Berta Sándor
Hamarosan bemutatkoznak az önvezető villamosok
Mindezt több megalkotott rendszer teszi lehetővé.
Az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) egy évtizede azon dolgozik, hogy a közeljövőben megjelenhessenek az önállóan közlekedő villamosok. A technika már annyira kiforrott, hogy hamarosan bárki utazhat rajtuk, de sok időbe telik majd, míg világszerte elterjed a technológia. Problémát jelent, hogy a legtöbb országban érvényben van az úgynevezett Bécsi Konvenció, amely kimondja, hogy a vezetőnek mindig meg kell őriznie a teljes ellenőrzést a járműve felett, azaz szabályozási és jogi szempontból még sok kérdést kell tisztázni.
Az Osztrák Technológiai Intézet Látás, Automatizálás és Irányítás Központja 8 éve kutatja ezt a kérdést. Az idén befejeződött egy kutatási projekt, amelynek keretében a Bims nevű asszisztencia-rendszereket mesterséges intelligenciával szerelték fel. "Nem cél, hogy egyik napról a másikra minden jármű vezető nélkülivé váljon, de vannak olyan alkalmazási területek, ahol viszonylag jól el lehet képzelni a villamosok számára" - jelentette ki Christian Zinner, az AIT projektvezetője.
Az egyik ilyen alkalmazási terület a kocsiszín. A villamos megtanulja, hogy hol parkoljon le, majd aktiválja magát, amikor eljön az ideje, hogy újra elhagyja a járműtelepet. Éjszaka a szerelvényeket általában a kocsiszínben tárolják és csak a műszak kezdetén helyezik őket újra üzembe. Ez sok pénzbe kerül a cégeknek, ha az alkalmazottak számára éjszakai pótdíjat kell fizetniük. A Bimsnek önállóan is képesnek kell lennie a műhelybe vagy vonatmosóba történő átadásra. Ehhez a szükséges technológiát közvetlenül a járműbe kell beépíteni.
A flották átalakítása mellett más kihívások is vannak. Minél autonómabbak a rendszerek, annál több biztonsági követelmény van. "Ez egy még nagyobb szabványosítási és engedélyezési kérdés" - hangsúlyozta Michael Kreilmeier, a Mission Embedded ügyvezető igazgatója, aki az Alstommal együtt az AIT projekt partnere, ezért ő sem mert határozott előrejelzést tenni arra vonatkozóan, hogy mikorra várható az autonóm villamosok tényleges alkalmazása a flottamenedzsmentben. Érdekesség, hogy az AIT korábban már kifejlesztett két segédrendszert villamosok számára, amelyekre a projektben lehet építeni.
A kötöttpálya és a jóval hosszabb fékút miatt teljesen más rendszerre van szükség, mint az autóknál
"A járművezetőt segítő rendszerünk arra figyel, hogy a villamos egy adott ponton milyen gyorsan halad, és hogy a tervezett sebességet tartja-e. Ha ez nem így van, akkor a járművezetők akusztikus figyelmeztetést kapnak. Erős gyorshajtás esetén a jármű automatikusan fékez is" - ecsetelte Zinner. A második segédrendszer az ütközéselkerüléssel kapcsolatos. "Erre a célra kifejlesztettünk egy sztereokamerákkal felszerelt akadályelhárító rendszert, amelyet a járműbe szerelünk" - nyilatkozta a projektvezető. Zinner elmondása szerint ez a két, villamosok számára készült asszisztencia-rendszer már készen áll a piacra dobásra és világszerte több városban használják őket. A Frankfurt am Main volt az első város, amely ezeket a rendszereket használta, majd a svájci Zürich következett.
