Berta Sándor
Már a parfümöket is a számítógép fejleszti ki
Komoly újítás előtt áll az ipar, a Symrise illatszer- és aromagyártó cég mostantól tömegesen gyártja a számítógép által kifejlesztett parfümöket.
A parfümkészítők különlegesek. Művészeknek tekintik magukat, akik érzéki illatokat komponálnak néhány milliliter kiváló minőségű összetevő összekeverésével és így érzelmeket hoznak létre. Világszerte mindössze 2000 ilyen szakember van. A Symrise a mesterséges intelligenciát hívta segítségül a parfümgyártáshoz. A vállalat a világ négy legnagyobb illatszergyártójának egyike, amely olyan parfümóriásoknak készít anyagokat, mint a L'Oréal vagy az Estée Lauder. A cég az IBM-mel közösen kifejlesztette a Philyra szoftvert, amely a görög mitológia egyik nimfájáról kapta a nevét.
Mirko Waschun, a Kearney tanácsadócég európai fogyasztási cikkekért és kiskereskedelemért felelős vezetője rámutatott, hogy a Symrise újítása egy trend része. A fogyasztási cikk-ipar egyre többet kísérletezik a mesterséges intelligenciával a hatékonyság növelése, a növekedés felgyorsítása és a vásárlóknak megfelelőbb termékek kínálata érdekében. Az illatszerüzlet összetett és nagy. Az Euromonitor International piackutató előrejelzése alapján az 55 milliárd dolláros piac továbbra is jól fog növekedni. Évente több mint 4000 új parfüm kerül a polcokra; a karácsonyi vagy Valentin-napi illatok csak néhány hétig vannak a polcokon. Az összes nagy illat- és aromagyártó az új szoftverektől vár innovációt. A svájci Givaudan társaságnál a program neve "Carto", a Firmenichnél "Scentmate", az amerikai IFF-nél "Codex". Az IFF álláspontja az, hogy a mesterséges intelligencia az innováció felszabadításának kulcsa.
Heinz-Jürgen Bertram, a Symrise vezérigazgatója elmondta, hogy számukra az új gépi agy megalkotása az egyik legfontosabb projekt. A Philyra felrázhatja az egyébként meglehetősen konzervatív illatszeripart. Az iparág utolsó jelentős újítása a szintetikus illatanyag-molekulák bevezetése volt a 19. század végén. A mesterséges intelligencia alkalmazásával az iparág hatalmas ugrást tehet, mert nem csak kreatívabbá, olcsóbbá és gyorsabbá teszi a parfümök fejlesztését, hanem segíthet továbbá fenntarthatóbb nyersanyagok felhasználásában és az egyre összetettebb szabályozási követelményeknek való megfelelésben.
A technológia előnyei a parfümkészítők összetett munkamódszereiben mutatkoznak meg leginkább: mintegy 3500 alapanyagból, például bergamottból, rózsaolajból vagy pacsuliból készítenek új illatokat. Egy parfüm általában egy-öt tucatnyi összetevőből áll és a lehetséges kombinációkat alig lehet megszámolni. A parfümkészítő újra és újra összekeveri a különböző anyagokat, és a mennyiségeket is a megrendelő kívánságaihoz igazítja. A kész illat megalkotása hónapokig, néha évekig tart. A Philyra ezt a folyamatot hivatott felgyorsítani és segíteni a parfümkészítőket az alapanyagok kiválasztásában és kombinálásában.
A megalkotott mesterséges intelligencia 3,5 millió parfümformulára támaszkodik, amelyeket a Symrise már kifejlesztett és egyes esetekben már piacra is dobott. A számítógép azt is tudja, hogy melyik kombináció melyik régióban, melyik korcsoportban és melyik nemnél fogyott különösen jól és melyiknél nem. Amennyiben a parfümkészítő például egy női illatot szeretne kifejleszteni a német piacra, a Philyra egy gombnyomással tizenkét olyan alapanyag-kombinációt javasol, amelyet a technológia ígéretesnek tart. A szakember ezután eldöntheti, hogy az illat hasonlít-e a már kapható parfümökhöz vagy teljesen más legyen. Ily módon, a számítógép segítségével továbbfejleszti az illatokat vagy új sorozatokat hoz létre.
