Berta Sándor
Műholdas adatokhoz férhet majd hozzá mindenki
Jelentősen könnyebbé válhat a rögzített hatalmas adatmennyiség feldolgozása.
A Bécsi Műszaki Egyetem vezeti az openEO nevű európai uniós projektet, amelynek keretében interfészt fejlesztettek ki a felhőplatformokhoz. A Földet több száz műhold figyeli a nap 24 órájában. A berendezések állandóan adatokat gyűjtenek, például a klímaváltozásról, a meteorológiáról, a természeti erőforrásokról, az óceánok állapotáról vagy a természeti katasztrófákról. Az Európai Unió saját Föld-figyelő műholdjai (EO), a Copernicus Sentinelek naponta több mint 20 000 gigabájt adatot termelnek és azokhoz bárki hozzáférhet, köszönhetően az EU nyílt adatpolitikájának. Azonban hiába felbecsülhetetlen értékűek ezek az információk, ha akkora adatmennyiségről van szó, amelynek a feldolgozása egyre nehezebb és lassan már nem is lehet észszerűen kezelni.
Wolfgang Wagner egyetemi professzor, az openEO projekt vezetője kifejtette, hogy a Big-EO-adatokat már petabájtokban tárolják és dolgozzák fel. Az egyik megoldást a felhőkörnyezet jelenti. A probléma az, hogy az információgyűjtés túl gyorsan történt. Dr. Matthias Schramm, a projekt koordinátora hozzátette, hogy az új felhőplatformok fejlesztési sebessége megakadályozta egy világszerte elfogadott szabvány kidolgozását, ami műszaki kihívások elé állította a felhasználókat. Ezért az openEO projektpartnerei 2017 és 2020 között új kommunikációs interfészt fejlesztettek ki, amelyek szabványosított hozzáférést biztosítanak az EO-fájlokhoz. Az openEO interfész segítségével a saját számítógépről egységes parancsok küldhetők az adatokat tároló felhőszolgáltatóknak, amelyek ezeket a parancsokat automatikusan olyan szintaxisba ültetik át, amelyet az adott felhőszolgáltató ért.
Dr. Schramm közölte, hogy már vannak openEO-interfészek a Python, az R és a JavaScript programozási nyelvekre. Emellett létrehoztak egy QGIS-kiegészítőt, egy webszerkesztőt és számos mobilalkalmazást, amelyek a felhőplatformokkal kommunikálnak. A szakember rámutatott, hogy az openEO-interfészhez számos európai oldal csatlakozott azért, hogy szabványosított kommunikációt tegyenek lehetővé. Az interfész minden eleme úgy van megalkotva, hogy lehetővé tegye további portálok és programozási nyelvek csatlakozását. Az első tesztek alapján az interfész nagyon jól működik.
2014 óta szuperszámítógéppel is segítik a Sentinel-1A műhold munkáját és Bécsben létrehozták azt a központot, amelyben a műhold által rögzített képeket őrzik.
A Bécsi Műszaki Egyetem vezeti az openEO nevű európai uniós projektet, amelynek keretében interfészt fejlesztettek ki a felhőplatformokhoz. A Földet több száz műhold figyeli a nap 24 órájában. A berendezések állandóan adatokat gyűjtenek, például a klímaváltozásról, a meteorológiáról, a természeti erőforrásokról, az óceánok állapotáról vagy a természeti katasztrófákról. Az Európai Unió saját Föld-figyelő műholdjai (EO), a Copernicus Sentinelek naponta több mint 20 000 gigabájt adatot termelnek és azokhoz bárki hozzáférhet, köszönhetően az EU nyílt adatpolitikájának. Azonban hiába felbecsülhetetlen értékűek ezek az információk, ha akkora adatmennyiségről van szó, amelynek a feldolgozása egyre nehezebb és lassan már nem is lehet észszerűen kezelni.
Wolfgang Wagner egyetemi professzor, az openEO projekt vezetője kifejtette, hogy a Big-EO-adatokat már petabájtokban tárolják és dolgozzák fel. Az egyik megoldást a felhőkörnyezet jelenti. A probléma az, hogy az információgyűjtés túl gyorsan történt. Dr. Matthias Schramm, a projekt koordinátora hozzátette, hogy az új felhőplatformok fejlesztési sebessége megakadályozta egy világszerte elfogadott szabvány kidolgozását, ami műszaki kihívások elé állította a felhasználókat. Ezért az openEO projektpartnerei 2017 és 2020 között új kommunikációs interfészt fejlesztettek ki, amelyek szabványosított hozzáférést biztosítanak az EO-fájlokhoz. Az openEO interfész segítségével a saját számítógépről egységes parancsok küldhetők az adatokat tároló felhőszolgáltatóknak, amelyek ezeket a parancsokat automatikusan olyan szintaxisba ültetik át, amelyet az adott felhőszolgáltató ért.
Dr. Schramm közölte, hogy már vannak openEO-interfészek a Python, az R és a JavaScript programozási nyelvekre. Emellett létrehoztak egy QGIS-kiegészítőt, egy webszerkesztőt és számos mobilalkalmazást, amelyek a felhőplatformokkal kommunikálnak. A szakember rámutatott, hogy az openEO-interfészhez számos európai oldal csatlakozott azért, hogy szabványosított kommunikációt tegyenek lehetővé. Az interfész minden eleme úgy van megalkotva, hogy lehetővé tegye további portálok és programozási nyelvek csatlakozását. Az első tesztek alapján az interfész nagyon jól működik.
2014 óta szuperszámítógéppel is segítik a Sentinel-1A műhold munkáját és Bécsben létrehozták azt a központot, amelyben a műhold által rögzített képeket őrzik.