Berta Sándor
Az elektromos stimuláció javítja a memóriát
A módszer az idősebb emberek esetében különösen hatékony.
A Bostoni Egyetem kutatói szerint azoknál a felnőtteknél, akiknek az agyát több napon keresztül gyenge elektromos árammal stimulálták, jelentősen javult a memóriateljesítmény. Ezt mutatta ki a Nature Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány, amelyet a Robert Reinhart idegkutató által vezetett kutatócsoport készített. A vizsgálatot 150, 65 és 88 év közötti személyen végezték.
Korábbi tanulmányok már kiemelték, hogy az agy különböző területei részt vesznek a hosszú távú és a munkamemóriában. A szakemberek most kimutatták, hogy a dorzolaterális prefrontális kéreg nagyfrekvenciás elektromos árammal történő stimulálása javítja a hosszú távú memóriát. Az alsó fali lebeny alacsony frekvenciájú elektromos stimulációja növeli a munkamemória teljesítményét. Míg az emberek a hosszú távú memóriában hosszabb ideig képesek információt tárolni, a munkamemóriát többek között a rövid távú információ tárolására használják.
A vizsgálat során nem invazív váltakozó áramú stimulációt (tACS) alkalmaztak. Az elektromos áram a fejbőr felületén lévő elektródákon keresztül jutott el az agyba. A résztvevők egy olyan 20 perces memóriafeladatot végeztek, amelyben egyenként 20 szóból álló listákat kellett felidézniük, amelyeket korábban hangosan felolvastak.
Négy egymást követő nap után a bal prefrontális kéreg nagyfrekvenciás stimulációját alkalmazó résztvevőknek javult a listák elejéről származó szavakra való emlékezés képessége. A bal alsó parietális lebenybe érkező alacsony frekvenciájú áram javította a lista végén lévő szavak felidézését. Itt lépett a munkamemória a képbe. A résztvevők memóriateljesítménye a négy nap alatt javult, és ez egy hónappal később is folytatódott. A vizsgálat előtt a legalacsonyabb kognitív képességekkel rendelkezők mutatták a legnagyobb javulást a memória terén.
Prof. Dr. Sabine Weiss, a Bielefeldi Egyetem Kísérleti Neurolingvisztikai Csoportjának munkatársa mindezt azzal egészítette ki, hogy ezeket az ígéretes eredményeket tovább lehetne fokozni, ha figyelembe vennék az agy egyéni fiziológiai állapotát - például a frekvenciát - röviddel az ingerlés előtt, ahogyan azt a Göttingeni Egyetem, a berlini Charité és az Oldenburgi Egyetem kutatócsoportjainak tanulmányai kimutatták.
A bostoni tudósok a jövőbeni vizsgálatokban azt szeretnék megvizsgálni, hogy a memória javulása egy hónapnál tovább is tart-e, és hogy az agyi stimuláció előnyei más típusú memóriafeladatokra is általánosíthatók-e. A jövőbeli kutatások emellett azt is vizsgálják, hogy a tACS milyen mértékben segíthet olyan betegségekben, mint például az Alzheimer-kór.
A Bostoni Egyetem kutatói szerint azoknál a felnőtteknél, akiknek az agyát több napon keresztül gyenge elektromos árammal stimulálták, jelentősen javult a memóriateljesítmény. Ezt mutatta ki a Nature Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány, amelyet a Robert Reinhart idegkutató által vezetett kutatócsoport készített. A vizsgálatot 150, 65 és 88 év közötti személyen végezték.
Korábbi tanulmányok már kiemelték, hogy az agy különböző területei részt vesznek a hosszú távú és a munkamemóriában. A szakemberek most kimutatták, hogy a dorzolaterális prefrontális kéreg nagyfrekvenciás elektromos árammal történő stimulálása javítja a hosszú távú memóriát. Az alsó fali lebeny alacsony frekvenciájú elektromos stimulációja növeli a munkamemória teljesítményét. Míg az emberek a hosszú távú memóriában hosszabb ideig képesek információt tárolni, a munkamemóriát többek között a rövid távú információ tárolására használják.
A vizsgálat során nem invazív váltakozó áramú stimulációt (tACS) alkalmaztak. Az elektromos áram a fejbőr felületén lévő elektródákon keresztül jutott el az agyba. A résztvevők egy olyan 20 perces memóriafeladatot végeztek, amelyben egyenként 20 szóból álló listákat kellett felidézniük, amelyeket korábban hangosan felolvastak.
Négy egymást követő nap után a bal prefrontális kéreg nagyfrekvenciás stimulációját alkalmazó résztvevőknek javult a listák elejéről származó szavakra való emlékezés képessége. A bal alsó parietális lebenybe érkező alacsony frekvenciájú áram javította a lista végén lévő szavak felidézését. Itt lépett a munkamemória a képbe. A résztvevők memóriateljesítménye a négy nap alatt javult, és ez egy hónappal később is folytatódott. A vizsgálat előtt a legalacsonyabb kognitív képességekkel rendelkezők mutatták a legnagyobb javulást a memória terén.
Prof. Dr. Sabine Weiss, a Bielefeldi Egyetem Kísérleti Neurolingvisztikai Csoportjának munkatársa mindezt azzal egészítette ki, hogy ezeket az ígéretes eredményeket tovább lehetne fokozni, ha figyelembe vennék az agy egyéni fiziológiai állapotát - például a frekvenciát - röviddel az ingerlés előtt, ahogyan azt a Göttingeni Egyetem, a berlini Charité és az Oldenburgi Egyetem kutatócsoportjainak tanulmányai kimutatták.
A bostoni tudósok a jövőbeni vizsgálatokban azt szeretnék megvizsgálni, hogy a memória javulása egy hónapnál tovább is tart-e, és hogy az agyi stimuláció előnyei más típusú memóriafeladatokra is általánosíthatók-e. A jövőbeli kutatások emellett azt is vizsgálják, hogy a tACS milyen mértékben segíthet olyan betegségekben, mint például az Alzheimer-kór.