Berta Sándor

Dugókat fognak okozni az autonóm autók

A közlekedési helyzet megváltozásához és javulásához sokkal több kell annál, hogy elterjedjenek az utakon a robotjárművek.

A Waymo az elmúlt években Phoenix útjain tesztelte autonóm járműveit és gyakori volt, hogy azok látszólag minden ok nélkül fékeztek, illetve megálltak. A szoftver- és mesterséges intelligencia szakértők végül megtalálták a probléma okát: a madarakat. A járművek ugyanis az állatokat akadályoknak tartották és minden egyes alkalommal fékeztek, amikor egy madár közeledett hozzájuk. A Waymo végül megoldotta a problémát azáltal, hogy tovább fejlesztette az algoritmust.

Ez a példa tökéletesen megmutatja, hogy a fejlesztőknek bőven van még dolguk, miként arra is rávilágít, hogy az autonóm autók annyira mereven követik a közlekedési szabályokat, hogy emiatt teljesen másként viselkednek, mint az emberek. A neurális hálózatokat ugyanis az elővigyázatosság alapján készítik fel, vagyis hogy tartsanak nagyobb követési távolságot, lassabban gyorsítsanak vagy hosszabb ideig álljanak meg a kereszteződésekben. A lényeg: ezek a rendszerek rendkívül defenzív módon közlekednek.

A PTV szoftvercég szimulációi azt mutatták, hogy ennek a gyakorlatnak következményei lesznek a mindennapi közlekedésre. Már az is megzavarhatja a forgalmat, ha az autonóm gépkocsik aránya 20 százalék. Amennyiben 50 százalék, akkor a kétszeresére nőhet a dugók aránya. Jochen Lohmiller, a PTV projektvezetője azt mondta, hogy ezek a dolgok semmi jót nem vetítenek előre a városok számára.

A kutatók a jövőt az úgynevezett digitális ikrekben látják. Ez azt jelenti, hogy az utakat kamerákkal, radarokkal, LiDAR-egységekkel és más szenzorokkal figyelik, majd az anonimizált (rendszámtáblák nélküli) adatokat mesterséges intelligencia segítségével dolgozzák fel, így létrejön a forgalom digitális lenyomata. Ez a valós idejű 3D térkép lehetővé teszi az útvonalak hatékonyabb megtervezését és a forgalom áteresztőképességének a növelését. Alois Knoll, a Müncheni Műszaki Egyetem Robotikai, Mesterséges Intelligencia és Valós idejű rendszerek Tanszékének vezetője kijelentette, hogy mindez rendkívül fontos az úthálózat fenntarthatósága szempontjából.


A forgalom valós idejű figyelésére és elemzésére lenne szükség

Az autonóm járművek tudnak javítani a forgalmon, de csak akkor, ha az arányuk jóval több mint 50 százalék. Akkor ugyanis a hálózatba kötött autók egymás között koordinálhatják a mozgásukat, beállhatnak egy optimális sebességre és kiszámíthatják, illetve szűkíthetik egymás között a követési távolságokat. A közlekedési szakemberek szerint semmi sem jobb a forgalom lebonyolítása szempontjából, mint az egyenletesen mozgó járművek. A probléma az autonóm autók és az emberek által vezetett autók közötti interakcióban rejlik.

Knoll szerint az emberek egyszerűen eltérő módon reagálnak a különböző helyzetekre. A közlekedési lámpáknál például harmonika effektus van. A sofőrök nem egyszerre, hanem szakaszosan indulnak el, egyre nagyobbak a távolságok a járművek között, és egy zöld lámpánál kevesebb autó fér át. Ez nem segíti az átállást, amely még akkor is 10 évig tarthatna, ha minden napjainkban forgalomba helyezett személy- és tehergépkocsi SAE Level 5-ös szintű, vagyis teljesen automatizált lenne.

