Berta Sándor

Megtanul­hatják a gyalogosok magatartását az autonóm autók

Ezáltal jobban kiszámíthatják a járókelők mozgását és kevesebb lehet a baleset.

A Leedsi Egyetem munkatársai egy olyan döntési modellt alkottak meg, amely biztonságosabbá teheti az utcákat. A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy az önállóan közlekedő gépkocsik gyalogosbarátabbak legyenek, ezért úgy döntöttek, hogy megtanítják az autonóm járműveknek azt, hogy a járókelők miként hoznak döntéseket például arról, hogy átmenjenek egy közeledő autó előtt vagy sem. A kutatók egyike, Gustav Markkula ehhez neurológiai elméleteket alkalmazott annak megállapítására, hogy miként hoz döntéseket az emberi agy.

Markkula és a csapata egy olyan úgynevezett sodródás-diffúziós modellt alkotott meg és használt, amelynek köszönhetően a gépkocsi felismeri, ha egy gyalogos át akar kelni az úton. Ezáltal a külső jelek, például a járművek lámpái az eddiginél hatékonyabban alkalmazhatók a járókelőkkel való kommunikációra és a forgalom optimalizálására. A sodródás-diffúziós modellek abból indulnak ki, hogy az emberek úgy hoznak döntéseket, hogy számos tényezőt megvizsgálnak, többek között a járműtől való távolságot, annak sebességét és hogy az adott sofőr erőszakosan vezet-e. E tényezők felmérésére egy átlagos embernek csupán néhány másodpercre van szüksége.

Markkula rámutatott, hogy ha egy autó elsőbbséget akar adni egy gyalogosnak, akkor az utóbbiak többsége többnyire bizonytalan a helyzet megítélésében és megvárja, amíg a gépkocsi szinte megáll, mielőtt átkelnének az úttesten. Mindez szimulálható a sodródás-diffúziós modellekben és az önállóan közlekedő járművek egyértelműbbé tehetik az elsőbbségadást. Ez javít a forgalmi viszonyokon és a biztonságon.

A megvalósított modell tesztelésére a csapat a virtuális valóságot használta. A közlekedőknek az egyetem HIKER nevű szimulátorában kellett különböző helyzetekkel megbirkózniuk. A résztvevők mozdulatait részletesen követték, miközben szabadon mozogtak egy olyan virtuális 3D-környezetben, amelyben az úton számos autó jött velük szembe. A feladat egyszerű volt: át kellett kelniük az úttesten, amint biztonságosnak ítélték meg a szituációt. Az egyes helyzetekben a gépkocsik módosították a sebességüket, fékeztek, akár a lámpáikkal is jeleztek. Az emberek valódi viselkedése többnyire megegyezett a modell által alkalmazott viselkedéssel.

Jami Pekkanen, a csoport egyik tagja kifejtette: a járókelők döntéseinek és bizonytalan reakcióinak az előrejelzése felhasználható annak optimalizálásra, hogy az autonóm járművek vezetői hogyan és mikor lassítsanak le vagy jelezzék az elsőbbségadási szándékukat azért, hogy így biztosítsák a gyalogosokat a biztonságos áthaladási lehetőségekről.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Venator #14
    A gyalogos és az autós között az a különbség, hogy bár mind a kettő tud hülye lenni, a gyalogos lényegesen puhább és külső behatás következtében könnyebben elromlik.

    Amúgy a gyalogosnak is kéne valamilyen automatizált önvezető funkció, ami be van építve az idegpályákba és nem engedi átmenni az úttesten, ha a szenzorok azt látják, hogy jön az autó. Elvileg ezt agynak hívják, de nem bizonyított, hogy minden gyalogosnak van is, kéne ezért egy mesterséges változat is. Ugyanez a funkció (agy) az autósokból is hiányzik és az autó önvezető funkciója csak részben képes ezt kompenzálni.