A javasolt kombinációkat mindig egy gép keveri össze, az emberi szakértő megszagolhatja azokat, finomhangolhatja az egyes összetevőket vagy kicserélheti őket. A számítógép megtanulja, hogy a szakember melyik javaslatokat fejleszti tovább és melyeket nem. Így a mesterséges intelligencia a tervek szerint javítja az interakciót és ezáltal az illatok létrehozását is. Bertram leszögezte, hogy a technológia gyorsabban adhat a parfümkészítőnek stabil kiindulási pontot, amelyből elrugaszkodva finomhangolhatja az alkotást.
A Symrise 1,7 milliárd eurós piaci potenciált remél és vezető szerepet szán magának a mesterséges intelligencia parfümök fejlesztésében. Ennek az önképnek a hangsúlyozására a vállalat már 2019-ben piacra dobta az első olyan parfümöt, amelyet teljes egészében számítógép fejlesztett ki. Egy nagy brazil parfümgyártó, a Boticario forgalmazta az illatot, de az még inkább csak a kutatási projekt bemutatója volt, viszont most a mesterséges intelligenciát a mindennapi életben fogják használni. Christian Schepers, a Symrise menedzsere, a parfümipari részleg stratégiai projektjeinek vezetője kifejtette, hogy a technológia most a második fázisba lép és standard segítség lesz a társaság összes parfümkészítője számára. A csoport most egyre több olyan parfümöt szeretne kínálni az ügyfeleknek, amelyeket számítógépes úton fejlesztettek ki.
Claire Viola, a Symrise mesterséges intelligenciáért felelős projektvezetője kiemelte, hogy a cég ilyen módon is szeretné növelni szakemberei kreativitását. A Philyra szépsége abban rejlik, hogy nincsenek korlátok a fejében és olyan kombinációkat talál, amelyekre a parfümkészítők korábban nem gondoltak. Mint minden ember, a parfümkészítők is elfogultak, a kultúrájuk és a hátterük befolyásolja őket. A technológia áttöri ezeket a gondolkodási korlátokat és például biztosította, hogy a Symrise először használjon uborkaillatot parfümökben. A mesterséges intelligencia előnye, hogy képes megkülönböztetni az illatokat, még ha nem is szagolja őket.
A Symrise szállítja az illatformulákat a Philyra számára, míg az IBM informatikai partnerként biztosítja az algoritmusokat. Az alap a Watson szoftverplatform. A Symrise parfümkészítői szisztematikusan értékelték a nyersanyagokat, és létrehoztak egy szabványt. Otto Krischer, az IBM partnere, aki a technológiai csoportnál a projektért felelős, úgy magyarázta a dolgot, hogy ha az összetevőknek hasonló az illatuk, akkor a számítógép számára kisebb matematikai távolságot jelentenek. A Philyra több mint 20 dimenzióba sorolta az illatokat. Így a mesterséges intelligencia azt is tudja, hogy a különböző nyersanyagok milyen szagot árasztanak, amikor kölcsönhatásba lépnek egymással. Ahhoz, hogy ez működjön, az illetékesek hónapokat töltöttek azzal, hogy az adatokat megfelelő formába hozzák.
A rendszer segít a parfümkészítőknek az alapanyagok kiválasztásában és kombinálásában. Kirscher hozzátette, hogy az illatokra vonatkozó algoritmusok fejlesztése sokkal összetettebb, mint az ízeké. Az egyik esetben a mesterséges intelligencia parfüm helyett gyertyaillatot állított elő. A sok szabadságfok miatt elkerülhetetlen, hogy néha váratlan illatok szülessenek. A gyertya illatánál azonban a technológia nyilvánvalóan túl kreatív volt.
