A kincsesládák (loot boxes) kérdése visszatérő témának számít a szaksajtóban, ezzel kapcsolatban évek óta olvashatunk a különböző praktikákról, javaslatokról, valamint kormányzati lépésekről. Ezekben egyre gyakrabban látják a döntéshozók a szerencsejátékok tipikus elemeit, ezért szabályozni akarják azok alkalmazását.

A szoftverekben megvehető különböző tartalmakban (loot boxok) virtuális tárgyak vannak, amelyeket valódi pénzért cserébe lehet beszerezni és elsősorban az ingyenes játékoknál számítanak a fejlesztők számára fontos bevételi forrásnak. A loot boxokkal szemben az a legfontosabb érv, hogy lehetővé teszik a "meggondolatlan, kényszeres vagy akár beteges" fogyasztói magatartást, s azt a jövőben el kellene kerülni.

Június elején Alberto Garzon spanyol fogyasztóvédelmi miniszter azt mondta, hogy a kabinet néhány héten belül szabályozni fogja a valódi vagy a virtuális piacon gazdasági értéket kínáló játékelemeket. A Forbrukerradet nevű norvég fogyasztóvédelmi hivatal az Insert Coin - How the gaming industry exploits consumers using loot boxes című, közel 60 oldalas jelentésében szorgalmazta a loot boxok és a mikrotranzakciók területének a szabályozását. Az állásfoglaláshoz 18 további ország csatlakozott.

Most az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, hogy nem neki kell a területtel és a loot boxok szerencsejátéknak való minősítésével foglalkoznia, a játékiparnak azonban bizonyos követelményeket kell támasztania a gyermekek és különösen a fiatalok jobb védelme érdekében. Amennyiben ez nem működik, a jogszabályokat fogják kiigazítani. Nem követik tehát a holland példát, bár azért dolgoznak egy új, az online biztonsággal kapcsolatos törvényen, amely a mostani, miniszterelnöki hacacáré miatt szenved némi csúszást.

Az értékelést hosszas vita előzte meg. 2020 júliusában a Lordok Háza felszólította a kormányt, hogy következetesen minősítse szerencsejátéknak a videojátékokban található loot boxokat és hasonló pénzszerzési mechanizmusokat, és tegye azokat a gyermekek és fiatalok számára hozzáférhetetlenné. A kérést a Plymouthi és a Wolverhamptoni Egyetem tanulmánya támasztotta alá, amely szerint a loot boxok "strukturális és pszichológiai hasonlóságot" mutatnak a szerencsejátékokkal. Az illetékes brit kulturális, digitális, média- és sportminisztérium azonban most arra a következtetésre jutott, hogy egy átfogó jelentés szerint nincs szükség jogalkotási lépésekre. Annak érdekében, hogy ez a jövőben is így maradjon, az iparágat önszabályozásra kell ösztönözni.

A meglévő gyakorlat kritikusai szerint több komoly probléma is van a kincsesládákkal, ezeken keresztül ugyanis a kiadók gyakorlatilag zsákbamacskát árulnak, hiszen a játékosok nem tudják, hogy pontosan mit is vásárolnak meg az újabb és újabb példányok beszerzésével. Ez könnyen további, ismétlődő vásárlások végrehajtásához vezet, a fiatal játékosokban pedig függőség alakulhat ki, ami a szülői pénztárcák (pontosabban bankkártyák) megcsapolásához vezethet, bár a kiadók (így például az EA) nem látnak nagy gondot ebben, hiszen ezt egyéb cégek is alkalmazzák – gondoljunk csak azon édességekre, amelyek belsejében valamilyen műanyag apróság rejtőzik.

A loot boxok nem minősülnek kategorikusan szerencsejátéknak, hanem mostantól új irányelvek vonatkoznak rájuk. Először is, a tervek szerint a megfelelő mikrotranzakciók és játékon belüli vásárlások a gyerekek és a fiatalok számára csak akkor lesznek lehetségesek, ha egy felnőtt szülő vagy egy gondviselő aktiválta a felhasználói fiókot az ilyen tranzakciókhoz. Ezen túlmenően a kiadóknak biztosítaniuk kell, hogy a játékosok mindig hozzáférjenek a vásárlási előzményekhez és a teljes költséghez; általában véve átláthatóbb kommunikációt kell folytatni, például a tárgyak elosztásának pontos valószínűségeiről. Harmadszor van egy utasítás, amely a kutatók számára kiterjesztett hozzáférést biztosít a jövőbeli jogszabályok esetleges kiigazítása érdekében.

Nadine Dorries illetékes kulturális miniszter szerint a loot boxok kiskorúaknak történő értékesítésének teljes betiltása hátrányokkal is járna: egyrészt megnőne a tudatlan szülők banki adataival titokban visszaélő gyerekek száma, másrészt egy ilyen lépés azt eredményezné, hogy lényegesen több gyerek és fiatal hozna létre hamis életkori adatokkal játékfiókot. Ráadásul úgy tűnik, hogy a kormány attól tart, hogy a játékkiadók egy ilyen törvényre válaszul egyszerűen figyelmen kívül hagyják a piacot és ezzel megnehezítik saját állampolgáraik számára a játékokhoz való hozzáférést.

Nadine Dorries brit kulturális miniszter kijelentette, hogy véleményük szerint korai lenne jogalkotási lépéseket tenni anélkül, hogy előbb az iparág által vezetett, a gyermekek és a fiatalok, valamint az összes játékos védelmét szolgáló, megerősített intézkedéseket hoznának. Mozgósítani akarják az iparág kreativitását, az innovációját és a technikai szakértelmét, hogy kézzelfogható előrelépést érjenek el és hogy a védelmet ütemesen javítsák. Ha ez nem történik meg, nem fognak habozni, hogy fontolóra vegyék a jogszabályi változtatást. Tehát a brit kormány egyelőre nem lép az ügyben, csak arra kérik a fejlesztőket, hogy közöljék az egyes tárgyak kisorsolásának esélyeit.

Már most megfigyelhető a loot boxoktól a más monetizációs mechanizmusok felé való elmozdulás. Valójában egyre több kiadó módosítja az értékesítési koncepciót a loot boxokról a szezonbérletekre. Ez viszont nem azért van, mert az iparág önszántából talált rá az erkölcsre, hanem mert rájöttek, hogy a szezonbérletekkel potenciálisan több pénzt lehet keresni.