Berta Sándor
Mesterséges intelligencia segít elkerülni a bálnák és a hajók ütközéseit
Egy új rendszer célja annak megakadályozása, hogy a vízi járművek legázolják az állatokat.
A hajókkal való ütközések a púpos bálnák és más veszélyeztetett fajok leggyakoribb halálozási okai közé tartoznak. Idén már öt bálna pusztult el a San Francisco-öbölben hajóval való ütközés következtében. A legutóbbi áldozat egy helyi híresség volt. A Fran nevű púpos bálna tetemét augusztus végén sodorta partra a víz a San Franciscótól délre található Half Moon-öbölben. A vizsgálat egyértelmű nyomokat talált a balesetre. A tengeri emlőst először 2005-ben látták, azóta pedig még 276 alkalommal. A tengerkutatók azóta aggódnak Fran fiatal borjának, Ariának a jóléte miatt, aki most már egyedül van.
A púpos bálnák, de más, gyakran a vízfelszín közelében tartózkodó cetek halálának egyik leggyakoribb oka, hogy elgázolják őket a hajók. Ez arra vezethető vissza, hogy gyakran olyan vizeken közlekednek, amelyeken forgalmas hajózási útvonalak is áthaladnak. Egy 2019-es tanulmány a helyzetet olyan szárazföldi állatokhoz hasonlította, amelyek élőhelyét autópályák és autóutak szelik át. A bálnaütközések a vadbalesetek vízi megfelelői.
A Whale Safe projekt célja, hogy technikai segítségnyújtással javítson a helyzeten. 2020-ban a Salesforce vezetője, Marc Benioff milliárdos indította el és olyan kutatóintézetekkel működik együtt, mint a Tengeri Emlősök Központja. Ezzel együtt most egy védelmi rendszert is tesztelni fognak San Francisco partjainál.
A part mentén mikrofonokkal felszerelt bójákat helyeznek ki, ezek rögzítik a bálnák kommunikációját. Ezután egy mesterséges intelligencia elemzi az adatokat a mennyiség és a helyzet szempontjából, majd egy olyan értékelést ad, amely információt szolgáltat a víz különböző részein való jelenlét valószínűségéről. Ez lehetővé teszi a kapitányok számára az ütközések elkerülését. A rendszer adatokat kap a különböző hajók sebességéről is és rövid elemzéseket ír az üzemeltetők önkéntes sebességcsökkentéséről. A Whale Safe mögött álló tudósok szerint a lassítás a legfontosabb intézkedés, amelyet a bálnák védelme érdekében meg lehet tenni. Korábban a technológiát Santa Barbaránál is tesztelték, ahol az egyik legfontosabb áruszállítási útvonal halad végig az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékén. Az üzembe helyezés első teljes évében egyetlen ütközés sem történt.
John Calambokidis, a Cascadia Research Collective munkatársa, aki a bálnák észlelésére szolgáló mesterséges intelligenciamodelleken dolgozott, elvben üdvözölte a projektet, mert a valós idejű észlelés javítja a biztonságot, de különösen azért, mert felhívja a figyelmet a bálnákat fenyegető veszélyre. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a Whale Safe nem önálló megoldás, különösen azért, mert a rendszer alapvetően érzékeli a bálnák jelenlétét, de nem tudja, milyen messze vannak vagy milyen irányban mozognak. Ráadásul egyes bálnák alig hallatják magukat, ami megnehezíti a rendszerrel való észlelésüket. A korábbi mesterséges intelligencia modellek pedig nem a hajóutak léptékére készültek. A szakember ezért következetesebb megoldásnak tartaná a szigorúbb sebességszabályozást és a hajóútvonalak áthelyezését a bálnák területéről.
A tudósok a Whale Safe mellett más technikai megoldásokat is vizsgálnak. Jelenleg például a bálnák infravörös kamerákkal történő észlelését tesztelik, de ez nagyon drága. Vannak olyan ultrahangos jeladókkal végzett kísérletek is, amelyek állítólag akusztikusan figyelmeztetik a bálnákat a közeledő hajókra. Megfigyelték azonban, hogy nem minden bálna reagál erre, és ez a megközelítés hozzájárul az óceánok amúgy is növekvő "zajszennyezéséhez".