"A jövőben a villamosoknak előrejelző viselkedést is ki kell alakítaniuk, hogy biztonságosan működjenek és elkerüljék a meghibásodásokat" - taglalta Christian Zinner, az AIT projektvezetője. Az előrejelző viselkedés megvalósítása olyan neuronhálózatokkal történik, amelyek megtanulják megérteni és előre látni a forgalmi helyzeteket. A fő cél a személyi sérülések elkerülése. "A villamosokba épített számítógépek mesterséges intelligenciával dolgoznak, hogy megértsék és értelmezzék a kényes helyzeteket. Az ember a mércéje mindennek és az is marad, de az emberek nem mindig ugyanolyan mértékben figyelnek. A járművezetők néha elfáradnak, ha hosszú ideig dolgoznak, ebben tudunk segítséget nyújtani gépi támogatással. Vannak olyan balesetek, amelyek vezetési hibák miatt történnek meg újra és újra, például azért, mert egy jármű túl gyorsan halad a kanyarban, majd kisiklik vagy felborul. Betanított automatika hivatott segíteni ezen esetek elkerülésében" - tette hozzá Zinner.
"Az FFG INTELLiTRAM kutatási finanszírozási projektben használt új alkatrészeknek a lehető legkisebbnek kell lenniük, mivel integrálhatónak kell lenniük a meglévő járművekbe. A villamosoknak speciális követelményei vannak, amelyek a személygépkocsiknál nem léteznek. A rendszereknek meg kell tanulniuk a jeleket és a kapcsolókat, ráadásul a féktávolságok is sokkal hosszabbak. A mesterséges intelligencia segít az esetek jobb értelmezésében." Az INTELLIiTRAM mozaikszó az Intelligens villamosvasutak az érzékelés, tanulás és reagálás révén rövidítése.
Kreilmeier végül leszögezte, hogy számukra a projekt egy nagyobb kutatási stratégia része. Tovább folyik a munka annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek átmenjenek a "biztonsági ellenőrzésen" és jóváhagyásra kerüljenek. Jelenleg a kifejlesztett mesterséges intelligencia rendszerek nem engedélyezettek villamosokon való használatra. Az AIT-nél kutatások folynak a sínek állapotának jobb felismerése érdekében is, hogy ütemezve karbantarthassák azokat.
Az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) egy évtizede azon dolgozik, hogy a közeljövőben megjelenhessenek az önállóan közlekedő villamosok. A technika már annyira kiforrott, hogy hamarosan bárki utazhat rajtuk, de sok időbe telik majd, míg világszerte elterjed a technológia. Problémát jelent, hogy a legtöbb országban érvényben van az úgynevezett Bécsi Konvenció, amely kimondja, hogy a vezetőnek mindig meg kell őriznie a teljes ellenőrzést a járműve felett, azaz szabályozási és jogi szempontból még sok kérdést kell tisztázni.
Az Osztrák Technológiai Intézet Látás, Automatizálás és Irányítás Központja 8 éve kutatja ezt a kérdést. Az idén befejeződött egy kutatási projekt, amelynek keretében a Bims nevű asszisztencia-rendszereket mesterséges intelligenciával szerelték fel. "Nem cél, hogy egyik napról a másikra minden jármű vezető nélkülivé váljon, de vannak olyan alkalmazási területek, ahol viszonylag jól el lehet képzelni a villamosok számára" - jelentette ki Christian Zinner, az AIT projektvezetője.
Az egyik ilyen alkalmazási terület a kocsiszín. A villamos megtanulja, hogy hol parkoljon le, majd aktiválja magát, amikor eljön az ideje, hogy újra elhagyja a járműtelepet. Éjszaka a szerelvényeket általában a kocsiszínben tárolják és csak a műszak kezdetén helyezik őket újra üzembe. Ez sok pénzbe kerül a cégeknek, ha az alkalmazottak számára éjszakai pótdíjat kell fizetniük. A Bimsnek önállóan is képesnek kell lennie a műhelybe vagy vonatmosóba történő átadásra. Ehhez a szükséges technológiát közvetlenül a járműbe kell beépíteni.
