Berta Sándor
Szoftver leplezi le a kutatásokban lévő képmanipulációkat
Míg a plágiumot régóta figyelik, addig a fotóknál nehezebb az ellenőrzés, pedig a tudományos dolgozatok 5 százaléka problémás.
Az ImageTwin bécsi cég szoftvere felismeri a tudományos cikkekben található képmanipulációkat. Ezeket azért nehéz felfedezni, mert a dokumentumokban szereplő fotókat és azok esetleges duplikációit általában manuálisan kell ellenőrizni. Patrick Starke és Markus Zlabinger informatikus ezért alapította meg a vállalkozást, amelynek szoftvere mesterséges intelligenciát használ a tudományos publikációkban a másolt képek és a manipulációk felkutatására. Miután az érintett cikkeket egy webes felületen keresztül feltöltötték, azokat egy 20 millió tudományos felvételt tartalmazó adatbázis alapján ellenőrzik. Az eredmények néhány másodperccel később rendelkezésre állnak.
Starke szerint a fotók integritása nagy kérdés a tudományos közösségben. A képmásolatokkal és -manipulációkkal kapcsolatos probléma egyre nagyobb méreteket ölt. A vonatkozó tanulmányok szerint a tudományos dolgozatok 5 százaléka tartalmaz problémás felvételeket. A spektrum az egyszerű plagizálástól, amikor a fotókat mások munkájából veszik át, egészen a képmanipulációig terjed.
A szakember közölte, hogy a mikroszkópos felvételek bizonyos részeit gyakran megváltoztatják a kutatási eredmények meghamisítása vagy a saját érvelés alátámasztása érdekében. Az ilyesmi különösen elterjedt az élettudományok területén. Az ImageTwin szoftvere még a legkisebb területeket is képes azonosítani a duplikált fotókon. Még ha a duplikátumokat a kép elforgatásával, a kontraszt vagy a méretezés megváltoztatásával próbálják is elrejteni, a program azt is felismeri.
Az eszköz első kezdetleges változata 2016-ban készült, amikor Zablinger a Bécsi Műszaki Egyetemen a duplikált felvételekről szóló diplomamunkája részeként kifejlesztette a szoftvert. Ezután eltűnt a fiókban, amíg Zablinger és Starke, akik több mint 10 éve ismerik egymást, rá nem jöttek, hogy szükség van egy ilyen megoldásra. Úgy döntöttek, hogy nagyobbat álmodnak: a Bécsi Műszaki Egyetem Innovációs Inkubációs Központjától kaptak támogatást, ahol továbbfejleszthették és üzleti ötletté érlelhették a programot. A két alapító egyedül építette fel a startupot. "Be akartuk bizonyítani, hogy technikailag képesek vagyunk egy ilyen megoldás megvalósítására. Csak ezután kerestünk külső finanszírozást" - jelentette ki Starke.
Az ImageTwin kereskedelmi hasznosítása már folyamatban van és havi előfizetésként vagy rugalmasan felhasználható éves licencként érhető el. Szinte minden kontinensen vannak ügyfeleik, Európától Ázsiáig, Ausztráliától Észak-Amerikáig. "A fotók univerzálisak, a nyelv nem akadály. Azonnal képesek voltunk nemzetközi ajánlatot tenni. Az eszköz iránt nagy a kereslet. Mi vagyunk az elsők és az egyetlenek, akik ilyen szoftvert kínálnak. Szinte minden nap kapunk megkereséseket" - szögezte le Starke.
Az első lépést a folyóiratok és a kiadók jelentik, a másodikat az egyetemek. A következő cél a felvételeket tartalmazó adatbázis bővítése és hogy a rendszer más típusú fotókat is rögzíteni tudjon. Jelenleg a vállalat erősen az élettudományok területére összpontosít, a jövőben szeretnének más témákra is koncentrálni. Dolgoznak a mesterséges intelligenciával készített képek és un. "mély hamisítványok" felismerésén is. Továbbá szeretnék a programot olyan megoldásként meghonosítani, amelyet mindenhol használnak és amely ipari szabvány lesz.
