Berta Sándor

Erősíti a chip­gyártásban betöltött szerepét Európa

Az Európai Bizottság nem vár tovább a külföldi cégek ajánlataira, hanem megpróbálja saját forrásokból erősíteni a helyi chipgyártást.

Tavaly februárban Peter Altmaier akkori német gazdasági miniszter közölte, hogy az európai chipgyártásba több tízmilliárd eurós beruházásokat terveznek és az összeg ideális helyzetben elérheti az 50 milliárd eurót is. 2021 áprilisában pedig Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa jelezte, hogy chipszövetséget hoz létre az EU.

Most Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a virtuálisan megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy a szervezet február elején nyilvánosságra hozza a törvénytervezetét, amelynek fő tétele az európai chipgyártás fejlesztése. A politikus kiemelte, hogy a célkitűzés az, hogy 2030-ra a globális mikrochip-gyártás ötöde valósuljon meg Európában. Ez a mostani arány kétszeresét jelentené. Von der Leyen hozzátette, hogy a kontinens nem engedheti meg magának a jövőben az Európán kívüli chipgyártóktól való függést.


A European Chips Act nevű kezdeményezés a chipgyártást állami támogatások és más eszközök segítségével valósítja majd meg. A megfogalmazott öt pont alapján az Európai Bizottság erősíti az európai kutatási és innovációs kapacitást, biztosítja a kontinens vezető szerepét a tervezés és gyártás területén; kiigazítja az állami támogatási szabályokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az európai gyártási létesítmények állami támogatása; jobb képességeket fejleszt ki a területen a hiányok és ellátási problémák előrejelzésére és az azokra való reagálásra, illetve támogatja a kisebb, innovatív vállalatokat.


A globális félvezetőpiac az elmúlt két évben került reflektorfénybe, mivel a pandémia szétszakította a globális logisztikai láncokat, és a lakásokba zárt munka és szórakozás többszörösére növelte a keresletet. Az iparágak közül az Európában leginkább fontos autóipar vesztett a legnagyobbat, és tekintve hogy több év egy üzem felépítése, a probléma orvoslása hosszú időt vesz igénybe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    Az intel ebbol kiesett, nem kaptak meg a penzt amit kertek. Az europai cegek kozzul hany maradt ahol meg van fuggetlen termeles, tehat sziliciumtol a tokozott chipig vegigmegy a folyamat?

    Az STM nem jo pelda, pl. az emlitett europai gyaraikbol kettot mostanaban adtak el, Europan kivuli cegnek. Az egyetlen termelo ABB gyar pedig az EU teruleten kivul van (Svajcban). A nemet GlobalFoundries tenyleg termel, az jogos es vegul is papiron maltai ceg, tehat EU-s. Van jopar regebbi, kis kapacitasu uzem is. A listat vegignezve szinte csak meghagyott regi gyarakat latni. Ami uj fejlesztes az pedig nagyon specialis terulet, pl. teljesitmeny felvezetok. (ami nagyon jo uzlet, de evente par ezres-par tizezres tetelekrol van szo) Persze latszik, hogy probalkoznak, pl. a Bosch epitett tavaly egy gyarat, mert rakenyszerult, mert a nemet autoipar majdnem lefekudt a chiphianytol, de a tobbi epulo gyar az nem Europaban lesz.

    https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_semiconductor_fabrication_plants

    Az uzemek nagyresze Kina-Japan-USA-Tajvan-Delkorea kozott oszlik meg es a tomegtermeles sem Europaban van.

    ps: Raadasul az EU itt jelentette be az uj terveit:
    https://www.weforum.org/events/the-davos-agenda-2022
  • Cat #2
    Hülyeséget beszélsz. 2 perces Google keresés:

    Európai cégek: Infineon (az ausztriai Villachban nyitottak most egy új gyárat), Bosch (Drezdában nyitottak tavaly gyárat), STMicroelectronics (öt gyáruk van Európában: Agrate, Catania, Crolles, Rousset, és Tours), ABB (Lenzburg), Philips (Hamburgban és Hollandiában van üzemük)

    Amerikai cégek: Texas Instruments (Freisingben van gyáruk), Intel (Írországban van három gyáruk), GlobalFoundries (AMD-é volt korábban, Drezda)
  • kvp #1
    Az intel ajanlatat nem fogadtak el, hogy ha kifizeti az EU nekik a gyarat, akkor Europaban epitik fel. Mas ceg szoba se jott, igy egyszeruen nincs olyan ceg amit tamogatni lehetne.

    A vilag gyartosorait keszito ceg meg itt van, de az is kerdeses meddig es ha nem alapitanak egy uj termelo ceget, akkor abbol sem lesz piaci elonye az EU-nak.

    Szoval szep mondatok, de nincs mogotte gazdasagi hatter es kicsi a valoszinusege, hogy az EU allami ceget alapitana osszeuropai kozos tulajdonnal. (esetleg talan a nemet-francia autogyarak csinalhatnak ilyet allamilag tamogatott kozos vallalkozaskent, de azt meg elvileg az EU torvenyei tiltjak, persze a nemetekre nem vonatkoznak a torvenyek)