SG.hu

Biomutant

Kiadó: THQ Nordic
Fejlesztő: Experiment 101
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-4690K 3,5 GHz-es vagy AMD FX-8350 processzor, Nvidia GeForce GTX 960 vagy ATI Radeon R9 380 grafikus kártya, 8 GB RAM, 25 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i7-6700K 4-Core 4 GHz-es vagy AMD Ryzen R5 1600 processzor, Nvidia GeForce GTX 1660 Ti vagy ATI Radeon RX 590 grafikus kártya, 16 GB RAM, 25 GB szabad hely
Hasonló játékok: The Legend of Zelda: Breath of the Wild
Kategória: akció-szerepjáték

Évek óta vártunk már a Biomutant megjelenésére, és bár hatalmas csalódást azért nem okozott nekünk, összességében mégsem tudott makulátlan örömet szerezni számunkra. Játéktesztünkből máris kiderül, hogy miért!

Kifejezetten érdekesnek nevezhető, ami az elmúlt néhány évben a THQ Nordic háza táján történt. Az osztrák kiadónak ugyanis azontúl, hogy Nordic Games név alatt már 2011 óta létezik, nem igazán sikerült túl sok eredeti alkotást letennie az asztalra. Ennek az oka részben az, hogy a csapat arra alapozta hosszabb távú sikerét, hogy felvásárolt egy halom stúdiót, mellettük még több korabeli sikersorozatot, melyek felélesztése jelenleg is gőzerővel zajlik. Néha születnek nagyszerű alkotások, mint a Pillars of Eternity II vagy a Desperados III, de vadonatúj ötleten alapuló videojátékkal még nem sikerült nagyot robbantaniuk.

Sokan azt hitték, hogy majd a Biomutant mindent megváltoztat, hiszen annak idején nagy ígéretekkel lett beharangozva ez a különleges akciójáték, de ahogy közeledett a megjelenés, sajnos úgy görbült egyre lejjebb a szánk. A premierközeli videókon ugyanis egyre inkább láthatóvá váltak a hiányosságok, hogy hol spóroltak a készítők, és bár közel sem lett rossz a végeredmény, azonban egyáltalán nem ezt vártuk tőle az első ígéretek alapján. Annak ellenére, hogy ez egy tapasztalt munkatársakból álló stúdió legelső próbálkozása, amit alighanem továbbiak követnek majd a jövőben!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Ettől még a Biomutant története persze kifejezetten klisés. Nem rossz, de sokszor láttunk, illetve hallottunk már korábban ilyesmit. A cselekmény akár napjainkból is kiindulhatna, hiszen az elbeszélések szerint egy Toxanol nevű gigavállalat korábban teljesen kizsákmányolta és tönkretette a Földet, egyfajta globális katasztrófát indítottak útnak a vegyi hulladékokkal, illetve drasztikus környezetszennyezéssel, ami apránként felőrölte planétánkat. Miután majdnem minden élet kihalt, az Élet Fája még nem adta fel a harcot, új életet teremtett, azonban a bolygó benépesítése nem úgy sült el, mint korábban.

Ennek az oka, hogy a korábbi szennyezés még nem tűnt el nyomtalanul, ez pedig alapvető hatást gyakorolt az új fajokra, a megjelenésükre, a viselkedésükre, miközben azért újabb problémák is felütötték a fejüket. Valahol ezen a ponton csatlakozunk a történethez, hiszen egy sor gondot kell megoldanunk azért, hogy a Föld ismét egy virágzó, élhető, boldog és vidám hely lehessen, csakhogy ehhez intelligens, ámde inkább állati külsejű főhősünk oldalán egy sor feladatot kell majd teljesítenünk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Ezt a készítők fő- és mellékküldetésekre osztották fel, ami egy csipetnyi szarkazmussal olyan „jól” sikerült nekik, hogy valójában a nagy szabadság lett a legnagyobb ellenségük közben. Tény és való ugyanis, hogy a Biomutant hatalmas világot tár elénk, ez az univerzum ráadásul még érdekes is, de nagyjából olyan hatást kelt, mint fizetésnap előtti héten a hűtőszekrény: akadnak odabent különleges dolgok, ismerős összetevők, de egyikből sem lehet valami finom és ízletes ételt főzni, amitől megnyalnánk mind a tíz ujjunkat.