A helyzet sürgető, nincs sok idejük a közlekedésmérnököknek, mert az autonóm vezetés már nem jövőkép. Az új Mercedes S-osztállyal már 60 kilométer/órás sebességgel is lehet haladni egy bedugult autópályán anélkül, hogy a sofőrnek a kormányon kellene tartania a kezét. Ez az úgynevezett Level 3, és készen áll a sorozatgyártásra. Itt bizonyos körülmények között a vezető feladja az irányítást a jármű felett, de készen kell állnia arra, hogy bármikor újra be kell avatkoznia. A teljesen autonóm vezetés 4. szinten való megvalósítása technológiailag bonyolultabb, de még ennél is összetéveszthetetlen a haladás az emberekkel, amint azt számos tesztprojekt mutatja világszerte. A legmagasabb, 5-ös szinten a kormány és a vezető teljesen felesleges. Valószínűleg sok évnek kell eltelnie, mire az autonómia ezen szintje a mindennapi élet részévé válik.

A PTV szimulációi alapján, ha az összes közlekedő jármű 20 százaléka autonóm, akkor az átlagos sebesség 23,5-ről 20,9 kilométer/órára csökken. A PTV például Kölnben 58 km/h átlagsebességet állapított meg az emberi sofőröknél. Ez a lakott területen megengedettnél gyorsabb. Az autonóm járművek viszont pontosan 49 km/h-val követik az előírást. De ha az arány 50 százalék, akkor az egyirányú utcákban alig lehet haladni, fékezni is csak lassan és nagyobb követési távolságot kell betartani. A megállások száma átlagosan 1,8-ról 3,3 nő, amely 80 százalékos növekedésnek felel meg. Ráadásul az autonóm autók nélküli közlekedésben a dugók hossza 55 méter, míg ha az arányuk 50 százalék, akkor 114 méter.

Lohmiller hangsúlyozta, hogy a városoknak el kell gondolkodniuk, mert az új technika megjelenésével és elterjedésével közel sem lesz minden automatikusan jobb. Az egyik megoldást jelenthetik az autonóm gépkocsiknak kialakított forgalmi sávok, de azokra nem mindig jut elegendő hely, másrészt a számuk növekedni fog, azaz nem ez a jó irány. Az ember által vezetett járművek betiltásának radikálisabb ötlete valószínűleg nem lesz politikailag megvalósítható a belátható jövőben.


A szimulációk szerint az autonóm járművek megjelenése rontani fog a forgalom áramlásán, és csak 50 százalék feletti arányuknál észlelhetők a kedvező hatások

Knoll úgy vélte, ahhoz, hogy a legfontosabb német autópályákon kialakítsák a digitális ikrek rendszert, kereken 1 milliárd euró kellene. 150 és 500 méterenként egy-egy olyan szenzort kellene felszerelni, amely képes a forgalmat valós időben leképezni. Így nagy pontossággal megtervezhetővé válik a következő 60 perc forgalma, aktiválhatók a közlekedési rendszerek, optimalizálhatók a közlekedési lámpák fázisai és átirányíthatók a robotgépkocsik. Sőt, elvileg központilag vezérelhetővé válnak az autonóm járművek is. Ezáltal egységes lehet a sebességük és magas maradhat a forgalom áteresztőképessége. Knoll rámutatott, hogy ez már Kínában működik.

A hosszú távú hatások még fontosabbak lehetnek: a hatóságok és az úthálózatok üzemeltetői gyorsabban reagálhatnának a balesetekre és a dugókra, ráadásul kevesebb utat kellene építeni a hasonló mértékű forgalom elvezetésére. Így sokkal jobban lehetne kihasználni a rendelkezésre álló közlekedési felületet. Ez összességében kevesebb dugót és költséget jelentene.