    Komolyra fordítva: autósként azt látom, hogy a gyalogosok 20%-a hülye. Sajnos nem meglepő módon igaz ez az autósokra is. Nincs az a mesterséges rendszer, ami ezt kompenzálja.
  • t_robert #13
    Ez azért függ a rendelkezésre álló hardvertől és annak teljesítményétől is. Ez alatt nem csak a számítási teljesítményt értem, hanem mondjuk az érzékelők sebességét. Nem mindegy, hogy két másodpercezte érkezik egy infó a programba mondjuk egy gyalogos helyzetéről, hanem mondjuk másodpercente 20-szor és képes azt szinte valós időben kiszámolni. Minél több az infó és minél gyorsabb a adatok feldolgozása annál biztosabb és pontosabb helyzet felmérésre és reakcióra képes egy önvezető jármű. Azt látjuk, hogy a dolog fejlődik, azt nem látjuk, hogy mikor ér el olyan szintet a az önvezető járművek, mikor a folyamatos teljesítmény növekedés már átcsap minőségi növekedésbe is. Vagyis mikor lesz már érdemesebb rábizni az életünket inkább egy automatára. Azt látjuk, hogy közeledik az időpont csak azt nem látjuk, hogy ez 10 év, 20 év esetleg 30 év.... Nyilván lesznek balesetek teljesen automatizált közlekedés mellett is, de ha ez mondjuk csak a 10-ede lesz a szokásos ember irányította eszközökhöz képest, akkor már megéri. Azért nem mindegy, hogy évente 2 millióan halnak meg közúti balesetben vagy 200 ezren. Vagy az se, hogy egy automata még az elkerülhetetlen baleset estén is hatékonyabb lehet pusztán azért mert gyorsabb a reakció ideje egy emberhez képest és mondjuk fél másodperccel elöbb kezd fékezni, mint egy emberi vezető. Ezáltal akár 15-20 Km/h sebességgel kisebb lesz az ütközés, Nem mindegy, hogy 50-nel csapnak el egy gyalogost vagy csak 30 KM/h-val a gyorsabb reakció miatt. És az se mindegy, hogy egy emberi vezető simán megy ott 70-nel, ahol 50 a megengedett, egy önvezető jármű nem igen fog 50 felett menni ott ahol nem lehet. Nem mindegy, hogy valakit fellök egy autó kisebb sérülés mellett vagy péppé zúzza...
  • t_robert #12
    erre csak azt tudom mondani, hogy megy át a nyuger se lát se hal az úton keresztül a busz elé. Aztán valaki az utolsó pillanatban visszarántotta.
    Ember nézzen már!!!!!!!!
    áhh nem számít éltem már eleget!
    Magának lehet, hogy mindegy, de miért akarja, hogy maga miatt egy életen át lelkiismeret furdalása legyen a vezetőnek??????
    Mondjuk az automata autónak nem lesz lelkiismeret furdalása legalább...
  • t_robert #11
    Ja biztos???? :)
    Megy az autó magától..... lipitik-lipitik-lipitik. Nicsak egy gyalogos.... na vajon ez merre fog ugrani a lúzer jobbra vagy balra? Na lásuk csak akkor 62,6%-ban jobbra ugranak. vagyis várhatóan ez inkább arra. tehát jobbra a kormányt, hogy biztosabban meglegyen és behúzhassam a strigulát... :)
    Ki a fene tudja mire gondol majd egy autó és mit tanul meg. :) Lehet, hogy elméletet is gyárt hozzá. Ha elcsapom ezt a köcsögöt itt előttem, azzal jót teszek az emberiség egészének, bár ki nem szarja le az embereket. kevesebb ember kevesebb környezeti kár... na akkor még adunk egy kis gázt is... :)

    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2021.10.14. 16:17:34
  • M2 #10
    "a lathato mozgasi parameterek szerint elkerulni"

    Ha minden gyalogos megtanulná az egyenes vonalú egyenletes mozgást és kőkeményen be is tartja azt, akkor talán jó ötlet lenne amit írsz.
    Utoljára szerkesztette: M2, 2021.10.13. 17:12:08
  • kvp #9
    "A közúti forgalom egyiket sem teljesíti és soha nem is fogja. Nagyobb biztonság, jobb baleseti statisztika, csak módjával érhető el, akár robikocsival, akár anélkül."

    Ha minden utcan villamos haladna es barki vezethetne a sajat tulajdonu villamosat, akkor ugyanolyan rossz lenne a statisztika. Az autok lenyege az, hogy sokkal olcsobban sokkal nagyobb uthalozat hozhato letre mint a vasut eseten. Tehat a kismeretu (pl. 1 fos) helyi forgalom kiszolgalasara sokkal jobb a lo/szeker/auto, mint a hajo/vonat/repulo. Mivel szemelyes jarmu, nem kell masokkal osztozni az utvonalan. Ez darabszamban is tobb jarmuvet es nagyobb lefedett teruletet jelent, azaz nagyobb a balesetek lehetosege.

    Egyebkent az automatikus autos infrastruktura inkrementalisan is kiepitheto, tehat az automata autokat eloszor csak az erre felkeszitett uthalozaton hagyjuk kozlekedni. A kezzel is vezetheto kocsikkal errol le lehet hajtani es a regi modernizalatlan uthalozaton is hasznalni oket, mig a teljesen automa jarmuvek csak a megfelelo utakon hajlandoak haladni. A teljesen kezzel vezetett jarmuveket (pl. munkagepek) pedig nem hagyjuk felmenni a felkeszitett utakra. Igy a regi, egyre zsugorodo uthalozaton tovabbra is lehetne kezzel vezetni, mig az automatizalt halozat egyre none, forgalomaranyosan, tehat ahol sok jarmu kozlekedik (pl. varosokban, autopalyan), ott hamarabb tortenne meg az atallas. A legtobb embernek kezdetben mindket halozatra alkalmas jarmuve lenne, automatikus valtassal. Ahogy no a hasznalhato automatikus rendszer, ugy none a csak automata autok aranya (foleg a taxik es a kereskedelmi jarmuvek tekinteteben)

