SG.hu
A KATA megszűnése miatt külföldre költöző IT-sektől tart az IVSZ
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a KATA kivezetésének átütemezését sürgeti és rugalmas, az atipikus foglalkoztatási formákra is alkalmazható adózási módot javasol.
Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az IVSZ új adónemet javasol a KATA átalakítása kapcsán. A szervezet szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában. Számukra meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőséget.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adónem megváltoztatását az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja, ezért javasolja, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra. Az IVSZ azt javasolja a törvényhozóknak, hogy olyan módon alakítsák át a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. Egy, a jelenleginél rugalmasabb, a modern munkakörökhöz a jelenlegi, korábbi adónemeknél jobban igazodó rendszer a kormányzat fiskális bevételeinek növelésére irányuló jogos szándékát is elősegítené.
Összhangban azzal, amit Összefogás a digitális Magyarországért kiáltványában – különösen annak első, a digitális munkaerőpiacot értékelő pillérében – megfogalmazott, az IVSZ szerint szükség van egy adónemre, amely egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható, alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád), adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető, vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre, és felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mint az összes adóteher változásában.
Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány. A szaktárca, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint két éven belül a 26 ezer fő lesz.
Az IVSZ tagvállalatainak visszajelzései alapján a pandémia alatt széles körben elterjedt a távmunka lehetősége az informatikai és digitális munkakörökben dolgozó munkavállalók körében, megnyitva a kaput az atipikus foglalkoztatási formák előtt. Részben ennek hatására terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: egyre több ilyen szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid home office munkarend is általánossá vált.
Az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság (és ezzel a nemzetgazdaság) versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha bármilyen megfontolásból az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – akár tényleges kiköltözéssel (amely esetben a magasabb jövedelmét nem itthon költi el), akár távmunkában vagy digitális nomádként (amely esetben legalább a fogyasztása itthon marad, ám munkaereje nem a hazai piacot erősíti).
Nem csupán az informatikusok külföldre költözése jelenti az egyetlen veszélyt: az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a KATÁ-ról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is.
Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az IVSZ új adónemet javasol a KATA átalakítása kapcsán. A szervezet szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában. Számukra meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőséget.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adónem megváltoztatását az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja, ezért javasolja, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra. Az IVSZ azt javasolja a törvényhozóknak, hogy olyan módon alakítsák át a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. Egy, a jelenleginél rugalmasabb, a modern munkakörökhöz a jelenlegi, korábbi adónemeknél jobban igazodó rendszer a kormányzat fiskális bevételeinek növelésére irányuló jogos szándékát is elősegítené.
Összhangban azzal, amit Összefogás a digitális Magyarországért kiáltványában – különösen annak első, a digitális munkaerőpiacot értékelő pillérében – megfogalmazott, az IVSZ szerint szükség van egy adónemre, amely egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható, alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád), adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető, vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre, és felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mint az összes adóteher változásában.
Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány. A szaktárca, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint két éven belül a 26 ezer fő lesz.
Az IVSZ tagvállalatainak visszajelzései alapján a pandémia alatt széles körben elterjedt a távmunka lehetősége az informatikai és digitális munkakörökben dolgozó munkavállalók körében, megnyitva a kaput az atipikus foglalkoztatási formák előtt. Részben ennek hatására terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: egyre több ilyen szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid home office munkarend is általánossá vált.
Az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság (és ezzel a nemzetgazdaság) versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha bármilyen megfontolásból az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – akár tényleges kiköltözéssel (amely esetben a magasabb jövedelmét nem itthon költi el), akár távmunkában vagy digitális nomádként (amely esetben legalább a fogyasztása itthon marad, ám munkaereje nem a hazai piacot erősíti).
Nem csupán az informatikusok külföldre költözése jelenti az egyetlen veszélyt: az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a KATÁ-ról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is.