A hajókkal való ütközések a púpos bálnák és más veszélyeztetett fajok leggyakoribb halálozási okai közé tartoznak. Idén már öt bálna pusztult el a San Francisco-öbölben hajóval való ütközés következtében. A legutóbbi áldozat egy helyi híresség volt. A Fran nevű púpos bálna tetemét augusztus végén sodorta partra a víz a San Franciscótól délre található Half Moon-öbölben. A vizsgálat egyértelmű nyomokat talált a balesetre. A tengeri emlőst először 2005-ben látták, azóta pedig még 276 alkalommal. A tengerkutatók azóta aggódnak Fran fiatal borjának, Ariának a jóléte miatt, aki most már egyedül van.
A púpos bálnák, de más, gyakran a vízfelszín közelében tartózkodó cetek halálának egyik leggyakoribb oka, hogy elgázolják őket a hajók. Ez arra vezethető vissza, hogy gyakran olyan vizeken közlekednek, amelyeken forgalmas hajózási útvonalak is áthaladnak. Egy 2019-es tanulmány a helyzetet olyan szárazföldi állatokhoz hasonlította, amelyek élőhelyét autópályák és autóutak szelik át. A bálnaütközések a vadbalesetek vízi megfelelői.
A Whale Safe projekt célja, hogy technikai segítségnyújtással javítson a helyzeten. 2020-ban a Salesforce vezetője, Marc Benioff milliárdos indította el és olyan kutatóintézetekkel működik együtt, mint a Tengeri Emlősök Központja. Ezzel együtt most egy védelmi rendszert is tesztelni fognak San Francisco partjainál.
A part mentén mikrofonokkal felszerelt bójákat helyeznek ki, ezek rögzítik a bálnák kommunikációját. Ezután egy mesterséges intelligencia elemzi az adatokat a mennyiség és a helyzet szempontjából, majd egy olyan értékelést ad, amely információt szolgáltat a víz különböző részein való jelenlét valószínűségéről. Ez lehetővé teszi a kapitányok számára az ütközések elkerülését. A rendszer adatokat kap a különböző hajók sebességéről is és rövid elemzéseket ír az üzemeltetők önkéntes sebességcsökkentéséről. A Whale Safe mögött álló tudósok szerint a lassítás a legfontosabb intézkedés, amelyet a bálnák védelme érdekében meg lehet tenni. Korábban a technológiát Santa Barbaránál is tesztelték, ahol az egyik legfontosabb áruszállítási útvonal halad végig az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékén. Az üzembe helyezés első teljes évében egyetlen ütközés sem történt.
John Calambokidis, a Cascadia Research Collective munkatársa, aki a bálnák észlelésére szolgáló mesterséges intelligenciamodelleken dolgozott, elvben üdvözölte a projektet, mert a valós idejű észlelés javítja a biztonságot, de különösen azért, mert felhívja a figyelmet a bálnákat fenyegető veszélyre. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a Whale Safe nem önálló megoldás, különösen azért, mert a rendszer alapvetően érzékeli a bálnák jelenlétét, de nem tudja, milyen messze vannak vagy milyen irányban mozognak. Ráadásul egyes bálnák alig hallatják magukat, ami megnehezíti a rendszerrel való észlelésüket. A korábbi mesterséges intelligencia modellek pedig nem a hajóutak léptékére készültek. A szakember ezért következetesebb megoldásnak tartaná a szigorúbb sebességszabályozást és a hajóútvonalak áthelyezését a bálnák területéről.
A tudósok a Whale Safe mellett más technikai megoldásokat is vizsgálnak. Jelenleg például a bálnák infravörös kamerákkal történő észlelését tesztelik, de ez nagyon drága. Vannak olyan ultrahangos jeladókkal végzett kísérletek is, amelyek állítólag akusztikusan figyelmeztetik a bálnákat a közeledő hajókra. Megfigyelték azonban, hogy nem minden bálna reagál erre, és ez a megközelítés hozzájárul az óceánok amúgy is növekvő "zajszennyezéséhez".