Ez a hiányérzet mindvégig megmaradt bennünk a tesztelés során, sőt nagyon gyakran némi bosszúsággal is társult, hiszen kifejezetten nehéz áttekinteni például a küldetésrendszert, hogy mit kellene tennünk a játékban, de legfőképpen hol. Mindeközben gondot okoz a küldetések kezelése is, ezáltal könnyedén összeakadhatnak például a különféle mellékes teendők, olyan hibák és hiányosságok jelentkeznek, hogy az egy félkész játéktól elnézhető, de egy ilyen, egyébként csak tripla-A kategóriásnak álcázott alkotás esetén egyáltalán nem eredményeznek őszinte mosolyt.

Pedig a játékmenettel alapvetően nincsenek túl nagy problémák. Az alkotás egy erőteljes szerepjátékos elemekkel operáló akció-kaland, egy kicsit olyan, mint a legutóbbi The Legend of Zelda. Ennek megfelelően rendkívül alapos rendszerek hálózzák be keresztül-kasul az alkotást. Eleve ott lesz a moralitás, hogy mennyire leszünk döntéseink alapján jók vagy rosszak a történet felgöngyölítése során – ami nagyban befolyásolhatja lehetőségeinket –, hiszen megannyi törzs, megannyi konfliktus és félreértés vár itt ránk. Bár próbálták bonyolítani egy kicsit a dolgokat a készítők, azért összességében itt is minden út Rómába vezet majd, vagyis az Élet Fájáért kell döntenünk, harcolnunk és ügyeskednünk, hiszen mindegyikből bőségesen kivehetjük majd a részünket. Mindezt ráadásul meseszerű és humoros körítéssel, ami kellemesen könnyed alapokat biztosít a végeredménynek!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A Biomutant legfőbb játékeleme alighanem a harcrendszer. Bárhol is járunk az egyébként kellően változatos, de mégis szokásos klisékből építkező világban – hegységek, sivatagok, téli helyszínek, gyártelepek, ősi romok, lápvidékek –, a legtöbbször össze kell akasztanunk majd valakivel a bajszunkat. A küzdelmeket érezhetően a hack and slash vonalról közelítették meg az alkotók, ugyanakkor itt is óriási szabadságunk lesz. Fegyvereink és képességeink tükrében lehetünk távolsági harcosok, csendes orvlövészek, de hősünk érezhetően akkor érzi majd a legjobban magát, ha testközelből oszthatja a pofonokat. Kombót kombóra halmozhatunk ilyenkor, és bár semmi nem rossz, minden működik, teljesen elviselhető még a kamerarendszer is, ellenben az egész összhatás ásításra ösztönzi az embert, amolyan „ezt már láttuk korábban párszor” hatással kiegészülve.

