Berta Sándor
Kiterjesztett valósággal tuningolják fel a drónokat
A kezelő látótávolságán túli repülések tiltottak, de ez a korlátozás mobilhálózat segítségével megkerülhető. A robotrepülőgépek alkalmazási lehetőségei a válsághelyzetekben és a mindennapi életben egyaránt bővülhetnek, ha azokat kiterjesztett valóság (AR) technológiával ötvözik.
A pilóta nélküli légi járművek felhasználási területei folyamatosan bővülnek. A néhány évvel ezelőtt még csak álomnak tűnő forgatókönyvek egyre inkább valósággá válnak: drónok, amelyek postai küldeményeket szállítanak, élő képeket készítenek a hatóságok számára a válságövezetekben, vagy gyógyszereket visznek egyébként megközelíthetetlen területekre. A valós életben azonban a robotrepülőgépek lehetőségei még mindig korlátozottak, jórészt azért, mert biztonsági okokból csak a kezelő látótávolságában működhetnek. A látómezőn túli küldetések követelményei nagyon magasak és a mai eszközökkel nehezen teljesíthetők.
Ezen változtathat egy új technológia, amely a kiterjesztett valóság segítségével digitálisan kitágítja a pilóták látómezejét és amelyet a Vodafone most tesztelt először éles körülmények között. A próbák során Mohamed Azzahhafi,a társaság innovációs laboratóriumának mesterszakos hallgatója az aldenhoveni 5G Mobility Laboratórium területén DJI Matrice 210 RTK típusú pilóta nélküli légi járművet próbált ki úgy, hogy a fején eközben a Microsoft HoloLens készüléket viselte. A kezében nem tartott semmit, ehelyett a karjai fel-le mozogtak, a kezei kinyíltak és összecsukódtak. A drón egy 5G-modemen keresztül kapcsolódott az AR-szemüveghez és hallgatott a keze parancsára. Az új, gesztusvezérelt modellt Mohamed fejlesztette ki, a szemüvegen nemcsak a drón kameraképét látja, hanem a telemetriai adatokat is: repülési magasság, távolság, sebesség. S magát a drónt is látja az égen, akárcsak egy virtuális AR-ikret.
"Már néhány éve beszélünk a drónok különböző felhasználási lehetőségeiről. A Vodafone-nál azon dolgozunk, hogy ezek az ötletek hamarosan a mindennapi életben is megvalósuljanak az 5G-vel való kapcsolat révén. A valós idejű hálózat alacsony késleltetése miatt a drónok már most alkalmasak például az életmentő orvosi vérszállításokhoz. Az 5G hálózatunk biztonságos kapcsolatot garantál a drónnal, más rendszerek nem zavarhatják" - fejtette ki Britta Rudolphi, a Vodafone technológiai innovációs vezetője és egyúttal a vállalat 5G innovációs laboratóriumának a vezetője.
A légtérben különleges óvatosságra és biztonságra van szükség, ezért a 250 grammnál nehezebb robotrepülőgépeket csak olyan pilóták üzemeltethetik, akik sikeres vezetési vizsgát tettek. A maximális repülési távolságot nem csak a hardver technikai lehetőségei korlátozzák, hanem gyakran az időjárási és környezeti feltételek is. A drónok különösen a nehezen megközelíthető, katasztrófa sújtotta területeken segíthetnek. Legyen szó akár nagy felbontású videofelvételekről, amelyek segítenek a sérültek és túlélők felkutatásában vagy hőkamerás felvételekről, amelyek áttekintést adnak például egy tűz terjedéséről - a látómező digitális kiterjesztésével a drónok felhasználási lehetőségei még változatosabbá válnak. És mindenekelőtt: egyszerűbb és biztonságosabb a használata.
"Egy ilyen gesztusvezérelt AR-drón használata két szempontból is hasznos lehet: egyrészt a kézzel vagy fejmozgással történő vezérlés sokkal intuitívabb, és így például a mentőmunkások számára könnyebben megtanulható. Másrészt az irányító látómezeje digitálisan kibővíthető a drón virtuális jelölésével. Ezáltal a drón pozíciója még tisztázatlan helyzetekben is könnyebben felismerhető, ami jelentősen növelheti a biztonságot a repülési műveletek során" - erősítette meg Dieter Moormann professzor, az aacheni Rajna-Vesztfáliai Műszaki Egyetem (RWTH) repülési rendszerdinamikai intézetének vezetője.
A légi forgalom szabályozásáért felelős Német Szövetségi Légügyi Hatóság nyitott a Vodafone megoldására: "A 360 fokos kamera, valamint a drónt körülvevő légteret érzékelő szenzortechnológia integrálásával a repülések látómezejének digitális kiterjesztése lehetővé teszi a drónok üzemeltetői számára, hogy a közvetlen látóhatáron kívüli repülés előfeltételeit bizonyítsák az engedélyező légügyi hatóságnak" - mondta Carsten Konzock, a hivatal pilóta nélküli légi rendszerekért felelős osztályának vezetője.
