Berta Sándor
Globális szabvánnyá válhat az európai mesterséges intelligencia törvény
Az európai döntéshozók azt remélik, hogy a jogszabály komoly hatással lesz a világon zajló projektekre.
Az Európai Bizottság áprilisban mutatta be a mesterséges intelligencia törvény tervezetét. Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy a készülő törvény esetében nem szabad alábecsülni az Európai Unió szerepét a technológia szabályozásában és a szervezet a legfontosabb úttörő lehet a területen. Amennyiben a jogszabály kifejtheti a teljes hatását, akkor globális szabvánnyá válhat.
Bretonhoz hasonló véleményt fogalmazott meg Roberto Viola, az Európai Bizottság kommunikációs hálózatokért, tartalmakért és technológiákért felelős főigazgatója, aki úgy vélte, hogy a kiegyensúlyozottság a kulcselem. Számos véleményt kell meghallgatni, hogy el lehessen kerülni a szélsőségeket és a szabvány kidolgozásához minden országnak hozzá kell járulnia.
Ugyanakkor Cédric O digitális ügyekért felelős francia miniszter rámutatott, hogy nagyon jó lenne nem elkövetni azokat a hibákat, mint a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) esetében. Tanulni kell a GDPR-rel kapcsolatban ismertté vált problémákból és a "harmonizálásra, rugalmasságra és a kiegyensúlyozottságra" kell összpontosítani. A törvényhozóknak egyensúlyt kell találniuk a termékbiztonság szavatolása és a jogi eszközök között, valamint ezzel párhuzamosan meg kell akadályozni, hogy az előírások lelassuljon az innováció. Emellett fontos szerep jut a fogyasztóvédelemnek.
Az Európa Tanács eközben egy olyan nemzetközi megállapodáson dolgozik, amely garantálná a mesterséges intelligencia rendszerek esetében is az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokratikus munkavégzést. A szerződés sokkal szigorúbb szabályokat vezetne be az olyan mesterséges intelligencia rendszerek esetében, amelyek konfliktusba kerülhetnek az emberi jogokkal. Ilyen megoldások lehetnek például a biometriai azonosítótechnológiák.
Gregor Strojin, az Európa Tanács tevékenységét felügyelő bizottság vezetője közölte, hogy összességében kell figyelembe venniük a különböző kapcsolódó szervezetek, például az ENSZ, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az EU munkáját, mivel a legfelsőbb prioritássá tették a terület szabályozását és szabványosítását. Az együttműködést pedig később a megvalósítási szakaszban is folytatni kellene. Michael O’Flaherty, az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynökségének (FRA) igazgatója mindezt azzal egészítette ki, hogy döntő jelentőségű, hogy az összes olyan szervezet, amely a mesterséges intelligencia emberekhez kapcsolódó alkalmazására koncentrál, "beszéljen egymással".
Breton leszögezte, hogy bár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európa Tanács és az UNESCO javaslatai nem annyira úttörők, mint az Európai Unió által kidolgozott pontok, de fontos, hogy az európai és a nemzetközi szabályozás kéz a kézben járjon azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a mesterséges intelligencia szabályozás visszatükrözze az európai értékeket. Ráadásul a csomag kidolgozásában szorosan együttműködik az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kanada és Mexikó, bár a folyamatban mindegyik ország megfigyelői státuszban vesz részt. Az egyezménnyel kapcsolatos hivatalos tárgyalások várhatóan 2022 májusában kezdődhetnek el.
Az Európai Bizottság áprilisban mutatta be a mesterséges intelligencia törvény tervezetét. Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy a készülő törvény esetében nem szabad alábecsülni az Európai Unió szerepét a technológia szabályozásában és a szervezet a legfontosabb úttörő lehet a területen. Amennyiben a jogszabály kifejtheti a teljes hatását, akkor globális szabvánnyá válhat.
Bretonhoz hasonló véleményt fogalmazott meg Roberto Viola, az Európai Bizottság kommunikációs hálózatokért, tartalmakért és technológiákért felelős főigazgatója, aki úgy vélte, hogy a kiegyensúlyozottság a kulcselem. Számos véleményt kell meghallgatni, hogy el lehessen kerülni a szélsőségeket és a szabvány kidolgozásához minden országnak hozzá kell járulnia.
Ugyanakkor Cédric O digitális ügyekért felelős francia miniszter rámutatott, hogy nagyon jó lenne nem elkövetni azokat a hibákat, mint a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) esetében. Tanulni kell a GDPR-rel kapcsolatban ismertté vált problémákból és a "harmonizálásra, rugalmasságra és a kiegyensúlyozottságra" kell összpontosítani. A törvényhozóknak egyensúlyt kell találniuk a termékbiztonság szavatolása és a jogi eszközök között, valamint ezzel párhuzamosan meg kell akadályozni, hogy az előírások lelassuljon az innováció. Emellett fontos szerep jut a fogyasztóvédelemnek.
Az Európa Tanács eközben egy olyan nemzetközi megállapodáson dolgozik, amely garantálná a mesterséges intelligencia rendszerek esetében is az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokratikus munkavégzést. A szerződés sokkal szigorúbb szabályokat vezetne be az olyan mesterséges intelligencia rendszerek esetében, amelyek konfliktusba kerülhetnek az emberi jogokkal. Ilyen megoldások lehetnek például a biometriai azonosítótechnológiák.
Gregor Strojin, az Európa Tanács tevékenységét felügyelő bizottság vezetője közölte, hogy összességében kell figyelembe venniük a különböző kapcsolódó szervezetek, például az ENSZ, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az EU munkáját, mivel a legfelsőbb prioritássá tették a terület szabályozását és szabványosítását. Az együttműködést pedig később a megvalósítási szakaszban is folytatni kellene. Michael O’Flaherty, az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynökségének (FRA) igazgatója mindezt azzal egészítette ki, hogy döntő jelentőségű, hogy az összes olyan szervezet, amely a mesterséges intelligencia emberekhez kapcsolódó alkalmazására koncentrál, "beszéljen egymással".
Breton leszögezte, hogy bár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európa Tanács és az UNESCO javaslatai nem annyira úttörők, mint az Európai Unió által kidolgozott pontok, de fontos, hogy az európai és a nemzetközi szabályozás kéz a kézben járjon azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a mesterséges intelligencia szabályozás visszatükrözze az európai értékeket. Ráadásul a csomag kidolgozásában szorosan együttműködik az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kanada és Mexikó, bár a folyamatban mindegyik ország megfigyelői státuszban vesz részt. Az egyezménnyel kapcsolatos hivatalos tárgyalások várhatóan 2022 májusában kezdődhetnek el.