A flották átalakítása mellett más kihívások is vannak. Minél autonómabbak a rendszerek, annál több biztonsági követelmény van. "Ez egy még nagyobb szabványosítási és engedélyezési kérdés" - hangsúlyozta Michael Kreilmeier, a Mission Embedded ügyvezető igazgatója, aki az Alstommal együtt az AIT projekt partnere, ezért ő sem mert határozott előrejelzést tenni arra vonatkozóan, hogy mikorra várható az autonóm villamosok tényleges alkalmazása a flottamenedzsmentben. Érdekesség, hogy az AIT korábban már kifejlesztett két segédrendszert villamosok számára, amelyekre a projektben lehet építeni.
A kötöttpálya és a jóval hosszabb fékút miatt teljesen más rendszerre van szükség, mint az autóknál
"A járművezetőt segítő rendszerünk arra figyel, hogy a villamos egy adott ponton milyen gyorsan halad, és hogy a tervezett sebességet tartja-e. Ha ez nem így van, akkor a járművezetők akusztikus figyelmeztetést kapnak. Erős gyorshajtás esetén a jármű automatikusan fékez is" - ecsetelte Zinner. A második segédrendszer az ütközéselkerüléssel kapcsolatos. "Erre a célra kifejlesztettünk egy sztereokamerákkal felszerelt akadályelhárító rendszert, amelyet a járműbe szerelünk" - nyilatkozta a projektvezető. Zinner elmondása szerint ez a két, villamosok számára készült asszisztencia-rendszer már készen áll a piacra dobásra és világszerte több városban használják őket. A Frankfurt am Main volt az első város, amely ezeket a rendszereket használta, majd a svájci Zürich következett.
"A jövőben a villamosoknak előrejelző viselkedést is ki kell alakítaniuk, hogy biztonságosan működjenek és elkerüljék a meghibásodásokat" - taglalta Christian Zinner, az AIT projektvezetője. Az előrejelző viselkedés megvalósítása olyan neuronhálózatokkal történik, amelyek megtanulják megérteni és előre látni a forgalmi helyzeteket. A fő cél a személyi sérülések elkerülése. "A villamosokba épített számítógépek mesterséges intelligenciával dolgoznak, hogy megértsék és értelmezzék a kényes helyzeteket. Az ember a mércéje mindennek és az is marad, de az emberek nem mindig ugyanolyan mértékben figyelnek. A járművezetők néha elfáradnak, ha hosszú ideig dolgoznak, ebben tudunk segítséget nyújtani gépi támogatással. Vannak olyan balesetek, amelyek vezetési hibák miatt történnek meg újra és újra, például azért, mert egy jármű túl gyorsan halad a kanyarban, majd kisiklik vagy felborul. Betanított automatika hivatott segíteni ezen esetek elkerülésében" - tette hozzá Zinner.
"Az FFG INTELLiTRAM kutatási finanszírozási projektben használt új alkatrészeknek a lehető legkisebbnek kell lenniük, mivel integrálhatónak kell lenniük a meglévő járművekbe. A villamosoknak speciális követelményei vannak, amelyek a személygépkocsiknál nem léteznek. A rendszereknek meg kell tanulniuk a jeleket és a kapcsolókat, ráadásul a féktávolságok is sokkal hosszabbak. A mesterséges intelligencia segít az esetek jobb értelmezésében." Az INTELLIiTRAM mozaikszó az Intelligens villamosvasutak az érzékelés, tanulás és reagálás révén rövidítése.
Kreilmeier végül leszögezte, hogy számukra a projekt egy nagyobb kutatási stratégia része. Tovább folyik a munka annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek átmenjenek a "biztonsági ellenőrzésen" és jóváhagyásra kerüljenek. Jelenleg a kifejlesztett mesterséges intelligencia rendszerek nem engedélyezettek villamosokon való használatra. Az AIT-nél kutatások folynak a sínek állapotának jobb felismerése érdekében is, hogy ütemezve karbantarthassák azokat.
