Berta Sándor

A programozás fontosabb, mint egy idegen nyelv megtanulása

Az Apple vezetője a programozási képességek elsajátítása mellett érvelt.

Tim Cook, a kaliforniai konszern első embere szerint a programozás megtanulása a gyermekek számára fontosabb, mint egy idegen nyelv elsajátítása. A programozás megtanítja az embereket arra, hogy kritikusan kérdezzenek és nagyrészt a kreativitásra épül, ráadásul a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás képességének és a kreativitásnak az ötvözete.

Az óriáscég a Mindenki programozhat mottóval kínál programozási anyagokat már az egészen kicsiknek is, akik egyszerű eszközökkel, például festéssel vagy egy tánccal tanulják meg a programozás logikáját. Ahhoz azonban senkinek sem kell informatikusnak vagy programozónak lennie, hogy tudja, mi mindent lehet megtenni a kódok által. Ez egy létfontosságú képesség, amelyet - ahogy az olvasás vagy a matematika esetében is - ki kell fejleszteni.

A menedzser úgy vélte, hogy a legjobb alkalmazások azok, amelyek gazdagítják az emberek életét. A diákok más válaszokat kapnak a különböző programok fejlesztéséből, mint a jelenlegi fejlesztők. A tanulók ugyanis egy fiatal kihívásainak szemszögéből nézik a feladatokat. Kiemelte, hogy az emberek meg akarják változtatni a világot, de mindenki a maga módján. A mai tinédzserek azonban bizonyos szempontból teljesen mások, különlegesek.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a fiataloknak konkrét programozási nyelveket kell-e tanulniuk, amelyek gyorsan elavulhatnak vagy az algoritmusok logikáját kell megérteniük. Esetleg mélyebb ismeretekkel kell rendelkezniük például a mesterséges intelligenciával kapcsolatban vagy elegendő, ha képesek uralni az internet információáradatát. Cook szerint az iskolát elvégzőknek képeseknek kellene lenniük kifejleszteni egy szoftvert és megjelentetni azt. A kész alkalmazásnak nem kell kereskedelmi terméknek lennie, de mindegyik diáknak képesnek kell lennie egy programot az alapoktól megalkotni.

A programozási nyelvek nem feltétlenül nehezek. Ott van például az Apple által létrehozott Swift, amely olyan egyszerűen megtanulható, mint ahogy a cég termékei kezelhetők. Ez is volt a cél. Ezáltal ugyanis a programozási nyelv a háttérbe kerül és a kreativitásé, a problémamegoldásé és a kritikus gondolkodásé lesz a főszerep. A Swiftet bárki megtanulhatja.

Cook végül kitért a tanárok általános helyzetére is. Mint mondta, a pedagógusok alulértékeltek és határozott álláspontja, hogy a béreik a jövőben emelkedni fognak. Az oktatás minden másnál jobban képes kiegyenlíteni a viszonyokat és az esélyegyenlőségről gondoskodni. Ennek értékét nem szabad alábecsülni, sem az egyének, sem a társadalom vonatkozásában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #22
    Ebben az esetben a Swift-et nem ajánlanám.
  • kvp #21
    Programozas tanulasnal nagyon fontos a jo kornyezet kivalasztasa. En pl. anno kb. 8 evesen egyszerre tanultam az angolt es a programozast, mindezt egyedul, magyar nyelvu konyvekbol. (olvasni ugyebar mar tudtam, a szukseges alap matek meg ment) De nem windows alatt probalkoztam, hanem egy commodore 64-en es eloszor basic-ben.

    Milyen egy jo kezdo nyelv? Viszonylag egyszeru. Milyen egy jo kezdo kornyezet? Viszonylag egyszeru.

    A ket fenti feltetelnek mapansag pl. egy arduino felel meg leginkabb. Egyszeruen hasznalhato programnyelv (alapvetoen c akar lenni) es egyszeru hardver es szoftver kornyezet (arduino szoftver, atmel 8 bites mikrovezerlo). Az elso mellekelt peldak onnan indulnak, hogy hogyan villogtassunk egy ledet, ismerjunk fel egy lenyomott gombot vagy irjunk ki egy mondatot a soros konzolra. Az egesz alapvetoen gyerekeknek keszult, oktatasi celbol.

    Hasonloan egyszeru programnyelv linux es windows alatt egyarant a python. A kod formazasa nagyon mas filozofia mint c eseten, de eleg egyszeru egy kezdo programozonak es az alap funkciok eleg konnyen elerhetoek. Ennek ellenere nagyon sok MI kutatas hasznalja, tehat a felhasznalas felso vege eleg magasan van.

