Berta Sándor
A vulkánoknál a legkorszerűbb méréstechnika is csődöt mond
A precíz készülékek ellenére sem lehet előrejelezni a vulkánkitöréseket.
A vulkanológusok a bekövetkező kitöréseket felhasználják arra, hogy adatokat gyűjtsenek, majd azokat megosszák a kollégáikkal világszerte azért, hogy jobban megértsék e folyamatokat. A távlati cél az, hogy minél pontosabban előre tudják jelezni a vulkánkitöréseket.
Az Etna mind a négy krátere február óta ismét aktív és akár 1500 méter magas lávaszökőkutakat is megfigyeltek. Boris Behncke vulkanológus kiemelte, hogy a helyszínen 50 szeizmikus állomást és 40 GPS-adót helyeztek el, amelyek az adatokat valós időben továbbítják. A szakember az INGV-Osservatorio Etneo munkatársa, ez az intézmény figyeli Cataniában az Etnát és a megszerzett információk az INGV honlapján is elérhetők. Az obszervatóriumban látható, ha a GPS-egységek eltávolodnak egymástól - a távolság néhány óra alatt több centiméterre is nőhet. Emellett figyelemmel kísérhetők a gázok összetételében bekövetkezett változások és a hőmérséklet emelkedése is.
A hegyet 10 mikrofon hallgatja. Ezek főleg akkor hasznosak, ha a magmakamrákban robbanás történik, a keletkező infrahang pedig képes megrezegtetni az ablakokat, az ajtókat és rossz érzést kelt az emberekben is. Behncke szerint éppen ezért az obszervatórium legfontosabb feladata a lakossággal való kapcsolattartás és a felvilágosítás.
A vulkánkitörésekre bizonyos jelek figyelmeztetnek. Az izlandi Fagradalsfjall tűzhányó kitörése előtt például egy éven belül 50 000 földrengés volt Izlandon és még a talaj elváltozásait is meg lehetett figyelni. Behncke rámutatott, hogy a kitöréseket ugyanakkor sosem lehet majd pontosan előrejelezni, az adatokból csupán a statisztikákat lehet frissíteni és pontosítani. De ezek az információk is rendkívül hasznos segítséget jelenthetnek az adott események bekövetkezésekor, például felhasználhatók az emberek figyelmeztetésére és kimenekítésére.
A vulkanológusok a bekövetkező kitöréseket felhasználják arra, hogy adatokat gyűjtsenek, majd azokat megosszák a kollégáikkal világszerte azért, hogy jobban megértsék e folyamatokat. A távlati cél az, hogy minél pontosabban előre tudják jelezni a vulkánkitöréseket.
Az Etna mind a négy krátere február óta ismét aktív és akár 1500 méter magas lávaszökőkutakat is megfigyeltek. Boris Behncke vulkanológus kiemelte, hogy a helyszínen 50 szeizmikus állomást és 40 GPS-adót helyeztek el, amelyek az adatokat valós időben továbbítják. A szakember az INGV-Osservatorio Etneo munkatársa, ez az intézmény figyeli Cataniában az Etnát és a megszerzett információk az INGV honlapján is elérhetők. Az obszervatóriumban látható, ha a GPS-egységek eltávolodnak egymástól - a távolság néhány óra alatt több centiméterre is nőhet. Emellett figyelemmel kísérhetők a gázok összetételében bekövetkezett változások és a hőmérséklet emelkedése is.
A hegyet 10 mikrofon hallgatja. Ezek főleg akkor hasznosak, ha a magmakamrákban robbanás történik, a keletkező infrahang pedig képes megrezegtetni az ablakokat, az ajtókat és rossz érzést kelt az emberekben is. Behncke szerint éppen ezért az obszervatórium legfontosabb feladata a lakossággal való kapcsolattartás és a felvilágosítás.
A vulkánkitörésekre bizonyos jelek figyelmeztetnek. Az izlandi Fagradalsfjall tűzhányó kitörése előtt például egy éven belül 50 000 földrengés volt Izlandon és még a talaj elváltozásait is meg lehetett figyelni. Behncke rámutatott, hogy a kitöréseket ugyanakkor sosem lehet majd pontosan előrejelezni, az adatokból csupán a statisztikákat lehet frissíteni és pontosítani. De ezek az információk is rendkívül hasznos segítséget jelenthetnek az adott események bekövetkezésekor, például felhasználhatók az emberek figyelmeztetésére és kimenekítésére.