Berta Sándor
A Huawei elleni szankciók miatt erősödött meg a kínai chipgyártás
Az Amerikai Egyesült Államok eredményesen lépett fel a céggel szemben, de ezzel párhuzamosan jót tett a kínai félvezetőszektornak.
Donald Trump amerikai elnök 2019 májusában rendeletben hirdetett nemzeti távközlési vészhelyzetet, amely egyértelműen a Huawei ellen irányult. A szankciók eredményesnek bizonyultak, hiszen a Huawei elveszítette a korábbi piaci pozícióit. Most azonban a Bloomberg elemzése rávilágított, hogy az intézkedéseknek köszönhetően erősebb lett a kínai chipgyártás és immár a világ 20 leggyorsabban növekvő chipgyártója közül jelenleg 19 az ázsiai országból származik. Egy évvel ezelőtt mindössze nyolc kínai vállalat volt a 20 legjobb között.
Ennek hátterében az áll, hogy a kínai készülékgyártók a szankciók miatt kénytelenek voltak hazai gyártású chipekhez folyamodni. A kínai beszállítók ugyan nem tudják ugyanazt a kiváló minőséget nyújtani, mint egyes amerikai vagy dél-koreai versenytársaik, de sok területen léteznek egyenértékű helyettesítő termékek. Ezen túlmenően a mostanra felpezsdült bevételek természetesen a helyiek saját kutatás-fejlesztését is segítik.
Az amerikai szankciók mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések is hozzájárultak ehhez a fejleményhez. A külkereskedelem részben leállt a fontos mélytengeri kikötők bezárása miatt és az ország azon technológiai cégei, amelyek még mindig a külföldről származó alkatrészekre támaszkodtak, szintén kénytelenek voltak átállni a hazai termékekre. A legnagyobb szerződéses chipgyártó, a SMIC és a Hua Hong Semiconductor Ltd. sanghaji gyárai csaknem teljes kapacitással üzemelnek, még úgy is, hogy az országban 2020 óta most a legrosszabb a covidhelyzet, és egyébként a többi gyár megbénult. A helyi hatóságok segítenek abban, hogy eljussanak hozzájuk a Japánból teherszállító hajón érkező alapanyagok. A SMIC a közelmúltban 67%-os növekedésről számolt be negyedéves jelentésében, és ezzel megelőzte a sokkal nagyobb riválisait, a GlobalFoundries Inc.-t és a TSMC-t.
Persze még van hová fejlődni, tavaly a Kínába irányuló félvezető termékek behozatala 430 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le. Ezeknek a termékeknek a többségét aztán olyan eszközökben használják fel, amelyeket viszont exportálnak. Ennek megfelelően intenzívek Peking erőfeszítései a saját alkatrészgyártás bővítésére és ezáltal a külkereskedelmi mérleg javítására. A helyzetet tekintve úgy tűnik, hogy ezt a törekvést megfelelően támogatni fogják az USA szankciói.
A kínai szereplőket nem érdeklik a hosszú távú jövedelmezőségre vonatkozó aggodalmak, agresszívan növelik kapacitásaikat, és idővel a globális tortából is egyre nagyobb részt harapnak majd ki. Ennek Washingtonban természetesen nagyon nem örülnek. "Amerika a chipverseny elvesztésének küszöbén áll” - figyelmeztetett a Wall Street Journalban közzétett írásában a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó Graham Allison és Eric Schmidt, a Google korábbi vezetője. "Ha Peking tartós előnyökre tesz szert a félvezető-ellátási láncban, az idővel az alaptechnológiák terén is meglátszik majd, amely áttörésekhez az Egyesült Államok nem tud már hozzászólni.”
Donald Trump amerikai elnök 2019 májusában rendeletben hirdetett nemzeti távközlési vészhelyzetet, amely egyértelműen a Huawei ellen irányult. A szankciók eredményesnek bizonyultak, hiszen a Huawei elveszítette a korábbi piaci pozícióit. Most azonban a Bloomberg elemzése rávilágított, hogy az intézkedéseknek köszönhetően erősebb lett a kínai chipgyártás és immár a világ 20 leggyorsabban növekvő chipgyártója közül jelenleg 19 az ázsiai országból származik. Egy évvel ezelőtt mindössze nyolc kínai vállalat volt a 20 legjobb között.
Ennek hátterében az áll, hogy a kínai készülékgyártók a szankciók miatt kénytelenek voltak hazai gyártású chipekhez folyamodni. A kínai beszállítók ugyan nem tudják ugyanazt a kiváló minőséget nyújtani, mint egyes amerikai vagy dél-koreai versenytársaik, de sok területen léteznek egyenértékű helyettesítő termékek. Ezen túlmenően a mostanra felpezsdült bevételek természetesen a helyiek saját kutatás-fejlesztését is segítik.
Az amerikai szankciók mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések is hozzájárultak ehhez a fejleményhez. A külkereskedelem részben leállt a fontos mélytengeri kikötők bezárása miatt és az ország azon technológiai cégei, amelyek még mindig a külföldről származó alkatrészekre támaszkodtak, szintén kénytelenek voltak átállni a hazai termékekre. A legnagyobb szerződéses chipgyártó, a SMIC és a Hua Hong Semiconductor Ltd. sanghaji gyárai csaknem teljes kapacitással üzemelnek, még úgy is, hogy az országban 2020 óta most a legrosszabb a covidhelyzet, és egyébként a többi gyár megbénult. A helyi hatóságok segítenek abban, hogy eljussanak hozzájuk a Japánból teherszállító hajón érkező alapanyagok. A SMIC a közelmúltban 67%-os növekedésről számolt be negyedéves jelentésében, és ezzel megelőzte a sokkal nagyobb riválisait, a GlobalFoundries Inc.-t és a TSMC-t.
Persze még van hová fejlődni, tavaly a Kínába irányuló félvezető termékek behozatala 430 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le. Ezeknek a termékeknek a többségét aztán olyan eszközökben használják fel, amelyeket viszont exportálnak. Ennek megfelelően intenzívek Peking erőfeszítései a saját alkatrészgyártás bővítésére és ezáltal a külkereskedelmi mérleg javítására. A helyzetet tekintve úgy tűnik, hogy ezt a törekvést megfelelően támogatni fogják az USA szankciói.
A kínai szereplőket nem érdeklik a hosszú távú jövedelmezőségre vonatkozó aggodalmak, agresszívan növelik kapacitásaikat, és idővel a globális tortából is egyre nagyobb részt harapnak majd ki. Ennek Washingtonban természetesen nagyon nem örülnek. "Amerika a chipverseny elvesztésének küszöbén áll” - figyelmeztetett a Wall Street Journalban közzétett írásában a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó Graham Allison és Eric Schmidt, a Google korábbi vezetője. "Ha Peking tartós előnyökre tesz szert a félvezető-ellátási láncban, az idővel az alaptechnológiák terén is meglátszik majd, amely áttörésekhez az Egyesült Államok nem tud már hozzászólni.”