Viola elmondta, hogy a Philyra következő generációjában a parfümkészítők képesek lesznek fenntarthatósági célokat kitűzni. Ilyenkor a számítógép csak olyan nyersanyagokat javasol majd, amelyek például különösen gyorsan visszanőnek. Minderre szükség van, mert egyre több ügyfél kéri ezt. A szoftver egyébként már ma is hasznosnak bizonyul a hiányos ellátási láncokban. Amennyiben egy nyersanyag nem áll rendelkezésre, gyakran nem lehet egyszerűen mással helyettesíteni. Az egész kombinációt át kell alakítani, de a parfümnek továbbra is ugyanolyan illatúnak kell lennie. Egy parfümkészítőnek hetekre lenne szüksége ehhez, a gépnek percekre.
A Philyra segít a szabályozási kérdésekben is, például ha egy ügyfél már nem kér egy bizonyos nyersanyagot. Ha pedig egy kozmetikai gyártó olcsó parfümöt kér, a számítógép olcsóbb összetevőket javasolhat a parfümkészítőnek. További piaci adatok integrálását is tervezik, hogy a parfümöket még célzottabban lehessen fejleszteni. Bertram szerint ez megkönnyíti a parfümkészítők alapvető munkáját, hiszen több idejük lesz a tényleges parfümfejlesztésre.
A Philyra a Symrise fejlesztését is hatékonyabbá teszi. Az olyan óriások, mint a L'Oréal, általában sok illatszergyártótól kapnak javaslatokat, amikor új parfümöt akarnak piacra dobni. A Symrise 60-70 mintát dolgoz ki az ilyen kérésekre és a legjobbat nyújtja be az ügyfélnek. Ez évente 100 000 alkalommal történik meg. A Symrise mindig vár és reméli, hogy megkapja a megrendelést, de a fejlesztési költségeket akkor is viselnie kell, ha az illatokat elutasítják. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban tudja majd kifejleszteni a mintákat, hogy teljesebben megvalósítsa az ügyfelek kívánságait és hogy gyakrabban nyerjen megbízást.
A számítógépekkel fejlesztett parfümök iránt különösen az ázsiai vásárlók nagyon érdeklődnek, ezt még a terméken is reklámoznák. Ez egy módja annak, hogy kitűnjenek a versenytársak közül. A legtöbb kozmetikumgyártó azonban nem jelöli kifejezetten az ilyen illatanyagokat mesterséges intelligencia termékekként.
Schepers közölte, hogy eddig "tisztességes hét számjegyű összeget" fektetettek a projektbe. Most már ott tartunk, hogy a projekt pénzügyileg életképes. A jövőben más területeken is szeretnék alkalmazni a technológiát, például a mosó- és tisztítószerek, szappanok vagy samponok illatanyagaihoz, amelyeket szintén gyártanak, de azoknál a számítógép használata sokkal összetettebb. Schepers kiemelte, hogy a finom parfümériában minden az illatról szól, míg a mosószernek elsősorban tisztítania kell, és az illat csak a mosási ciklus végén kerül a játékba. A mosási ciklus során végig stabilnak kell maradnia, erről a számítógép jelenleg még nem sokat tud. Amennyiben a Symrise megteszi ezt a lépést, akkor a mesterséges intelligencia összesen 13 milliárd eurós piacot szolgálhat ki.
Bertram szerint egyelőre indokolatlan az az aggodalom, hogy a parfümkészítőket hamarosan a számítógépek váltják fel. Az emberek és a gépek együtt hatékonyabbak és kölcsönösen gazdagítják egymást. A technológia csupán egy kiegészítő eszköz, amelyet a Symrise 80 parfümkészítője közül 50 használ a munkája során. Még az iparági szövetség sem tart elbocsátásoktól az újítás miatt. Anneliese Wilsch-Irrgang, a Német Parfümkészítők Szövetségének képviselője szerint a parfümkészítők számára a mesterséges intelligencia partner, de nem versenytárs. Az emberekre, mint ellenőrző hatóságra, még mindig szükség van, és sokszor - különösen a luxusillatok esetében - maga a parfümkészítő az eladási szempont.
Végül felmerül a kérdés, hogy: ki készíti a jobb illatot, a Philyra vagy egy szakértő? Viola válaszként az ember-gép együttműködést nevezte meg, mert a technológia fokozza a kreativitást, de az eredmények olvasásához és javításához emberekre van szükség. Bertram pedig csak diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia más: nem jobb és nem rosszabb, mint a parfümkészítők.
