Berta Sándor
Digitális valuták terén Kínától tanulna Európa
Az ázsiai ország több hónappal megelőzte a területen a kontinenst.
Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurózónához tartozó 19 állam jegybankjai részben azért indították el a digitális euró projektet, mert Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan tesztelése, amely várhatóan 2021 tavaszán zárulhat le. Christine Lagarde, az EKB elnöke májusban azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót, amelyről számos részlet derült ki.
A Német Szövetségi Jegybank és a Kínai Nemzeti Bank képviselői egy közös konferencián folytattak eszmecserét az elektronikus jüanról, amelynek a rövidítése e-CNY, valamint a digitális euróról.
Jianguang Shen, az EKB korábbi közgazdásza és a JD.com online kereskedőcég munkatársa azt mondta, hogy Kínában már most megvalósult a mobiltelefonnal való vásárlás és többek között ennek köszönhető, hogy az ázsiai ország ilyen gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány miatti krízisből és a legtöbb államnál jobb gazdasági növekedési mutatókkal rendelkezik. Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank elnöke kiemelte, hogy a kínai jegybank a digitális valuták kérdésében jelentősen megelőzi Németországot és az eurózóna tagországait. A pénzintézet a területen úttörő szerepet játszott és az európai szakemberek örülnek, hogy bepillantást nyerhetnek a projektekbe.
Weidmann ezután kitért a digitális euró bevezetésére, amely szerinte azért telik majd öt esztendőbe, mert a valuta bankrendszerre gyakorolt hatását éppen úgy meg kell vizsgálni, mint az emberek aggodalmait. Jelenleg még senki sem tudja, hogy miként is néz majd ki a gyakorlatban a fizetőeszköz. A menedzser ugyanakkor mindenkit óva intett a túlzottan magas elvárásoktól, mondván a digitális euró nem lesz mindentudó pénz. Másrészt a helyzet kettős: miközben a digitális euró erősítheti a biztonságot, de sokan mégis attól tartanak, hogy a tranzakciók nyomonkövethetősége miatt megszűnik a készpénz jelentette névtelenség.
Az e-jünaról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják a fizetési rendszerek hatékonyságát.
Junfeng Dong, a kínai NetsUnion Clearing Corporation szakértője szerint az e-fizetések a koronavírus-járvány ideje alatt jelentős mértékben elterjedtek és ösztönzően hatnak a projektekben résztvevő vállalatokra.
Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurózónához tartozó 19 állam jegybankjai részben azért indították el a digitális euró projektet, mert Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan tesztelése, amely várhatóan 2021 tavaszán zárulhat le. Christine Lagarde, az EKB elnöke májusban azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót, amelyről számos részlet derült ki.
A Német Szövetségi Jegybank és a Kínai Nemzeti Bank képviselői egy közös konferencián folytattak eszmecserét az elektronikus jüanról, amelynek a rövidítése e-CNY, valamint a digitális euróról.
Jianguang Shen, az EKB korábbi közgazdásza és a JD.com online kereskedőcég munkatársa azt mondta, hogy Kínában már most megvalósult a mobiltelefonnal való vásárlás és többek között ennek köszönhető, hogy az ázsiai ország ilyen gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány miatti krízisből és a legtöbb államnál jobb gazdasági növekedési mutatókkal rendelkezik. Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank elnöke kiemelte, hogy a kínai jegybank a digitális valuták kérdésében jelentősen megelőzi Németországot és az eurózóna tagországait. A pénzintézet a területen úttörő szerepet játszott és az európai szakemberek örülnek, hogy bepillantást nyerhetnek a projektekbe.
Weidmann ezután kitért a digitális euró bevezetésére, amely szerinte azért telik majd öt esztendőbe, mert a valuta bankrendszerre gyakorolt hatását éppen úgy meg kell vizsgálni, mint az emberek aggodalmait. Jelenleg még senki sem tudja, hogy miként is néz majd ki a gyakorlatban a fizetőeszköz. A menedzser ugyanakkor mindenkit óva intett a túlzottan magas elvárásoktól, mondván a digitális euró nem lesz mindentudó pénz. Másrészt a helyzet kettős: miközben a digitális euró erősítheti a biztonságot, de sokan mégis attól tartanak, hogy a tranzakciók nyomonkövethetősége miatt megszűnik a készpénz jelentette névtelenség.
Az e-jünaról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják a fizetési rendszerek hatékonyságát.
Junfeng Dong, a kínai NetsUnion Clearing Corporation szakértője szerint az e-fizetések a koronavírus-járvány ideje alatt jelentős mértékben elterjedtek és ösztönzően hatnak a projektekben résztvevő vállalatokra.