Mindezt pedig egy sor más elemmel bővítették ki az alkotók, melyeket gyűjtőnéven szerepjátékos megoldásoknak nevezhetünk. Eleve már a kezdetektől befolyásolhatjuk állati főhősünk megjelenését és tulajdonságait, hogy milyen irányban fejlesszük, hiszen ez alapvető jelentőségű lesz majd a későbbiekben. Ezenfelül kifejezetten összetett craftrendszer is került az alkotásba. Ennek részeként gyakorlatilag bármit megalkothatunk a különféle alapanyagokból, ezáltal érdemes folyamatosan nyitott szemmel járni és gyűjtögetni. Közel sem rossz tehát, amit látunk, és amit a név alatt kapunk a játéktól, azonban egyetlen olyan elemet sem lehetne kiemelni a sok közül, ami esetleg jobb, mint máshol, vagy még sehol sem láttuk korábban. Érezhetően biztosra próbáltak menni az alkotók, de több helyen is úgy érezni, hogy éppen emiatt botlottak el a saját lábukban.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Mint fentebb már emíltettük, a Biomutant erőteljes rajzfilmes hatással kecsegtet, rendkívül színes, kellemes összképet fest le előttünk. A részletek kidolgozásával ugyan van néha problémája, mint ahogyan a helyszínek betöltöttsége sem mindig a legszerencsésebb, ellenben összességében jó benyomást kelt, jó ránézni a végeredményre, miközben az optimalizálással sincs különösebb probléma.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület sajnos megszokást igényel a játékban. Kifejezetten kellemetlen tervezési hibákat követtek el ezen a téren a készítők, ami billentyűzetről nem olyan zavaró, de kontroller esetén nagyon sok kellemetlenséget okozhat, márpedig a legtöbb külsőnézetes játékhoz hasonlóan a joystick használata itt is gyakran jól jöhet. Így ezen a ponton valahol a két szék között a pad alá sikerült beesniük a készítőknek, hiszen az irányítás alapvetően nem lenne rossz, de a kezelőfelülettől néha elkerekedhet a szemünk.

Játszhatóság: Kifejezetten elnyújtott játék a Biomutant, sok-sok órát lehet benne kalandozni a különleges fantáziavilág felfedezése közben, azonban más kérdés, hogy a sok önismétlő tulajdonság miatt mennyire lesznek fogékonyak erre a játékosok. Az biztos, hogy már az első órákban rengeteg kellemetlenségbe futhatunk bele, ami a legtöbb ember számára elegendő lesz ahhoz, hogy ne legyen értelme tovább szenvedni vele.

Intelligencia, nehézség: Mondhatni átlagos ezen a téren a játék. A mesterséges intelligencia nem rossz, de azért kiemelkedő tulajdonságait sem igazán lehetne méltatni, nehézségi fokozat függvényében alig izzasztott meg minket. Kicsit egysíkú ezen a téren is a végeredmény, az ellenfelek láttán szinte azonnal lejátszódik lelki szemeink előtt a küzdelem, így alig okoz majd meglepetést egy idő után a végeredmény.

Hangok, zene: A zenék belesüllyednek az átlagos teljesítménybe, kifejezetten semmitmondó dallamok várnak ránk, a hangeffektek azonban rendben vannak, de hogy egy ilyen kaliberű játéknál miért spóroltak a szinkronokkal, az érthetetlen. Van egy folyamatos narrátor, ami jó ötlet volt, de rajta kívül talán csak egy-két főbb szereplő beszélget, a többiek mindössze hümmögnek vagy a saját nyelvükön halandzsáznak a feliratozás mellett. Elég olcsó hatást kelt így a játék.

Összegzés: Az elhangzottak után kijelenthetjük, hogy a Biomutant inkább csalódást okozott. Azt nem mondanánk, hogy rossz lett a végeredmény, ellenben nagyon messze van a jótól. Ennél sokkal több egyedi ötletet vártunk tőle, hiszen a különleges háttér, az eredeti világ önmagában még nem viszi el a hátán az egészet. Kár érte, mert egyébként rengeteg nagyszerű lehetőség található benne, azonban a megvalósítás elég foghíjasra sikerült. Talán egy második rész szépíthetne!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • caprine #2
    Hát ezt a cikket sem volt értelme elolvasni. Egyes részek köszönő viszonyban sincsenek egymással, sőt ellentmondanak egymásnak, mintha többen írták volna. Kár érte, de ez most tényleg komoly csalódást okozott a számomra, talán majd legközelebb.
  • MerlinW #1
    Azt azért tegyük hozzá, hogy 11 fő készítette a teljes játékot.