Berta Sándor
Megtanulható a manipulált felvételek felismerése
A tanulókat egy hatékony eszköz segíti a folyamat során.
Az Uppsalai Egyetem munkatársai egy olyan internetes megoldást fejlesztettek ki, amelynek a segítségével a diákok megtanulhatják, hogy miként ismerhetik fel a manipulált álló- és mozgóképeket. Egy digitális önteszt alkalmazásával a tanulók megtudhatják, hogy mennyire jól tudják kiszűrni az áltartalmakat. A megalkotott alkalmazás tippeket is ad ahhoz, hogyan valósítható meg a tényellenőrzés.
A létrehozott szoftver azt tanácsolja a nebulóknak, hogy minden egyes hír esetében több forrást is nézzenek meg és azokat hasonlítsák össze egymással. A rendszer különböző hamis vagy autentikus hírtartalmak bevonásával teszteli, hogy az adott személy mennyire jól sajátította el a kapott tanácsokat. A szakemberek a programot már több mint 200 tanuló segítségével tesztelték és az öntesztek elvégzése után kiderült, hogy a korábbinál sokkal jobban tudták azonosítani a manipulált fotókat és videókat.
Thomas Nygren, a kutatás vezetője rámutatott, hogy az eszköz nem csupán az álhírek kiszűrésében játszhat fontos szerepet, hanem a látszólag hihetetlen hírek valódiságának a megállapításában is. A jelenleginél jobb médiakompetencia kialakítására ugyanis a szakemberek szerint rendkívül nagy szükség van.
Az úgynevezett deepfake-anyagok számítógéppel generált álló- és mozgóképek, amelyeket meglévő fotókból és videókból készítenek, azaz általában közismert személyekről készült valósághű felvételek. Bár a manipulált tartalmak számítógéppel valós időben felismerhetők és ezáltal kiszűrhetők, ennek ellenére komoly problémát jelentenek a honlapüzemeltetők számára. A tapasztalatok alapján szinte bárki átverhető ilyen anyagokkal. Számos deepfake-videó nagyon könnyen felismerhető, például azokból a gesztusokból, amelyek nem illenek a szöveghez. A fejmozdulatokat és a testtartásokat sem lehet jól manipulálni, és az adott esetben felhasznált hang vagy beszéd is árulkodó lehet. Tavaly szeptemberben a Microsoft hamisított videókat felismerő szoftvert készített.
Az Uppsalai Egyetem munkatársai egy olyan internetes megoldást fejlesztettek ki, amelynek a segítségével a diákok megtanulhatják, hogy miként ismerhetik fel a manipulált álló- és mozgóképeket. Egy digitális önteszt alkalmazásával a tanulók megtudhatják, hogy mennyire jól tudják kiszűrni az áltartalmakat. A megalkotott alkalmazás tippeket is ad ahhoz, hogyan valósítható meg a tényellenőrzés.
A létrehozott szoftver azt tanácsolja a nebulóknak, hogy minden egyes hír esetében több forrást is nézzenek meg és azokat hasonlítsák össze egymással. A rendszer különböző hamis vagy autentikus hírtartalmak bevonásával teszteli, hogy az adott személy mennyire jól sajátította el a kapott tanácsokat. A szakemberek a programot már több mint 200 tanuló segítségével tesztelték és az öntesztek elvégzése után kiderült, hogy a korábbinál sokkal jobban tudták azonosítani a manipulált fotókat és videókat.
Thomas Nygren, a kutatás vezetője rámutatott, hogy az eszköz nem csupán az álhírek kiszűrésében játszhat fontos szerepet, hanem a látszólag hihetetlen hírek valódiságának a megállapításában is. A jelenleginél jobb médiakompetencia kialakítására ugyanis a szakemberek szerint rendkívül nagy szükség van.
Az úgynevezett deepfake-anyagok számítógéppel generált álló- és mozgóképek, amelyeket meglévő fotókból és videókból készítenek, azaz általában közismert személyekről készült valósághű felvételek. Bár a manipulált tartalmak számítógéppel valós időben felismerhetők és ezáltal kiszűrhetők, ennek ellenére komoly problémát jelentenek a honlapüzemeltetők számára. A tapasztalatok alapján szinte bárki átverhető ilyen anyagokkal. Számos deepfake-videó nagyon könnyen felismerhető, például azokból a gesztusokból, amelyek nem illenek a szöveghez. A fejmozdulatokat és a testtartásokat sem lehet jól manipulálni, és az adott esetben felhasznált hang vagy beszéd is árulkodó lehet. Tavaly szeptemberben a Microsoft hamisított videókat felismerő szoftvert készített.