Berta Sándor
Faxokkal a koronavírus ellen
Az egészségügyben még számos helyen használnak faxkészülékeket, amely a mostani járvány alatt nem bizonyult jó húzásnak.
A faxkészüléket 175 évvel ezelőtt szabadalmaztatták, s sok kórházból és rendelőintézetből még most sem tűnt el. A koronavírus-járvány ideje alatt viszont kiderült, hogy a technológia már egyáltalán nem felel meg a 21. század követelményeinek, ennek köszönhetően komoly fennakadásokat okozott a kontaktkutatásban, a beteginformációk összegyűjtésében vagy a bürokrácia menedzselésében. Ráadásul az eszközök - a korlátozott műszaki kapacitásaik miatt - sok esetben komoly akadályt jelentettek.
A texasi Austinban például a faxok használata azt eredményezte, hogy nagyon nehezen lehetett követni az egyes eseteket. Volt, hogy naponta több ezer eset iratait kellett faxon keresztül elküldeni. Janet Pichette austini fő epidemiológus szerint az egész helyzet kaotikus volt, és bebizonyosodott, hogy egyetlen járványt sem lehet legyőzni egy 19. századból származó technológiával.
Hollandiában a leleteket küldték faxokon. Az egyik helyi ápoló azt nyilatkozta, hogy elsőként a készülékek kezelését mutatták meg neki és ez azért volt fontos, hogy a stresszes helyzetekben, például két műtét között, mindenki az álmából felébresztve is tudja, hogyan kell faxot küldeni és fogadni. Hollandiában májusban egy olyan törvényt fogadtak el, amelynek értelmében az egészségügyből száműzni kell a faxokat és a DVD-ket. Kathryn Brohmann, a kingstoni Queen's Egyetem professzora közölte, hogy ennek ellenére az előbbieket még mindig nem távolították el a kórházakból és az orvosi rendelőkből, arra hivatkozva, hogy azok alapvetően még működnek. Az senkit sem érdekelt, hogy a koronavírus-járvány az egész rendszert átgondolásra késztette.
Új-Brunswick kanadai tartományban számos beteg kénytelen volt várni a leleteire, mert csak 1500 fax működött és bebizonyosodott, hogy ennyi berendezés egyszerűen túl kevés. Brohmann rámutatott, hogy a készülékek folyamatosan foglaltak voltak. Torontóban szintén a faxok miatt voltak fennakadások az eredmények továbbításában.
Japánban hagyományosan bíznak a technológiában - eddig. Számos helyi orvost ugyanis frusztrált az, hogy az egészségügyi hatóságoknak így kellett elküldeniük az anyagokat. A szigetországban tervezték ugyan egy online rendszer létrehozását, de a diagnózisokat és a leleteket még mindig faxokkal továbbítják. Austinban a helyzet mostanra annyit változott, hogy a faxokat már nem papírokra nyomtatják ki, hanem elektronikusan küldik. Pichette azt mondta, hogy még nem találtak jobb megoldást és nem tudta megmondani, hogy azt megtalálják-e addig, amíg ő az amerikai egészségügyi minisztériumban dolgozik.
A faxkészüléket 175 évvel ezelőtt szabadalmaztatták, s sok kórházból és rendelőintézetből még most sem tűnt el. A koronavírus-járvány ideje alatt viszont kiderült, hogy a technológia már egyáltalán nem felel meg a 21. század követelményeinek, ennek köszönhetően komoly fennakadásokat okozott a kontaktkutatásban, a beteginformációk összegyűjtésében vagy a bürokrácia menedzselésében. Ráadásul az eszközök - a korlátozott műszaki kapacitásaik miatt - sok esetben komoly akadályt jelentettek.
A texasi Austinban például a faxok használata azt eredményezte, hogy nagyon nehezen lehetett követni az egyes eseteket. Volt, hogy naponta több ezer eset iratait kellett faxon keresztül elküldeni. Janet Pichette austini fő epidemiológus szerint az egész helyzet kaotikus volt, és bebizonyosodott, hogy egyetlen járványt sem lehet legyőzni egy 19. századból származó technológiával.
Hollandiában a leleteket küldték faxokon. Az egyik helyi ápoló azt nyilatkozta, hogy elsőként a készülékek kezelését mutatták meg neki és ez azért volt fontos, hogy a stresszes helyzetekben, például két műtét között, mindenki az álmából felébresztve is tudja, hogyan kell faxot küldeni és fogadni. Hollandiában májusban egy olyan törvényt fogadtak el, amelynek értelmében az egészségügyből száműzni kell a faxokat és a DVD-ket. Kathryn Brohmann, a kingstoni Queen's Egyetem professzora közölte, hogy ennek ellenére az előbbieket még mindig nem távolították el a kórházakból és az orvosi rendelőkből, arra hivatkozva, hogy azok alapvetően még működnek. Az senkit sem érdekelt, hogy a koronavírus-járvány az egész rendszert átgondolásra késztette.
Új-Brunswick kanadai tartományban számos beteg kénytelen volt várni a leleteire, mert csak 1500 fax működött és bebizonyosodott, hogy ennyi berendezés egyszerűen túl kevés. Brohmann rámutatott, hogy a készülékek folyamatosan foglaltak voltak. Torontóban szintén a faxok miatt voltak fennakadások az eredmények továbbításában.
Japánban hagyományosan bíznak a technológiában - eddig. Számos helyi orvost ugyanis frusztrált az, hogy az egészségügyi hatóságoknak így kellett elküldeniük az anyagokat. A szigetországban tervezték ugyan egy online rendszer létrehozását, de a diagnózisokat és a leleteket még mindig faxokkal továbbítják. Austinban a helyzet mostanra annyit változott, hogy a faxokat már nem papírokra nyomtatják ki, hanem elektronikusan küldik. Pichette azt mondta, hogy még nem találtak jobb megoldást és nem tudta megmondani, hogy azt megtalálják-e addig, amíg ő az amerikai egészségügyi minisztériumban dolgozik.