A pilóta nélküli légi járművek felhasználási területei folyamatosan bővülnek. A néhány évvel ezelőtt még csak álomnak tűnő forgatókönyvek egyre inkább valósággá válnak: drónok, amelyek postai küldeményeket szállítanak, élő képeket készítenek a hatóságok számára a válságövezetekben, vagy gyógyszereket visznek egyébként megközelíthetetlen területekre. A valós életben azonban a robotrepülőgépek lehetőségei még mindig korlátozottak, jórészt azért, mert biztonsági okokból csak a kezelő látótávolságában működhetnek. A látómezőn túli küldetések követelményei nagyon magasak és a mai eszközökkel nehezen teljesíthetők.
Ezen változtathat egy új technológia, amely a kiterjesztett valóság segítségével digitálisan kitágítja a pilóták látómezejét és amelyet a Vodafone most tesztelt először éles körülmények között. A próbák során Mohamed Azzahhafi,a társaság innovációs laboratóriumának mesterszakos hallgatója az aldenhoveni 5G Mobility Laboratórium területén DJI Matrice 210 RTK típusú pilóta nélküli légi járművet próbált ki úgy, hogy a fején eközben a Microsoft HoloLens készüléket viselte. A kezében nem tartott semmit, ehelyett a karjai fel-le mozogtak, a kezei kinyíltak és összecsukódtak. A drón egy 5G-modemen keresztül kapcsolódott az AR-szemüveghez és hallgatott a keze parancsára. Az új, gesztusvezérelt modellt Mohamed fejlesztette ki, a szemüvegen nemcsak a drón kameraképét látja, hanem a telemetriai adatokat is: repülési magasság, távolság, sebesség. S magát a drónt is látja az égen, akárcsak egy virtuális AR-ikret.
"Már néhány éve beszélünk a drónok különböző felhasználási lehetőségeiről. A Vodafone-nál azon dolgozunk, hogy ezek az ötletek hamarosan a mindennapi életben is megvalósuljanak az 5G-vel való kapcsolat révén. A valós idejű hálózat alacsony késleltetése miatt a drónok már most alkalmasak például az életmentő orvosi vérszállításokhoz. Az 5G hálózatunk biztonságos kapcsolatot garantál a drónnal, más rendszerek nem zavarhatják" - fejtette ki Britta Rudolphi, a Vodafone technológiai innovációs vezetője és egyúttal a vállalat 5G innovációs laboratóriumának a vezetője.
A légtérben különleges óvatosságra és biztonságra van szükség, ezért a 250 grammnál nehezebb robotrepülőgépeket csak olyan pilóták üzemeltethetik, akik sikeres vezetési vizsgát tettek. A maximális repülési távolságot nem csak a hardver technikai lehetőségei korlátozzák, hanem gyakran az időjárási és környezeti feltételek is. A drónok különösen a nehezen megközelíthető, katasztrófa sújtotta területeken segíthetnek. Legyen szó akár nagy felbontású videofelvételekről, amelyek segítenek a sérültek és túlélők felkutatásában vagy hőkamerás felvételekről, amelyek áttekintést adnak például egy tűz terjedéséről - a látómező digitális kiterjesztésével a drónok felhasználási lehetőségei még változatosabbá válnak. És mindenekelőtt: egyszerűbb és biztonságosabb a használata.
"Egy ilyen gesztusvezérelt AR-drón használata két szempontból is hasznos lehet: egyrészt a kézzel vagy fejmozgással történő vezérlés sokkal intuitívabb, és így például a mentőmunkások számára könnyebben megtanulható. Másrészt az irányító látómezeje digitálisan kibővíthető a drón virtuális jelölésével. Ezáltal a drón pozíciója még tisztázatlan helyzetekben is könnyebben felismerhető, ami jelentősen növelheti a biztonságot a repülési műveletek során" - erősítette meg Dieter Moormann professzor, az aacheni Rajna-Vesztfáliai Műszaki Egyetem (RWTH) repülési rendszerdinamikai intézetének vezetője.
A légi forgalom szabályozásáért felelős Német Szövetségi Légügyi Hatóság nyitott a Vodafone megoldására: "A 360 fokos kamera, valamint a drónt körülvevő légteret érzékelő szenzortechnológia integrálásával a repülések látómezejének digitális kiterjesztése lehetővé teszi a drónok üzemeltetői számára, hogy a közvetlen látóhatáron kívüli repülés előfeltételeit bizonyítsák az engedélyező légügyi hatóságnak" - mondta Carsten Konzock, a hivatal pilóta nélküli légi rendszerekért felelős osztályának vezetője.