Berta Sándor
Álhírek elleni harc - fontos szerep jut a címeknek
A területen sikeres lehet egy új módszer.
A MIT kutatói a tanulmányukban kimutatták, hogy hatékonyabbá tehető az álhírekkel szembeni fellépés, ha a felhasználók először az adott anyagok címeivel és nem pedig azzal a jelöléssel szembesülnek, hogy az anyag álinformáció-e vagy sem. A szakemberek úgy vélték, hogy a felhasználók jobban meg tudják ítélni az egyes cikkeket, ha csupán a címekből indulhatnak ki és ők dönthetik el, hogy a tudósítás álhír vagy nem.
A tudósokt azzal érveltek, hogy az álhíreknek eleve sokkal figyelemfelkeltőbb címekre van szükségük ahhoz, mint más anyagoknak. Fontos viszont, hogy a tényellenőrzésre utaló jelöléseknek közvetlenül a cím után kell következniük, hogy a felhasználókba az esetleges téves információk ne ivódjanak be túlságosan.
Az MIT munkatársai az elvégzett kísérlet keretében 2683 személynek mutattak meg 36 kiválasztott címet, amelyeknek pontosan a fele tartozott valódi, illetve álhírekhez. A cikkek előtt, után és mellett ugyanakkor rövid jelölések voltak láthatók, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy álhírről van-e szó vagy sem. Ezután a kísérletben résztvevőknek maguknak kellett eldönteniük, hogy megbízhatnak-e a címekben vagy nem.
A címek után elhelyezett jelölések esetében a résztvevők 25,3 százalékkal kevesebb alkalommal ítélték meg tévesen az adott híreket. A bevezető melletti jelölések esetén a tévedések aránya 8,6 százalékra csökkent, míg egy korrektúra esetében 5,7 százalékra. A tapasztalatok azt mutatták, hogy lehetőséget kell adni az olvasóknak arra, hogy a címek alapján kialakuljanak bennük az első benyomások és csak azután szabad őket felvilágosítani arról, hogy az anyag álhír vagy nem. Amennyiben nem, akkor azáltal erősödik a cikk valóságtartalma, míg, ha álhírről, akkor tompítani lehet a valótlanságok hatását.
A MIT kutatói a tanulmányukban kimutatták, hogy hatékonyabbá tehető az álhírekkel szembeni fellépés, ha a felhasználók először az adott anyagok címeivel és nem pedig azzal a jelöléssel szembesülnek, hogy az anyag álinformáció-e vagy sem. A szakemberek úgy vélték, hogy a felhasználók jobban meg tudják ítélni az egyes cikkeket, ha csupán a címekből indulhatnak ki és ők dönthetik el, hogy a tudósítás álhír vagy nem.
A tudósokt azzal érveltek, hogy az álhíreknek eleve sokkal figyelemfelkeltőbb címekre van szükségük ahhoz, mint más anyagoknak. Fontos viszont, hogy a tényellenőrzésre utaló jelöléseknek közvetlenül a cím után kell következniük, hogy a felhasználókba az esetleges téves információk ne ivódjanak be túlságosan.
Az MIT munkatársai az elvégzett kísérlet keretében 2683 személynek mutattak meg 36 kiválasztott címet, amelyeknek pontosan a fele tartozott valódi, illetve álhírekhez. A cikkek előtt, után és mellett ugyanakkor rövid jelölések voltak láthatók, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy álhírről van-e szó vagy sem. Ezután a kísérletben résztvevőknek maguknak kellett eldönteniük, hogy megbízhatnak-e a címekben vagy nem.
A címek után elhelyezett jelölések esetében a résztvevők 25,3 százalékkal kevesebb alkalommal ítélték meg tévesen az adott híreket. A bevezető melletti jelölések esetén a tévedések aránya 8,6 százalékra csökkent, míg egy korrektúra esetében 5,7 százalékra. A tapasztalatok azt mutatták, hogy lehetőséget kell adni az olvasóknak arra, hogy a címek alapján kialakuljanak bennük az első benyomások és csak azután szabad őket felvilágosítani arról, hogy az anyag álhír vagy nem. Amennyiben nem, akkor azáltal erősödik a cikk valóságtartalma, míg, ha álhírről, akkor tompítani lehet a valótlanságok hatását.
