Berta Sándor
Okoskamerák gátolhatják az emberek megfulladását az uszodákban
A mesterséges intelligencia újabb területen jelent hatékony segítségét.
Münchenben az uszodaüzemeltetők olyan izraeli, kamerákkal és mozgásérzékelővel felszerelt felügyeleti rendszert tesztelnek, amely állítólag képes megmenteni a bajba jutott úszókat a fulladástól. Gyanús helyzetekben a beépített technológia, amely a gépi tanuláson alapul, egy okosórán keresztül riasztja az életmentőt és ezáltal lehetővé teszi, hogy gyorsabban tudjon célzott segítséget nyújtani.
A Müncheni Közművek (SWM) július végén indította el az "Intelligens uszoda" kísérleti projektet a Südbadban. A karbantartási és javítási időszak alatt "új technológiát telepítettek minden medencébe" és "a mesterséges intelligencia a vízben lévő mozgásminták felismerését hivatott támogatni, szintén adatvezérelt módon". A több hetes tesztelési fázis után a kamerák élesítve vannak. Az SWM egy körülbelül két évig tartó kísérleti projekt keretében szeretné kideríteni, hogy a technológia "hasznos"-e az általuk üzemeltetett medencék számára.
A használt rendszert a tel-avivi Lynxight cég fejlesztette ki és két összetevőből áll. Az első lépésben a kamerák a vízben történő mozgásokat rögzítik. "Nem rögzítik az egyes személyek valódi képeit - azaz arcokat sem" - hangsúlyozzák az SWM munkatársai. A megoldás a felvételek részleteit vektoradatokká alakítja és ezekből mozgásmintákat származtat. A képek ezután azonnal törlődnek. A kameraszögek a teljes vízfelületet lefedik. Az elektronikus szemek a helyszínen tartózkodó felügyelő személyzet számára okosórákkal vannak összekapcsolva. Az okosórák a tervek szerint képesek lesznek valós időben és pontos helyzetinformációkkal figyelmeztetni, ha a vízben történő mozgás szokatlan helyzetet és lehetséges veszélyt jelez, körülbelül 20 másodperc elteltével. Az úszókat is lehet számolni. Az SWM kiemelte: "Ezen túlmenően a hosszabb időszakokra vonatkozó vektoradatok alapján elemezni lehet, hogy a medencék kihasználtsága hogyan alakul."
Folyamatosan rögzíthető melyik sávban hányan úsznak és hogy mennyien vannak a medencében
"A rendszer még nem hibátlan" - állapította meg a Süddeutsche Zeitung. A mesterséges intelligencia tanulási fázisban van, amely körülbelül 60 napig tart. A fejlesztés egyelőre nem tud különbséget tenni a vízben mozdulatlanul napozó emberek és a segítségre szoruló úszók között, mindez téves figyelmeztetéseket eredményez. Ilyen esetekben a vízimentők visszajelzést adhatnak az órájukon keresztül és így képezhetik a mesterséges intelligenciát.
"A rendszer minden egyes művelettel tanul és így a projekt során egyre konkrétabb előrejelzéseket és osztályozásokat kell tennie" - közölte optimistán az SWM. A mesterséges intelligenciának hamarosan képesnek kell lennie arra, hogy támogassa az életmentőket olyan helyzetekben, "amikor a tükröződések, a vízben lévő buborékok vagy árnyékok, illetve az emberek száma zavarossá teszi a helyzetet". A kezdeti gyengeségek ellenére a Südbad felügyelői lelkesek. Különösen a teli napokon a rendszer már most is nagyon hasznos, még akkor is, ha még nem volt igazi vészhelyzet. A látogatók eddig alig vették észre őket.
A Lynxight számításai alapján: "A vízbe fulladás közeli baleset áldozatának tipikus orvosi költségei a kezdeti kezelés 75 000 dollárjától a hosszú távú ápolás évi 180 000 dollárjáig terjednek. Az agysérülés teljes költsége egy ilyen esetben meghaladhatja a 4,5 millió dollárt."