    Igazabol mindkettohoz csak az alap aritmetikat (osszeadas, kivonas, szorzas, osztas, maradek), logikat (es, vagy, nem), tovabba a relaciokat (kisebb, nagyobb, egyenlo, stb.) kell ismerni, ami elso ket eves altalanos iskolai osztalyos anyag volt anno. Ezek melle jon a felteteles vegrehajtas, azaz az a 'ha' es az erre epulo ismetlo ciklusok, amiket regen a 'mit csinal ez a gep' tipusu feladatokon keresztul tanitottak (lasd: bedobjuk ezt folul, mi jon ki alul). Ha valaki idaig eljutott, spagetti kodot mar tud irni. Kevesbe spagetti kodhoz kellenek a fuggvenyek is, ez meg ha jol nezem mindig masodikos tananyag es mar a strukturalt programozasnal jarunk. Egy 4. osztalyt befejezett tanulo kb. tud minden elmeletet alapszinten ami egy egyszeru program megirasahoz szukseges.

    Amiert az alapszintu programozas bonyolultnak tunik, az az, hogy bonyolult kornyezetek vannak, ahol egy hello vilag megirasa is tobb szaz sornyi kodot es mindenfele kattingatast igenyel. Idealis esetben pedig az elinditom, beirok egy sort a szerkesztobe es kesz is van a hello world program tipusu kornyezetek a jok kezdok szamara.

    A programozas elmelete is egyfajta nyelv, csak eppen a matematikai logika nyelve. Ez nem fugg az aktualis programnyelvtol, hanem egy altalanos, matematikai es logikai szimbolumokra epulo nyelv, amit ha ismer valaki, akkor az adott programnyelven valo megtanulas mar nagyjabol csak azt jelenti, hogy megnezi hogyan is hivjak aznap eppen a print parancsot. meg az ertekadast. A szukseges matematikai alap mar az okori gorogok idejen is iskolai anyag volt. Persze kesobb egyre bonyolultabb programokhoz, egyre bonyolultabb matematikai tudasra van szukseg, egeszen az egyetemi matek es algoritmuselmelet szintjeig (ami tovabbra is csak a matematika egyik aga). De alapvetoen nem akar az ember elso nekifutasra egy quake-et vagy egy windows-t irni.

    ps: A cikkben emlitett swift az elso ranezesre a c, az objective c, a python es a java keverekenek tunik. Biztos hasznalhato, de egyetlen gyarto termeke es nem annyira regi es elterjedt mint mas, nyiltabb nyelvek. (bar egy ideje ez is open source lett)
  • repvez #20
    akkor rosszul fogalmaztam, én windows alatt akarok valam i használható univerzális nyelvet, az apple és a mac ios nem érdekel egyáltalán.
  • M2 #19
    Paul Hudson oktató/bemutató anyagai szerintem nagyon jók, már az alapoktól is:

    https://www.youtube.com/playlist?list=PLuoeXyslFTuas6GrfsUiFPShGXmaVDbgN

    Windows alatt én soha nem állnék neki a Swift tanulásának, annyira nem a hazai pályája. Kell hozzá a macOS.
  • Tetsuo #18
    Egyébként az informatikának csak egy része a programozás. Attól, hogy valaki alapszinten ért egy programnyelvhez, nem kezeli jobban az Androidot meg az OBD-t.
    Ha nem találok egy szoftvert, nem kezdek el írni egyet, pedig én tanultam OO Javát "közepesen" meg C#-t alapszinten, weboldalt is készítettem (nagyon alap szinten), pont ezek miatt is tudom, hogy nem gyerekjáték, hanem profi szakember kell hozzá.
  • repvez #17
    DE windows alá mi van amivel könnyen lehet elsajátítani , hogy azt tudjak programozni amit akarok?
    ÉS , hol vannak ,hozzá olyan anyagok amivel egy abszolut zérp tudással is megtanulja az ember.
    A legtobb konyv ahogy irtam, még a beginner is olyan dolgokat emlit amiket csak az ért aki már programozott.
    A példaprogramok sincsenek elmagyarázva, hogy mi miért került bele a kodba vagy, hogy ha csak egy kis részt mutatnak meg a teljesbol, hogy azt hova kellene beilleszteni .
    vagy csak a szintaxis van leirva ,de nincs elmagyarázva, hogy mire használható.
  • repvez #16
    rosszul gondolod, mert nem azt mondja, hogy mindenki legyen programozo, de ha megtanul egy kicsit programozni vagy legalább a hasonlo gondolkodás modot, akkor sokkal könnyebben boldogul majd.
    Mert a pék is csinál mást mint kenyeret sut van szabadideje és intéznie kell a dolgait .
    Az informatikai rendszerek ismerete manapság kötelező, hogy tudd a pénzugyeid és minden burokráciás dolgod intézni.
    ÉS egy programozási kézség jol jön amikor nehéz de ésszerü dontéseket kell hoznod .