A Deloitte 2019-ben azt taglalta, hogy az önállóan közlekedő taxik 2035-ig jelentős mértékben növelhetik a belvárosi gépkocsi-forgalmat. 2020 októberében pedig a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai állapították meg, hogy forgalomnövekedést okoznak majd az autonóm autók.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #17
    "nem is lassítok és mégsem fogtam még madarat."
    Car hit bird
    Elütött kisállatok sincsnek az úton? Egyébként nem gondolom hogy ezek közül te vagy egy átlagember mindet meg tudta volna úszni:
    Tesla Avoiding Accidents
    Szimplán azért sem mert nincs folyamatos 360 fokos képünk a környezetünkről.
  • duke #16
    Igazabol nincs miert panikolni, mert az esetleges lassabb haladast osszekene vetni az emberek altal okozott halalesetekkel, serulesekkel anyagi karokkal dugokkal. Mert nem ugyanaz, hogy az emberek a lesz ami lesz alapon vezetnek, es bevalaljak a baleset kockazatat, mig a robot hibatlanul baleset, es annak kovetkezmenyei nelkul fog vezetni. Ezenkivul akarhogy is vezetnek majd a robotok ha egyszer elkeszulnek, kesobb ugyis sokkal jobbak lesznek. Ertelmetlen az elso verziora alapozni, es abbol kiindulni. Kb akkor valtozas, fejlodes varhato szerintem, mint az elso 2 kilos, kijelzo nelkuli, sok ezer dollaros mobiltelefon, es egy mai atlagos 4-5 kameras, 4k kijelzos, tizszer olcsobb, tizszer kisebb mobiltelefon kozott. Amit raadasul egeszen maskepp, masra hasznalunk mint azt kezdetben barki gondolta volna.
  • RJoco #15
    Én azért sokkal többet vártam volna az önvezető kocsiktól, mint ami a cikkben le lett írva.
    Kezdve azzal, hogy egy ilyen kocsinak sokkal gyorsabb reflexeinek kellene lennie, mint az embernek. Vagyis a követési távolság nem lehetne gond. Sem az elindulás. Sokkal gyorsabban kellene reagálnia mindenre az emberhez képest.
    Ehelyett sokkal rosszabb, mint egy emberi sofőr.
    Nem tudom hol lehet a gond, de szerintem az emberi (pl.: programozók) tényezőnél kellene keresni a gondot.
    Ha a kocsi már egy madártól megáll, akkor az egész hasznavehetetlen. A minap egyszerre három madár is repült a kocsim előtt. Rendszeresen átrepülnek a kocsi előtt keresztben. Én általában nem is lassítok és mégsem fogtam még madarat. És akkor most csak a madarakról van szó. A felelőtlen, szabálytalankodó gyalogosokról és biciklisekről szó sem esett. Egyéb állatok, gyerekek, kiguruló labda és még egy csomó olyan dolog van, amit le kell tudnia kezelni.
    Én meg itt olvasgatom, hogy az MI így, meg az MI úgy, szupergyors számítógépek, miegymás. De lényegében a Skynet/Genisys ébredése még nagyon, nagyon messze van.
  • defiant9 #14
    "Persze a nagytokesek szamara a sajat profitjuk es a sajat eletszinvonaluk a fontos, nem az emberiseg jolete vagy akar megmaradasa."
    Ezzel jellemzően mindenki így van, nem csak a nagytőkés hanem az átlagember is. Erre az egoizmusra épít sok populista szónoklat (pl. mi ne fizessünk más háborújáért). Teréz anyából relatíve kevés van, ez a másokat(bolyót, növényt, állatot, elesettet) magunk el helyezése ma már alapvetően liberális eszme, régen keresztényi volt de mára az önzés ami dominás a konzervatív megközelítésben.
  • defiant9 #13
    "Lovaskocsiról meg lóról átszálltak autóba. "
    Hiába próbálod a valóságot a saját elképzelésedhez torzítani, a lovaskocsi max. a falvakban igaz(de ott is fuvarozási eszköz volt, és inkább a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz), ezért itt eleve elhanyagolható a helyi közösségi közlekedés. A 70-es 80-as években még nem volt autója annyi embernek ezért tömegközlekedtek, azóta a jövedelmi viszonyaik lehetővé tették hogy autót vegyenek, meg is vették, és abba szálltak át mert kényelmesebb. Amint megtehetik át fognak ülni az önvezetőbe mert kényelmesebb.
  • ShuckFishTit #12
    “Es nem, a szabadfoldi elelmiszertermeles megszuntetese nem jo megoldas, akarmennyire is tamogatja az ENSZ“
    De nem is az volt a kifogás hanem az hogy fenntarthatatlan az a folyamat hogy mindent termőfölddé teszünk és a jelenlegi földművelésünk nem vertikális tehát iszonyatosan “hatékonytalan” kb mint a földgáz vs elektromosság hatásfoka, de lehet hogy nagyon alulpéldáztam és sokkal rosszabb a helyzet ami lássuk be óriási eszkalációs probléma emberiség szinten.
  • kvp #11
    "Viszont nyakukon egy klímaváláság és lassan valakiknek ki kell mondania, hogy az egy nem megengedhető luxus, hogy 2 tonnás gépjárművekkel 1 - 1 ember utazzon mert kényelmes."