Münchenben az uszodaüzemeltetők olyan izraeli, kamerákkal és mozgásérzékelővel felszerelt felügyeleti rendszert tesztelnek, amely állítólag képes megmenteni a bajba jutott úszókat a fulladástól. Gyanús helyzetekben a beépített technológia, amely a gépi tanuláson alapul, egy okosórán keresztül riasztja az életmentőt és ezáltal lehetővé teszi, hogy gyorsabban tudjon célzott segítséget nyújtani.
A Müncheni Közművek (SWM) július végén indította el az "Intelligens uszoda" kísérleti projektet a Südbadban. A karbantartási és javítási időszak alatt "új technológiát telepítettek minden medencébe" és "a mesterséges intelligencia a vízben lévő mozgásminták felismerését hivatott támogatni, szintén adatvezérelt módon". A több hetes tesztelési fázis után a kamerák élesítve vannak. Az SWM egy körülbelül két évig tartó kísérleti projekt keretében szeretné kideríteni, hogy a technológia "hasznos"-e az általuk üzemeltetett medencék számára.
A használt rendszert a tel-avivi Lynxight cég fejlesztette ki és két összetevőből áll. Az első lépésben a kamerák a vízben történő mozgásokat rögzítik. "Nem rögzítik az egyes személyek valódi képeit - azaz arcokat sem" - hangsúlyozzák az SWM munkatársai. A megoldás a felvételek részleteit vektoradatokká alakítja és ezekből mozgásmintákat származtat. A képek ezután azonnal törlődnek. A kameraszögek a teljes vízfelületet lefedik. Az elektronikus szemek a helyszínen tartózkodó felügyelő személyzet számára okosórákkal vannak összekapcsolva. Az okosórák a tervek szerint képesek lesznek valós időben és pontos helyzetinformációkkal figyelmeztetni, ha a vízben történő mozgás szokatlan helyzetet és lehetséges veszélyt jelez, körülbelül 20 másodperc elteltével. Az úszókat is lehet számolni. Az SWM kiemelte: "Ezen túlmenően a hosszabb időszakokra vonatkozó vektoradatok alapján elemezni lehet, hogy a medencék kihasználtsága hogyan alakul."
Folyamatosan rögzíthető melyik sávban hányan úsznak és hogy mennyien vannak a medencében
"A rendszer még nem hibátlan" - állapította meg a Süddeutsche Zeitung. A mesterséges intelligencia tanulási fázisban van, amely körülbelül 60 napig tart. A fejlesztés egyelőre nem tud különbséget tenni a vízben mozdulatlanul napozó emberek és a segítségre szoruló úszók között, mindez téves figyelmeztetéseket eredményez. Ilyen esetekben a vízimentők visszajelzést adhatnak az órájukon keresztül és így képezhetik a mesterséges intelligenciát.
"A rendszer minden egyes művelettel tanul és így a projekt során egyre konkrétabb előrejelzéseket és osztályozásokat kell tennie" - közölte optimistán az SWM. A mesterséges intelligenciának hamarosan képesnek kell lennie arra, hogy támogassa az életmentőket olyan helyzetekben, "amikor a tükröződések, a vízben lévő buborékok vagy árnyékok, illetve az emberek száma zavarossá teszi a helyzetet". A kezdeti gyengeségek ellenére a Südbad felügyelői lelkesek. Különösen a teli napokon a rendszer már most is nagyon hasznos, még akkor is, ha még nem volt igazi vészhelyzet. A látogatók eddig alig vették észre őket.
A Lynxight számításai alapján: "A vízbe fulladás közeli baleset áldozatának tipikus orvosi költségei a kezdeti kezelés 75 000 dollárjától a hosszú távú ápolás évi 180 000 dollárjáig terjednek. Az agysérülés teljes költsége egy ilyen esetben meghaladhatja a 4,5 millió dollárt."