    A kocsik is már többnyire szoftveresen vannak vezérelve, nem mechanikus a legtobb bajuk, és egy OBD olvaso és program kell ,hogy egyáltalán kideritsd mi a baja mielött nekiesel. Elektromos kocsinál meg mégjobban elöjön ez.

    Ha meg csak a szabadidos elfoglaltágot nézzük ma már szinte mindenki használ okostelefont és biztos , hogy neked is van olyan dolog amire nem találtál programot vagy csak ha majd lesz egy olyan lakásod amit lehet távolrol is felugyelni akkor már is ott a lehetőség , hogy saját igényeid szerint vezéreld.

    Vagy ott vannak az arduino rasberryPI cuccok amivel szinte bármit meg tudsz csinálni, de programozás nélkül csak egy halom kacat.
  • M2 #15
    Ahonnan indulunk: angol nyelv ismerete, programozási alapismeretek (fogalmak, OOP szemlélet, alap programozási elemek).

    Swift gyors tempóban: 2 hétig, napi 12-14 óra, azzal kelsz, azzal fekszel.
    Swift lassú tempóban: fél évig, napi 1-2 óra, amikor van rá szabadidőd.

    Ez csak a programozási nyelv ismerete, aztán jön az XCode, az Apple specifikus API-k, a design és GUI építés SwiftUI és/vagy UIKit használatával. Ezek már több évnyi tanulást jelentenek.
  • Tetsuo #14
    Marhaság az egész. Egyrészt a világ nagyrészén élő emberek egy idegen nyelv megtanulása SOKKAL hasznosabb, mint egy programnyelv megtanulása, hiszen a többségnek nem anyanyelve az angol, aminek elsajátítása pedig sajnos a mai világban szinte létszükséglet. Egy ámerikainak mindenki angolul beszél, mert bárhova megy, mindenhol angolul beszélnek hozzá...
    Másrészt nem csak informatika van, azon túl is létezik világ meg egy csomó szakma, bár ezt sok infós nehezen érti meg.
    Tim Cook a fent körvonalazott korlátain nem tud túllépni, azért beszél sületlenségeket.

    Hiába tanul programozást egy pék, egy autószerelő, egy ács, egy ingatlanügynök, egy újságíró, egy filozófus stb. semmire nem megy vele, ellenben pár év után konkrétan nullát ért az addigi tudása, mert elvault (és elfelejtete).
    Persze, jól hangzik, hogy autószerelőként meg tudod buherálni a diagnosztika-szoftvereket, újságíróként saját weboldalt fejleszthetsz de a valóságban ezekre nincs szükséged.

    Ugyanakkor a zenetanulás, az úszás, a sakk (a jogosítvány stb.) például olyan dolgok, amik univerzálisan mindenkinek jól jönnek és az élet sok területén használhatók kvázi függetlenül a választott életúttól, de hogy a fenti összehasonlításnál maradjunk, kenyeret sütni, autót bütykölni, helyesen írni, filozófiákban elmélyedni mindenkinek javára válik. Sokkal nagyobb esélye van, hogy bár nem vagy pék, egyszer majd kenyeret vagy diós kiflit kell sütnöd, valamit javítanod kell a kocsin, mert az autószerelőd éppen nem ér rá, mint egyszer pont azt a programnyelvet kell majd használnod, amit éppen megtanultál.

    Kenyeret sütni és helyesen írni is könnyebb megtanulni, mint egy programnyelvet és a programozási módszereket. A legtöbb embernek nem áll rá az agya arra, hogy utasításokban, parancssorokban gondolkozzon, meg adatbázisokat lásson sok dimenzióban. A programozói hozzáállás, vagyis a kockaság egy adottság, amit nem lehet nagyon megtanulni. Az vagy van, vagy nincs. A legtöbb embernél nincs.
    Középszerűnél gyengébb programozók millióival meg mire menne egy társadalom? Vagy maga az egyén? Semmire.

  • zola2000 #13
    Offtopic: én is kb így voltam vele. Innen az segített sokat nekem hogyha filmet néztem erőltettem az angol szinkront, először felirattal ma már az sem kell.