    Az is kimondhatnak, hogy a sajat lakas es a napi 3x etkezes is luxus es a vilag sok reszen valoban az. De attol meg ha van eleg tiszta energia, akkor mindenkinek elerheto lenne. Tehat nem csokkenteni kell az emberiseg eletszinvonalat, hanem novelni a szendioxid semleges energia termelesenek merteket. Exponencialisan novekvo energiatermeles mellett az emberisegnek mindenre _is_ lenne eleg energiaja. Persze a nagytokesek szamara a sajat profitjuk es a sajat eletszinvonaluk a fontos, nem az emberiseg jolete vagy akar megmaradasa.

    Az onvezeto busz es vonat jo megoldas, ha valaki nagy nepsurusegu varosban lakik. Videkre, ahol elelmiszert termelnek viszont szemelyi jarmuvek kellenek es lehet, hogy csak 1 ember ul benne, de a tobbseguk tobb tonna hasznos anyagot visz, gyeren lakott, tehat tomegkozlekedessel gazdasagosan le nem fedheto reszen. Es nem, a szabadfoldi elelmiszertermeles megszuntetese nem jo megoldas, akarmennyire is tamogatja az ENSZ.
  • dyra #10
    Lovaskocsiról meg lóról átszálltak autóba. A lényeg ugyanaz. A lépték más. Az önvezető autók nem fejlődést jelent hanem a már kialakult közlekedési szokások továbbfejlesztését. Viszont nyakukon egy klímaváláság és lassan valakiknek ki kell mondania, hogy az egy nem megengedhető luxus, hogy 2 tonnás gépjárművekkel 1 - 1 ember utazzon mert kényelmes. A nagy fejlődést a tömegközlekedés nagyarányú fejlesztése jelentené. Akár önvezető buszokkal, vonatokkal, metrókkal stb.. Sűrűbb járatok, jobb szolgáltatások pl tisztább gépjárművek, jobb közbiztonság, wifi, stb..
  • ShuckFishTit #9
    Nem tudom ki hogy van vele, de én már annak is örülök hogy ilyen konstruktív hozzászólások röpködnek itt hogy lenne jobb a kivitelezés és nem pedig azt kell olvasgatni hogy jajmindmeghalunkarobotoktól :)
  • defiant9 #8
    "és az emberek nem változtatják meg a szokásaikat"
    Már hogy a fenébe ne változtatnák, korábban is megtették. Szépen beültek a személyautókba mert az kényelmesebb (mint pl. a tömegközlekdés), az önvezető meg még annál is kényelmesebb mint amit kézzel kell vezetni, tehát arra is át fognak állni amint elérhető opció lesz.