Berta Sándor
Hiány van Európában kiberbiztonsági tehetségekből
Társadalmunk pandémia korszakában felgyorsult digitalizálása a kibertámadások robbanásszerű növekedéséhez vezetett, amiből különösen a zsarolóvírusok profitálnak.
A vállalatokat fenyegető fenyegetések még sosem voltak olyan nagyok, mint napjainkban és ezzel párhuzamosan soha nem volt akkora hiány az Európai Unióban biztonsági szakemberekből, mint most. Csak Franciaországban több mint 15 000 kiberbiztonsági szakértői állás betöltetlen. Guillaume Poupard, a Francia Kiberbiztonsági Hivatal (ANSSI) vezetője a Nemzetközi Kiberbiztonsági Fórumon (FIC) elmondta, hogy a személyzeti probléma a következő években korlátozhatja a területen Európa lehetőségeit, éppen ezért a megoldását prioritásként kellene kezelni.
Michel Van Den Berghe, a párizsi Cyber Campus elnöke szerint olyan a helyzet, mintha lennének tűzesetek, de nem lennének azokat eloltó tűzoltók. (A Cyber Campus a francia nemzeti iparfejlesztési stratégia részeként javítani akar az európai uniós tagállam ellenálló képességén és áthidalná a helyi közigazgatás, a magáncégek és az iskolák közötti szakadékot.) Van Den Berghe rámutatott, hogy nemrég még mindenki azt gondolta, hogy a kibertámadások veszélyesek, de senki nem aggódott addig, amíg a támadások célja a kémkedés és az információk gyűjtése volt. De a zsarolóvírusok megjelenésével minden megváltozott. Az ilyen kártevőkkel megtámadott és nem fizető vállalatok és kis- és közepes vállalkozások kétharmada csődbe ment.
2021-ben a francia adatvédelmi hatóság (CNIL) 5037 bejelentést kapott adatvédelmi incidensről – naponta körülbelül 14 értesítést –, ami 79 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Ezek 58 százaléka zsarolóvírus támadásra vezethető vissza, ami 128 százalékos növekedés az előzőhöz képest. (A zsarolóprogramok a váltságdíj kifizetéséig blokkolják a hozzáférést a rendszerhez.) Az energiavállalatok a hackerek elsődleges célpontjává váltak geopolitikai sebezhetőségük miatt. Az ANOZR WAY nevű francia startup megállapította, hogy a zsarolóvírusok áldozatainak száma az év eleje óta 138 százalékkal emelkedett, és becslésük szerint a francia cégek csak január és április között 660 millió eurót veszítettek árbevételükből.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy ugyan kiterjeszthető az egységes digitális piac a társaságok piacra jutása érdekében, de ha nincsenek meg a megfelelő emberek, akkor ez nem fog megtörténni. Nagyon fontos annak kommunikálása, hogy a digitális készségek sokkal többet jelentenek, mint a mémszerű elképzelés a pincében ülő kövér fekete pólós emberről, aki magát Coca-Colás üvegekkel körbevéve dolgozik. "Ez egy hasznos munka, amelyet nagyon jól megfizetnek, de a fiatalok még mindig a pattanásos, szemüveges srácokkal azonosítják" - mondta Van Den Berghe, méltatva a Cyber Campus és a francia oktatási minisztérium közötti partnerséget, amiért segítette az iparágat.
Vestager szerint ehhez a munkához kódolásnál sokkal többre van szükség. Szükségük van értékesítőkre, marketingre, olyan emberekre, akik a szervezeti kultúrák és néha az üzleti modellek megváltoztatásán dolgoznak. Mivel a kiberbiztonság folyamatosan fejlődik, a folyamatos oktatás különösen fontos. Ez utóbbit a magáncégek sem veszik félvállról, a Microsoft a múlt héten jelentette be, hogy elindít egy projektet a franciaországi szakemberhiány megoldására. A konszern a kapcsolódó csomag részeként mérnökiskolákkal épített ki partnerséget, képzési csomagot dolgozott ki és egy iskola megnyitását is tervezi. Corine de Bilbao, a Microsoft helyi igazgatója közölte, hogy az országos terv segítségével 2025-ig 10 000 új kiberbiztonsági szakembert akarnak képezni.