A parfümkészítők különlegesek. Művészeknek tekintik magukat, akik érzéki illatokat komponálnak néhány milliliter kiváló minőségű összetevő összekeverésével és így érzelmeket hoznak létre. Világszerte mindössze 2000 ilyen szakember van. A Symrise a mesterséges intelligenciát hívta segítségül a parfümgyártáshoz. A vállalat a világ négy legnagyobb illatszergyártójának egyike, amely olyan parfümóriásoknak készít anyagokat, mint a L'Oréal vagy az Estée Lauder. A cég az IBM-mel közösen kifejlesztette a Philyra szoftvert, amely a görög mitológia egyik nimfájáról kapta a nevét.
Mirko Waschun, a Kearney tanácsadócég európai fogyasztási cikkekért és kiskereskedelemért felelős vezetője rámutatott, hogy a Symrise újítása egy trend része. A fogyasztási cikk-ipar egyre többet kísérletezik a mesterséges intelligenciával a hatékonyság növelése, a növekedés felgyorsítása és a vásárlóknak megfelelőbb termékek kínálata érdekében. Az illatszerüzlet összetett és nagy. Az Euromonitor International piackutató előrejelzése alapján az 55 milliárd dolláros piac továbbra is jól fog növekedni. Évente több mint 4000 új parfüm kerül a polcokra; a karácsonyi vagy Valentin-napi illatok csak néhány hétig vannak a polcokon. Az összes nagy illat- és aromagyártó az új szoftverektől vár innovációt. A svájci Givaudan társaságnál a program neve "Carto", a Firmenichnél "Scentmate", az amerikai IFF-nél "Codex". Az IFF álláspontja az, hogy a mesterséges intelligencia az innováció felszabadításának kulcsa.
Heinz-Jürgen Bertram, a Symrise vezérigazgatója elmondta, hogy számukra az új gépi agy megalkotása az egyik legfontosabb projekt. A Philyra felrázhatja az egyébként meglehetősen konzervatív illatszeripart. Az iparág utolsó jelentős újítása a szintetikus illatanyag-molekulák bevezetése volt a 19. század végén. A mesterséges intelligencia alkalmazásával az iparág hatalmas ugrást tehet, mert nem csak kreatívabbá, olcsóbbá és gyorsabbá teszi a parfümök fejlesztését, hanem segíthet továbbá fenntarthatóbb nyersanyagok felhasználásában és az egyre összetettebb szabályozási követelményeknek való megfelelésben.
A technológia előnyei a parfümkészítők összetett munkamódszereiben mutatkoznak meg leginkább: mintegy 3500 alapanyagból, például bergamottból, rózsaolajból vagy pacsuliból készítenek új illatokat. Egy parfüm általában egy-öt tucatnyi összetevőből áll és a lehetséges kombinációkat alig lehet megszámolni. A parfümkészítő újra és újra összekeveri a különböző anyagokat, és a mennyiségeket is a megrendelő kívánságaihoz igazítja. A kész illat megalkotása hónapokig, néha évekig tart. A Philyra ezt a folyamatot hivatott felgyorsítani és segíteni a parfümkészítőket az alapanyagok kiválasztásában és kombinálásában.
A megalkotott mesterséges intelligencia 3,5 millió parfümformulára támaszkodik, amelyeket a Symrise már kifejlesztett és egyes esetekben már piacra is dobott. A számítógép azt is tudja, hogy melyik kombináció melyik régióban, melyik korcsoportban és melyik nemnél fogyott különösen jól és melyiknél nem. Amennyiben a parfümkészítő például egy női illatot szeretne kifejleszteni a német piacra, a Philyra egy gombnyomással tizenkét olyan alapanyag-kombinációt javasol, amelyet a technológia ígéretesnek tart. A szakember ezután eldöntheti, hogy az illat hasonlít-e a már kapható parfümökhöz vagy teljesen más legyen. Ily módon, a számítógép segítségével továbbfejleszti az illatokat vagy új sorozatokat hoz létre.
