Van olyan piaci szereplő, aki a digitális pénzek szabályozásából próbál profitálni.

Július elején az Európai Parlament, az európai miniszterek tanácsa és az Európai Bizottság tárgyalói megállapodtak a MiCA-ról, azaz a kriptovaluta-eszközök piacával és a kripto-szolgáltatások biztosításával kapcsolatos európai uniós irányelvekről. Ennek a szabályozási kerete kiterjed a fedezetlen kriptoeszközök kibocsátóira, valamint az úgynevezett stabilcoinokra, amelyek az amerikai dollárhoz, egy valutakosárhoz vagy más eszközökhöz vannak kötve. A rendeletben a kereskedési helyszínek és a virtuális pénztárcák, amelyekben a kriptoérméket tartják, szintén szerepelnek. Az Európai Bankhatóságnak kell felügyelnie a stabilcoinok kibocsátóit, amelyeknek - amennyiben az európai piacon tevékenykednek - uniós jelenlétet is fenn kell tartaniuk. A hatóságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie a rendeleteknek nem megfelelő kriptovaluta-értékpapír-szolgáltatókról.

A digitális pénzek már több mint egy évtizede léteznek, ennek ellenére az intézményeknek világszerte nehézséget okoz az azokra vonatkozó iránymutatások kidolgozása. Ulli Spankowski tudatosan szigorú szabályozásnak vetette alá magát a Bison kriptokereskedési platform esetében. A három éve elérhető Bison az első olyan jellegű szolgáltatás, amely mögött egy hagyományos pénzintézet, a stuttgarti tőzsde áll. "A szabályozás bizalmat teremt. Amikor megtettem az első lépéseimet a kriptokörnyezetben tudtam, hogy a pénzem egy olyan Európán kívüli bankban lesz, amelynek még a nevét sem tudom helyesen kiejteni. Ott csak 20-30 eurós összegeket lehetett befektetni. Ezzel szemben egy olyan jól ismert intézmény esetében, mint a stuttgarti tőzsde teljesen más a helyzet. Nem tartok attól, hogy egy 160 éves hagyományokkal rendelkező intézmény bármi olyat tenne, ami negatív figyelmet kelt" - jelentette ki az üzletember.

Azok számára, akik 50 eurót szeretnének befektetni kriptóba, számos platform létezik. De ha több ezer eurót akarunk befektetni, akkor nagyon alaposan meggondoljuk, hogy melyik partnert választjuk. A Bison alapítója hozzátette, hogy az egész kriptoipar teljesen szabályozatlanul alakult ki. Csak azt kellett kitalálniuk, hogy kire milyen feltételek vonatkoznak, mennyi időbe telhet, amíg a kriptó eljut A-ból B-be - végig kellett gondolniuk ezeket az összetett kérdéseket. S ennek semmi köze a jogszabályokhoz: egy hagyományos pénzügyi szolgáltatónak azonban csak hétfőtől péntekig, reggel 8-tól este 10-ig tart a munkaideje. El kellett magyarázniuk a tőzsdének, hogy ez nem így működik és hogy a projektet 7/24-re kell beállítaniuk. Ez egy hatalmas vita volt az elején.

Ulli Spankowski szerint az egészséges mértékű szabályozás a siker kulcsa. "2020-ban Németországban bevezették a kripto letéti engedélyt. A hagyományos pénzügyi szolgáltatók, akik korábban alig foglalkoztak kriptovalutával, azt mondták: a felügyeleti hatóság biztosítja a keretfeltételeket, most már belevághatunk a dologba. De a szabályozásnak nem szabad betiltási orgiává fajulnia. 2016 és 2017 között gyakran jártam kriptokonferenciákon. Az emberek megkérdezték tőlem, hogy mi a legnagyobb probléma a bitcoinnal. A válaszom az volt, hogy senkit sem érdekel. Egyszerűen túl bonyolult volt a tömegpiac számára, hogy kriptóba fektessen. Az emberek 99 százaléka nem fél a bankjától, és elfogadja az ügyintézők által ajánlott termékeket. A kriptoreguláció arra való, hogy ne legyen túlzott mértékű visszaélés. Nincs ez másképp a defi szektorban sem. Minden, ami a Terra/Luna esetében történt, tiszta piaci manipuláció volt. A klasszikus pénzügyi üzletágban azokat, akik ezért felelősek, megvádolnák. De most nincsenek szabályok, amelyek ezt büntetnék."

"A kriptók betiltása képtelenség lenne, mert életünk nagy részét már most is az interneten éljük. Ugyanakkor én nem hiszek a bitcoin egyeduralmában. A bitcoinnak megvan a létjogosultsága, de sok minden fog történni az altcoinokkal. Gondoljunk csak az autóiparra: ha az új autómban fűthető ülések vannak és csak akkor kell fizetnem érte, amikor bekapcsolom, ez a blokkláncon keresztül is megoldható. Bármilyen használatarányos fizetés esetében rengeteg közvetítő szolgáltató van az értékláncban. Úgy gondolom, hogy ilyenekben a közvetítők csökkentésével - például intelligens szerződéskötéssel - lehet nyereséget elérni" - hangsúlyozta a menedzser.

Az üzletember végül leszögezte, hogy a kereskedelmi tevékenységük hasonló más tőzsdékéhez, habár most jóval kevésbé forgalmas. Szerinte az Európai Unióban megértették, hogy a kripto- és blokklánc-technológiákat nem szabad halálra szabályozni. Ha a kriptoszektorban nem lesz egy 2008-as gazdasági válság, akkor innovatív szabályozással fog rendelkezni.