszaki Egyetem diákjai bemutatták a Greenstart éghajlat- és energiaügyi alapon belül elindított ProtectLIB nevű programot. A hallgatók régi lítiumion-akkumulátorokból akarnak értékes nyersanyagokat visszanyerni a bányászatból származó új eljárások segítségével.

A Grazi Műszaki Egyetem diákjai egy olyan eljárást akarnak szabadalmaztatni, amellyel minden nyersanyagot kiváló minőségben ki tudnak nyerni. Ez azt jelenti, hogy az energiatárolókat nem kell többé kézzel szétszerelni, lemeríteni és nagy energiafelhasználással feldolgozni, ahogyan az jelenleg az újrahasznosító üzemekben szokásos. "A cél az, hogy az eljárást rugalmasabbá tegyük, magas hőmérsékletű lépések nélkül végezzük és integráljuk a meglévő bányászati folyamatokba" - mondta Tobias Kopp, a hallgatók egyike. Kopp hozzátette, hogy annak érdekében, hogy az értékes nyersanyagok az újrahasznosítás után elég jó minőségűek legyenek ahhoz, hogy azokat újra akkumulátorokban lehessen felhasználni, a ProtectLIB bányászati eljárásokat alkalmaz.

A sikeres újrahasznosítás érdekében az energiatároló-gyártás, a bányászat és a hulladéklerakók területén működő partnerekkel kívánnak együttműködni. A lényeg ugyanis, hogy nem csupán régi akkumulátorokra van szükségük, hanem a visszanyert nyersanyagokra is. Az a kísérleti üzem, amely évente akár 1000 tonna energiatárolót lesz képes feldolgozni, 2023 közepén kezdi meg működését. Ott kezdetben az okostelefonokban és az elektromos kerékpárokban használt akkumulátorokat fogják újrahasznosítani. Amint azonban egyre több elektromos autóból származó energiatárolót kell ártalmatlanítani, a ProtectLIB ezeket is fel akarja dolgozni.

Az Európai Unió az új éghajlati törvényekkel együtt a lítiumion-akkumulátorokra is új szabályozást hoz létre. A rendelet előírja, hogy az energiatárolókban lévő nikkel, réz és kobalt 90 százalékát újra kell hasznosítani. Az aránynak a lítium esetében legalább 35 százaléknak, majd 2030-tól minimum 70 százaléknak kell lennie. Ezen túlmenően növelni kell a még mindig nagyon alacsony arányban leadott kiégett elemek arányát. A begyűjtési arányt 2026-ra legalább 70 százalékra kell növelni. S emellett az eldobható elemeket fokozatosan újrahasznosítható elemekkel kell felváltani.

Az új rendelet egyik legfontosabb pontja azonban az a követelmény, hogy az ipari akkumulátoroknak 2030-tól legalább minimális arányban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk. A gyártóknak tájékoztatást kell adniuk az előállítás során keletkező szén-dioxid-kibocsátásról, továbbá a felhasznált anyagok eredetét és lebomlási körülményeit is fel kell tüntetniük.