A javasolt kombinációkat mindig egy gép keveri össze, az emberi szakértő megszagolhatja azokat, finomhangolhatja az egyes összetevőket vagy kicserélheti őket. A számítógép megtanulja, hogy a szakember melyik javaslatokat fejleszti tovább és melyeket nem. Így a mesterséges intelligencia a tervek szerint javítja az interakciót és ezáltal az illatok létrehozását is. Bertram leszögezte, hogy a technológia gyorsabban adhat a parfümkészítőnek stabil kiindulási pontot, amelyből elrugaszkodva finomhangolhatja az alkotást.
A Symrise 1,7 milliárd eurós piaci potenciált remél és vezető szerepet szán magának a mesterséges intelligencia parfümök fejlesztésében. Ennek az önképnek a hangsúlyozására a vállalat már 2019-ben piacra dobta az első olyan parfümöt, amelyet teljes egészében számítógép fejlesztett ki. Egy nagy brazil parfümgyártó, a Boticario forgalmazta az illatot, de az még inkább csak a kutatási projekt bemutatója volt, viszont most a mesterséges intelligenciát a mindennapi életben fogják használni. Christian Schepers, a Symrise menedzsere, a parfümipari részleg stratégiai projektjeinek vezetője kifejtette, hogy a technológia most a második fázisba lép és standard segítség lesz a társaság összes parfümkészítője számára. A csoport most egyre több olyan parfümöt szeretne kínálni az ügyfeleknek, amelyeket számítógépes úton fejlesztettek ki.
Claire Viola, a Symrise mesterséges intelligenciáért felelős projektvezetője kiemelte, hogy a cég ilyen módon is szeretné növelni szakemberei kreativitását. A Philyra szépsége abban rejlik, hogy nincsenek korlátok a fejében és olyan kombinációkat talál, amelyekre a parfümkészítők korábban nem gondoltak. Mint minden ember, a parfümkészítők is elfogultak, a kultúrájuk és a hátterük befolyásolja őket. A technológia áttöri ezeket a gondolkodási korlátokat és például biztosította, hogy a Symrise először használjon uborkaillatot parfümökben. A mesterséges intelligencia előnye, hogy képes megkülönböztetni az illatokat, még ha nem is szagolja őket.
A Symrise szállítja az illatformulákat a Philyra számára, míg az IBM informatikai partnerként biztosítja az algoritmusokat. Az alap a Watson szoftverplatform. A Symrise parfümkészítői szisztematikusan értékelték a nyersanyagokat, és létrehoztak egy szabványt. Otto Krischer, az IBM partnere, aki a technológiai csoportnál a projektért felelős, úgy magyarázta a dolgot, hogy ha az összetevőknek hasonló az illatuk, akkor a számítógép számára kisebb matematikai távolságot jelentenek. A Philyra több mint 20 dimenzióba sorolta az illatokat. Így a mesterséges intelligencia azt is tudja, hogy a különböző nyersanyagok milyen szagot árasztanak, amikor kölcsönhatásba lépnek egymással. Ahhoz, hogy ez működjön, az illetékesek hónapokat töltöttek azzal, hogy az adatokat megfelelő formába hozzák.
A rendszer segít a parfümkészítőknek az alapanyagok kiválasztásában és kombinálásában. Kirscher hozzátette, hogy az illatokra vonatkozó algoritmusok fejlesztése sokkal összetettebb, mint az ízeké. Az egyik esetben a mesterséges intelligencia parfüm helyett gyertyaillatot állított elő. A sok szabadságfok miatt elkerülhetetlen, hogy néha váratlan illatok szülessenek. A gyertya illatánál azonban a technológia nyilvánvalóan túl kreatív volt.
Viola elmondta, hogy a Philyra következő generációjában a parfümkészítők képesek lesznek fenntarthatósági célokat kitűzni. Ilyenkor a számítógép csak olyan nyersanyagokat javasol majd, amelyek például különösen gyorsan visszanőnek. Minderre szükség van, mert egyre több ügyfél kéri ezt. A szoftver egyébként már ma is hasznosnak bizonyul a hiányos ellátási láncokban. Amennyiben egy nyersanyag nem áll rendelkezésre, gyakran nem lehet egyszerűen mással helyettesíteni. Az egész kombinációt át kell alakítani, de a parfümnek továbbra is ugyanolyan illatúnak kell lennie. Egy parfümkészítőnek hetekre lenne szüksége ehhez, a gépnek percekre.
