Berta Sándor
Négy kilométerről felderíthetők a veszélyes drónok
Egy új rendszer megalkotásakor a kutatókat a lebegőlegyek agyi struktúrája inspirálta.
A Flinders Egyetem és a Dél-Ausztráliai Egyetem (UniSA) munkatársai a lebegőlegyek vizuális szűrőrendszerének alapján fejlesztettek ki egy olyan megoldást, amely képes időben felismerni a veszélyes robotrepülőgépeket. Ezáltal a kis méretű légi objektumok kedvező esetben már akár 4 kilométer távolságból is pontosan azonosíthatók. A szakemberek gyakorlatilag fogták a lebegőlegyek vizualizálási technikáját és azt elhelyezték egy algoritmusban. Az új eljárás akár 50 százalékkal érzékenyebb, mint a repülőtereken eddig alkalmazott technikák.
A pilóta nélküli légi járművek egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A lezárt légterekben, például a repülőtereken veszélyeztethetik a fel- és a leszálló repülőgépeket. Russell Brinkworth, a Flinders Egyetem munkatársa elmondta, hogy a kutatásuk során megpróbáltak jelentősen javítani a drónok korai felismerésén azért, mert azok polgári és katonai térben való használata egyre nagyobb mértékű.
Anthony Finn, a Dél-Ausztráliai Egyetem professzora közölte, hogy a rovarok agyát egy ideje már vizsgálják azért, hogy így javítsanak a kamerákon alapuló érzékelésen, de ez az első eset, amikor akusztikus adatokat használtak fel. Finn hangsúlyozta, hogy megmutatták, hogy képesek egy algoritmus segítségével venni a robotrepülőgépek tiszta, éles akusztikus jeleit, beleértve a nagyon halk jeleket is. A drónok hangját több tartományban figyelik, és a távoli azonosítást több technika egyesítésével érik el. Az akusztikus jeleket kétdimenziós „képekké” (úgynevezett spektrogramokká) alakítják át, mindehhez a kutatók a légylegyek agyának neurális hálózatát használták fel, növelve az érzékelni kívánt hangok érzékelési tartományát.
A Flinders Egyetem és a Dél-Ausztráliai Egyetem (UniSA) munkatársai a lebegőlegyek vizuális szűrőrendszerének alapján fejlesztettek ki egy olyan megoldást, amely képes időben felismerni a veszélyes robotrepülőgépeket. Ezáltal a kis méretű légi objektumok kedvező esetben már akár 4 kilométer távolságból is pontosan azonosíthatók. A szakemberek gyakorlatilag fogták a lebegőlegyek vizualizálási technikáját és azt elhelyezték egy algoritmusban. Az új eljárás akár 50 százalékkal érzékenyebb, mint a repülőtereken eddig alkalmazott technikák.
A pilóta nélküli légi járművek egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A lezárt légterekben, például a repülőtereken veszélyeztethetik a fel- és a leszálló repülőgépeket. Russell Brinkworth, a Flinders Egyetem munkatársa elmondta, hogy a kutatásuk során megpróbáltak jelentősen javítani a drónok korai felismerésén azért, mert azok polgári és katonai térben való használata egyre nagyobb mértékű.
Anthony Finn, a Dél-Ausztráliai Egyetem professzora közölte, hogy a rovarok agyát egy ideje már vizsgálják azért, hogy így javítsanak a kamerákon alapuló érzékelésen, de ez az első eset, amikor akusztikus adatokat használtak fel. Finn hangsúlyozta, hogy megmutatták, hogy képesek egy algoritmus segítségével venni a robotrepülőgépek tiszta, éles akusztikus jeleit, beleértve a nagyon halk jeleket is. A drónok hangját több tartományban figyelik, és a távoli azonosítást több technika egyesítésével érik el. Az akusztikus jeleket kétdimenziós „képekké” (úgynevezett spektrogramokká) alakítják át, mindehhez a kutatók a légylegyek agyának neurális hálózatát használták fel, növelve az érzékelni kívánt hangok érzékelési tartományát.