A vállalatokat fenyegető fenyegetések még sosem voltak olyan nagyok, mint napjainkban és ezzel párhuzamosan soha nem volt akkora hiány az Európai Unióban biztonsági szakemberekből, mint most. Csak Franciaországban több mint 15 000 kiberbiztonsági szakértői állás betöltetlen. Guillaume Poupard, a Francia Kiberbiztonsági Hivatal (ANSSI) vezetője a Nemzetközi Kiberbiztonsági Fórumon (FIC) elmondta, hogy a személyzeti probléma a következő években korlátozhatja a területen Európa lehetőségeit, éppen ezért a megoldását prioritásként kellene kezelni.
Michel Van Den Berghe, a párizsi Cyber Campus elnöke szerint olyan a helyzet, mintha lennének tűzesetek, de nem lennének azokat eloltó tűzoltók. (A Cyber Campus a francia nemzeti iparfejlesztési stratégia részeként javítani akar az európai uniós tagállam ellenálló képességén és áthidalná a helyi közigazgatás, a magáncégek és az iskolák közötti szakadékot.) Van Den Berghe rámutatott, hogy nemrég még mindenki azt gondolta, hogy a kibertámadások veszélyesek, de senki nem aggódott addig, amíg a támadások célja a kémkedés és az információk gyűjtése volt. De a zsarolóvírusok megjelenésével minden megváltozott. Az ilyen kártevőkkel megtámadott és nem fizető vállalatok és kis- és közepes vállalkozások kétharmada csődbe ment.
2021-ben a francia adatvédelmi hatóság (CNIL) 5037 bejelentést kapott adatvédelmi incidensről – naponta körülbelül 14 értesítést –, ami 79 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Ezek 58 százaléka zsarolóvírus támadásra vezethető vissza, ami 128 százalékos növekedés az előzőhöz képest. (A zsarolóprogramok a váltságdíj kifizetéséig blokkolják a hozzáférést a rendszerhez.) Az energiavállalatok a hackerek elsődleges célpontjává váltak geopolitikai sebezhetőségük miatt. Az ANOZR WAY nevű francia startup megállapította, hogy a zsarolóvírusok áldozatainak száma az év eleje óta 138 százalékkal emelkedett, és becslésük szerint a francia cégek csak január és április között 660 millió eurót veszítettek árbevételükből.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy ugyan kiterjeszthető az egységes digitális piac a társaságok piacra jutása érdekében, de ha nincsenek meg a megfelelő emberek, akkor ez nem fog megtörténni. Nagyon fontos annak kommunikálása, hogy a digitális készségek sokkal többet jelentenek, mint a mémszerű elképzelés a pincében ülő kövér fekete pólós emberről, aki magát Coca-Colás üvegekkel körbevéve dolgozik. "Ez egy hasznos munka, amelyet nagyon jól megfizetnek, de a fiatalok még mindig a pattanásos, szemüveges srácokkal azonosítják" - mondta Van Den Berghe, méltatva a Cyber Campus és a francia oktatási minisztérium közötti partnerséget, amiért segítette az iparágat.
Vestager szerint ehhez a munkához kódolásnál sokkal többre van szükség. Szükségük van értékesítőkre, marketingre, olyan emberekre, akik a szervezeti kultúrák és néha az üzleti modellek megváltoztatásán dolgoznak. Mivel a kiberbiztonság folyamatosan fejlődik, a folyamatos oktatás különösen fontos. Ez utóbbit a magáncégek sem veszik félvállról, a Microsoft a múlt héten jelentette be, hogy elindít egy projektet a franciaországi szakemberhiány megoldására. A konszern a kapcsolódó csomag részeként mérnökiskolákkal épített ki partnerséget, képzési csomagot dolgozott ki és egy iskola megnyitását is tervezi. Corine de Bilbao, a Microsoft helyi igazgatója közölte, hogy az országos terv segítségével 2025-ig 10 000 új kiberbiztonsági szakembert akarnak képezni.