A Philyra segít a szabályozási kérdésekben is, például ha egy ügyfél már nem kér egy bizonyos nyersanyagot. Ha pedig egy kozmetikai gyártó olcsó parfümöt kér, a számítógép olcsóbb összetevőket javasolhat a parfümkészítőnek. További piaci adatok integrálását is tervezik, hogy a parfümöket még célzottabban lehessen fejleszteni. Bertram szerint ez megkönnyíti a parfümkészítők alapvető munkáját, hiszen több idejük lesz a tényleges parfümfejlesztésre.
A Philyra a Symrise fejlesztését is hatékonyabbá teszi. Az olyan óriások, mint a L'Oréal, általában sok illatszergyártótól kapnak javaslatokat, amikor új parfümöt akarnak piacra dobni. A Symrise 60-70 mintát dolgoz ki az ilyen kérésekre és a legjobbat nyújtja be az ügyfélnek. Ez évente 100 000 alkalommal történik meg. A Symrise mindig vár és reméli, hogy megkapja a megrendelést, de a fejlesztési költségeket akkor is viselnie kell, ha az illatokat elutasítják. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban tudja majd kifejleszteni a mintákat, hogy teljesebben megvalósítsa az ügyfelek kívánságait és hogy gyakrabban nyerjen megbízást.
A számítógépekkel fejlesztett parfümök iránt különösen az ázsiai vásárlók nagyon érdeklődnek, ezt még a terméken is reklámoznák. Ez egy módja annak, hogy kitűnjenek a versenytársak közül. A legtöbb kozmetikumgyártó azonban nem jelöli kifejezetten az ilyen illatanyagokat mesterséges intelligencia termékekként.
Schepers közölte, hogy eddig "tisztességes hét számjegyű összeget" fektetettek a projektbe. Most már ott tartunk, hogy a projekt pénzügyileg életképes. A jövőben más területeken is szeretnék alkalmazni a technológiát, például a mosó- és tisztítószerek, szappanok vagy samponok illatanyagaihoz, amelyeket szintén gyártanak, de azoknál a számítógép használata sokkal összetettebb. Schepers kiemelte, hogy a finom parfümériában minden az illatról szól, míg a mosószernek elsősorban tisztítania kell, és az illat csak a mosási ciklus végén kerül a játékba. A mosási ciklus során végig stabilnak kell maradnia, erről a számítógép jelenleg még nem sokat tud. Amennyiben a Symrise megteszi ezt a lépést, akkor a mesterséges intelligencia összesen 13 milliárd eurós piacot szolgálhat ki.
Bertram szerint egyelőre indokolatlan az az aggodalom, hogy a parfümkészítőket hamarosan a számítógépek váltják fel. Az emberek és a gépek együtt hatékonyabbak és kölcsönösen gazdagítják egymást. A technológia csupán egy kiegészítő eszköz, amelyet a Symrise 80 parfümkészítője közül 50 használ a munkája során. Még az iparági szövetség sem tart elbocsátásoktól az újítás miatt. Anneliese Wilsch-Irrgang, a Német Parfümkészítők Szövetségének képviselője szerint a parfümkészítők számára a mesterséges intelligencia partner, de nem versenytárs. Az emberekre, mint ellenőrző hatóságra, még mindig szükség van, és sokszor - különösen a luxusillatok esetében - maga a parfümkészítő az eladási szempont.
Végül felmerül a kérdés, hogy: ki készíti a jobb illatot, a Philyra vagy egy szakértő? Viola válaszként az ember-gép együttműködést nevezte meg, mert a technológia fokozza a kreativitást, de az eredmények olvasásához és javításához emberekre van szükség. Bertram pedig csak diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia más: nem jobb és nem rosszabb, mint a parfümkészítők.