Az ImageTwin bécsi cég szoftvere felismeri a tudományos cikkekben található képmanipulációkat. Ezeket azért nehéz felfedezni, mert a dokumentumokban szereplő fotókat és azok esetleges duplikációit általában manuálisan kell ellenőrizni. Patrick Starke és Markus Zlabinger informatikus ezért alapította meg a vállalkozást, amelynek szoftvere mesterséges intelligenciát használ a tudományos publikációkban a másolt képek és a manipulációk felkutatására. Miután az érintett cikkeket egy webes felületen keresztül feltöltötték, azokat egy 20 millió tudományos felvételt tartalmazó adatbázis alapján ellenőrzik. Az eredmények néhány másodperccel később rendelkezésre állnak.
Starke szerint a fotók integritása nagy kérdés a tudományos közösségben. A képmásolatokkal és -manipulációkkal kapcsolatos probléma egyre nagyobb méreteket ölt. A vonatkozó tanulmányok szerint a tudományos dolgozatok 5 százaléka tartalmaz problémás felvételeket. A spektrum az egyszerű plagizálástól, amikor a fotókat mások munkájából veszik át, egészen a képmanipulációig terjed.
A szakember közölte, hogy a mikroszkópos felvételek bizonyos részeit gyakran megváltoztatják a kutatási eredmények meghamisítása vagy a saját érvelés alátámasztása érdekében. Az ilyesmi különösen elterjedt az élettudományok területén. Az ImageTwin szoftvere még a legkisebb területeket is képes azonosítani a duplikált fotókon. Még ha a duplikátumokat a kép elforgatásával, a kontraszt vagy a méretezés megváltoztatásával próbálják is elrejteni, a program azt is felismeri.
Az eszköz első kezdetleges változata 2016-ban készült, amikor Zablinger a Bécsi Műszaki Egyetemen a duplikált felvételekről szóló diplomamunkája részeként kifejlesztette a szoftvert. Ezután eltűnt a fiókban, amíg Zablinger és Starke, akik több mint 10 éve ismerik egymást, rá nem jöttek, hogy szükség van egy ilyen megoldásra. Úgy döntöttek, hogy nagyobbat álmodnak: a Bécsi Műszaki Egyetem Innovációs Inkubációs Központjától kaptak támogatást, ahol továbbfejleszthették és üzleti ötletté érlelhették a programot. A két alapító egyedül építette fel a startupot. "Be akartuk bizonyítani, hogy technikailag képesek vagyunk egy ilyen megoldás megvalósítására. Csak ezután kerestünk külső finanszírozást" - jelentette ki Starke.
Az ImageTwin kereskedelmi hasznosítása már folyamatban van és havi előfizetésként vagy rugalmasan felhasználható éves licencként érhető el. Szinte minden kontinensen vannak ügyfeleik, Európától Ázsiáig, Ausztráliától Észak-Amerikáig. "A fotók univerzálisak, a nyelv nem akadály. Azonnal képesek voltunk nemzetközi ajánlatot tenni. Az eszköz iránt nagy a kereslet. Mi vagyunk az elsők és az egyetlenek, akik ilyen szoftvert kínálnak. Szinte minden nap kapunk megkereséseket" - szögezte le Starke.
Az első lépést a folyóiratok és a kiadók jelentik, a másodikat az egyetemek. A következő cél a felvételeket tartalmazó adatbázis bővítése és hogy a rendszer más típusú fotókat is rögzíteni tudjon. Jelenleg a vállalat erősen az élettudományok területére összpontosít, a jövőben szeretnének más témákra is koncentrálni. Dolgoznak a mesterséges intelligenciával készített képek és un. "mély hamisítványok" felismerésén is. Továbbá szeretnék a programot olyan megoldásként meghonosítani, amelyet mindenhol használnak és amely ipari szabvány lesz.