Berta Sándor
Digitálisan vált láthatóvá I. Amenhotep múmiája
A kutatók eddig nem merték kinyitni a koporsót, de most segítségül hívták a technológiát.
A 19. és a 20. században szinte az összes múmiát felnyitották, kivételt képezett I. Amenhotepé. A tudósok nem valamilyen átok miatt döntöttek így, hanem mert a koporsó különlegesen jó állapotban maradt meg. A szakemberek most a komputertomográfiát (CT) hívták segítségül, hogy bepillantást nyerjenek a múmiába, a tapasztalataikat a Frontiers in Medicine oldalán nyilvánosságra hozott anyagban osztották meg.
I. Amenhotepé az egyik legjobb állapotban lévő múmia. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy egyszer már kinyitották és restaurálták - 3000 évvel ezelőtt. Hieroglifák mesélték el, hogy a koporsót az i. e. 11. században nyitották ki egyiptomi papok, majd kijavították a sírrablók által okozott károkat és újra lezárták. Azóta viszont senki sem nyitotta fel a múmiát.
A kutatók most megállapították, hogy I. Amenhotep teste tökéletesen be volt pólyálva, virágfüzérekkel egészítették ki és olyan arcmaszkja volt, amelyet színes kövekkel díszítettek. A komputertomográfiával a tudósok gyakorlatilag rétegenként tárták fel a testet és megállapították, hogy a fáraó koponyáját és a csontvázát az alkalmazott pólyákkal összezsugorították. A fáraó 35 éves korában halt meg, göndör hajú és 169 centiméter magas volt, körülmetélték és a fogai nagyon jó állapotban maradtak meg. A használt pólyák 30 amulettet rejtettek és az uralkodó díszített aranyövet viselt.
Szahar Szalím, a Kairói Egyetem professzora azt írta, hogy I. Amenhotep arca rendkívül hasonlított az apjáéra, vagyis keskeny ajkai voltak, valamint kicsi és keskeny orra. A szakember hozzátette, hogy semmi sem utal arra, hogy a fáraó erőszakos halállal hunyt el. Nem találtak a testén halálos sebeket vagy halálos betegségre utaló torzulásokat. Voltak viszont olyan sérülések, amelyeket minden bizonnyal a sírrablók okoztak. A belső szerveket már az első mumifikálás során eltávolították, kivéve az agyat és a szívet.
I. Amenhotep múmiáját 1881-ben találták meg Egyiptom déli részén, a XVIII. dinasztia második fáraójaként i. e. 1525 és i. e. 1504 között uralkodott.
A 19. és a 20. században szinte az összes múmiát felnyitották, kivételt képezett I. Amenhotepé. A tudósok nem valamilyen átok miatt döntöttek így, hanem mert a koporsó különlegesen jó állapotban maradt meg. A szakemberek most a komputertomográfiát (CT) hívták segítségül, hogy bepillantást nyerjenek a múmiába, a tapasztalataikat a Frontiers in Medicine oldalán nyilvánosságra hozott anyagban osztották meg.
I. Amenhotepé az egyik legjobb állapotban lévő múmia. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy egyszer már kinyitották és restaurálták - 3000 évvel ezelőtt. Hieroglifák mesélték el, hogy a koporsót az i. e. 11. században nyitották ki egyiptomi papok, majd kijavították a sírrablók által okozott károkat és újra lezárták. Azóta viszont senki sem nyitotta fel a múmiát.
A kutatók most megállapították, hogy I. Amenhotep teste tökéletesen be volt pólyálva, virágfüzérekkel egészítették ki és olyan arcmaszkja volt, amelyet színes kövekkel díszítettek. A komputertomográfiával a tudósok gyakorlatilag rétegenként tárták fel a testet és megállapították, hogy a fáraó koponyáját és a csontvázát az alkalmazott pólyákkal összezsugorították. A fáraó 35 éves korában halt meg, göndör hajú és 169 centiméter magas volt, körülmetélték és a fogai nagyon jó állapotban maradtak meg. A használt pólyák 30 amulettet rejtettek és az uralkodó díszített aranyövet viselt.
Szahar Szalím, a Kairói Egyetem professzora azt írta, hogy I. Amenhotep arca rendkívül hasonlított az apjáéra, vagyis keskeny ajkai voltak, valamint kicsi és keskeny orra. A szakember hozzátette, hogy semmi sem utal arra, hogy a fáraó erőszakos halállal hunyt el. Nem találtak a testén halálos sebeket vagy halálos betegségre utaló torzulásokat. Voltak viszont olyan sérülések, amelyeket minden bizonnyal a sírrablók okoztak. A belső szerveket már az első mumifikálás során eltávolították, kivéve az agyat és a szívet.
I. Amenhotep múmiáját 1881-ben találták meg Egyiptom déli részén, a XVIII. dinasztia második fáraójaként i. e. 1525 és i. e. 1504 között uralkodott.