    A gyalogosok magatartasat pedig egyaltalan nem kell megtanulni, sot fel se kell ismerni, hogy ami szembejon az gyalogos ember, birka vagy biciklis, eleg lenne minden mozgo targyat a lathato mozgasi parameterek szerint elkerulni. Tehat ha egy gyalogos neki akar rohanni a kocsinak, akkor neki fog menni, de amire oder, az auto mar stabilan allna. Boven eleg ha a jarmu aktivan nem megy neki semminek es az uthalozat terkepe es az optikai helyzetmeghatarozasa segitsegevel eltalal A-bol B-be. Nem kell tudnia, hogy 20 ember, egy nagymeretu blob vagy egy kisebb birkacsorda megy at elotte a zebran, mert nem szamit, a lenyeg, hogy nem szabad nekimennie semminek. Lasd KISS szabaly (keep it simple, stupid).

    "Olvastam itt más jó ötleteket is, például a gyerekeket a parkoló kocsik közt lerakni játszani."

    Nos, varosban ezt tesszuk. Ha egy gyereknek nem fogja folyamatosan a kezet a szulo ajtotol ajtoig, akkor barmikor fordulhat egyet 90 fokban es kiszaladhat az utra ket auto kozott, csak mert meglatott egy aranyos kutyat az utca tuloldalan. Erre minden autosnak szamitania kellene es a kreszben le is van irva, hogy korulmenyeknek megfeleloen kell vezetni. Ez varosban, szuk, nem belathato utcakban, a 30, de inkabb a 12-es tempot jelenti. (atlagos gyaloglasi sebesseg 3x-osa) Minden e feletti sebesseg veszelyes es csak statisztikailag nem okoz balesetet, de ez olyan mint felig behunyt szemmel vezetni es remelni, hogy nem jon szembe/keresztbe semmi. A legtobb autos ma pontosan igy vezet a varosi keresztezodesekben es a szuk utcakban.
  • Venator #8
    Teljes mértékben kizárt, hogy megtanulják a gyalogosok magatartását az autók. Annyi barom van az utakon gyalog is, hogy nincs az az AI ami ezt megtanulja. Ha mégis, akkor meg úgy fel fogja húzni magát, hogy direkt üti el mindet.
  • NEXUS6 #7
    A közúti közlekedéshez képest a vasúti közlekedés gyak nagyságrenddel biztonságosabb ha az utaskilóméterre megtett baleseteket nézzük. Miért is?
    1. A járművek gyakorlatilag fizikailag elvannak különítve, teljes féktávolságon túl követik egymást. A pályák is el vannak fizikailag különítve más, nem vasúti forgalomtól.
    2. A rendszer, az egyes vonatok mozgása központilag irányított, monitorozott, felügyelt.
    3. Bármilyen üzemzavar, szabálytalanság esetében a legnagyobb biztonság szemelőttartásával próbálják megoldani a kialakult helyzetet.

    Ennyi. A közúti forgalom egyiket sem teljesíti és soha nem is fogja. Nagyobb biztonság, jobb baleseti statisztika, csak módjával érhető el, akár robikocsival, akár anélkül. Nézzük meg az EU-s baleseti statisztikákat, két egymással határos ország statisztikája között is jelentős különbség van, ami a vezetési morálra, és/vagy a közutak állapotára vezethető vissza. Mindezen a robikocsi sajnos, akármilyen szoftvert is raknak bele nem fog változtatni.
  • caprine #6
    A multkor egy nyugger előttem fejét mélyen lehajtva ment át, igaz a zebrán de a lámpa végig piros volt. Semmit nem nézet se jobbra se balra, se előre, csak mint egy birka ment előre. Bocs ez nem jó példa mert a bika legalább maga elé néz, ez meg csak totyogva áthaladt. Még az is lehet alvajáró volt. Túti valaki egyszer el fogja csapni! Én meg csak néztem, mondom rá dudáljak? Még a végén infarktust kap és engem visznek be a hüvősre. Hagytam.
  • M2 #5
    Fordítva ülnek a lovon! Fényesre élezett késeket és pengéket kell a kocsi orrára rögzíteni, akkor majd nem lép le elé senki! Esetleg foroghatnának is, akkor még félelmetesebb!

    Olvastam itt más jó ötleteket is, például a gyerekeket a parkoló kocsik közt lerakni játszani. Eleve rakjunk a parkoló autók közé érdekes és figyelemfelkeltő játékokat: fényes fémkard, petárda, üveglabda vagy fejre húzható vödör.