Berta Sándor

A napszaktól is függ az álláskereső oldalakon a diszkri­mináció

A hátrányos megkülönböztetés mind a két nemet érinti.

Az ETH Zürich kutatói a Big Data és a gépi tanulás segítségével azt vizsgálták meg, hogy az online álláshirdetési oldalakon megvalósul-e diszkrimináció. Arra a megállapításra jutottak, hogy igen, megvalósul, az egyrészt a napszaktól is függ, másrészt a nőket és a férfiakat egyaránt érinti. Az eredményeiket nyilvánosságra hozták a Nature hasábjain is.

A munkaadók általában egy pozíció betöltéséhez a képzettséget, a szakmai kompetenciákat és a tapasztalatot tekintik fontosnak, azonban számos tanulmány bizonyította már, hogy abban, hogy egy személyt felvesznek-e egy céghez vagy sem, a származása, a neme és az etnikuma is fontos szerepet játszik. Mindez sérti az esélyegyenlőség elvét.

A mostani vizsgálatuk során az ETH Zürich kutatói a legnagyobb svájci állásközvetítő portál, a Job-Room anonim adataihoz férhettek hozzá. A platform rendszerében több mint 150 000 álláskereső profilja található meg. A munkaadók különböző szempontok alapján kereshetnek és miután megadták a számukra fontos kritériumokat, megkapják a leginkább megfelelő jelöltek listáját. Az anyagban szerepel a név mellett a végzettség, a nem, a nemzetiség és a nyelvismeret is. A szakemberek kereken 10 hónapon át tanulmányozták a kiválasztási szempontokat és több millió döntést vettek górcső alá. Így tudták megbecsülni, hogy mennyire fontos szerepet játszott az egyes folyamatokban a származás vagy a nem.

Daniel Kopp, a mostani tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy az általuk alkalmazott módszer segítségével számos fontos szakmában tudják vizsgálni a diszkriminációt és az egyes keresési folyamatokat. Így például látják, hogy melyik jelöltek a keresettek vagy mikor és mennyi ideig kerestek fel egy személy profilját. Kiderült, hogy a külföldi álláskeresőkkel átlagosan 6,5 százalékkal ritkábban vették fel a kapcsolatot a munkaadók. A balkáni, afrikai, közel-keleti, ázsiai szakemberek gyakran előítéletekkel küzdenek. Sőt, még az is láthatóvá vált, hogy délben és este erősebb a diszkrimináció, vagyis egy bizonyos munkaadó teljesen más döntést hozhat például reggel és este. Ezek a mechanizmusok egyébként különösen akkor voltak megfigyelhetők, ha az illető fáradt volt vagy már haza akart menni.

A nőket az alapvetően férfiszakmákban, míg a férfiakat az alapvetően női szakmákban éri diszkrimináció. Michael Siegenthaler, a tanulmány társszerzője mindezt úgy kommentálta, hogy néhány munkaadó továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a nők bizonyos munkákra jobban megfelelnek, mint a férfiak, illetve más szakmákra ugyanez fordítva is igaz. Ez oda vezet, hogy a szakmaspecifikus szegregáció megmarad, sőt, még fel is erősödik.

A Job-Room és a hasonló platformok egyre fontosabb szerepet töltenek be, így, ha a diszkrimináció megmarad, sőt, még erősödik is, akkor az nagyon káros lehet a jövőre nézve. Daniel Kopp szerint ugyanakkor a diszkrimináció ebben az esetben nem volt az átlagosnál erősebb és sokkal inkább strukturális és társadalmi probléma, amely a teljes munkaerőpiacon visszatükröződik. Az online oldalakon viszont jól megfigyelhetők a folyamatok és ezáltal azokra építve megfelelő stratégiák fejleszthetők ki a diszkrimináció ellen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tntmaxy #5
    +1
  • gosub #4
    Nálunk a 12 rendezvényszervezőből 1-2 szokott férfi lenni, évente kb 1-2 fő a fluktuáció. Egyszerűen így jelentkeznek, hazug a cikk, hogy ezt az arányt diszkrimináció miatt tenné nálunk a munkaadó. Most az ilyen sztereotip cikkek a menők a trend ahol állandóan a diszkriminációról van szó. Az én szakmám iskolájába is fehér holló a női jelentkező, pedig várnák őket. A munkahelyemen mindenféle szakterület van, azokon a területeken ahol a fizikai munka rész növekszik szépen elfogynak a női alkalmazottak, ahol meg a legtöbbet kell ücsörögni ott kb kizárólagosan nők vannak. Ha emelni, átpakolni kell egy számgépet, vagy odébb tenni egy asztalt azonnal csak a férfiak kerülnek előtérbe, azaz hívják, hogy ez nekik nem begyere... Az állatlános karbantartás nálunk egyáltalán nem egy megerőltető feladat, simán csinálhatnák nők is (persze már ez a feltételezés is diszkriminatív), de 25 év alatt még soha se jelentkezett erre nő.
    Ha ennyire nagyon nagy a diszkrimináció akkor lenne pár munkaköri ötletem ahová bevezethetnék a divatos női kvótát és meglátnánk hogy csődöltetnénk be a területet jelentkezők híján.
    Ez az egész egy marginális probléma, ami felfújva lehet revolverezni, sztereotípiát kiépíteni és ráhúzni olyan területekre, témákra amivel a normális beállítottságot rombolni lehet.
  • plus44 #3
    Én nem látom, hol veszi evidensnek (ez alatt nyilván azt érted, hogy a cikkíró is elfogadja és helyesnek tartja), szerintem csupán úgy ír róla, hogy tudatában van a tendenciáknak, de nem feltétlenül tartja igazságosnak, jogosnak vagy megváltoztathatatlannak a felosztást. Te nagyon leszűkíted és kiforgatod a szöveget, és az érvelésedben is szélsőségekre támaszkodsz. Szó sincs arról, hogy a nőket kemény fizikai munkára kellene bírni, vagy hogy ők kívánnák azt, viszont pl. egy irodai munkánál, vegyünk alapul egy általános, gyakori munkakört, ami leginkább kimerül az ügyintézésekben, adminisztratív feladatokban, nem feltétlenül csak nők végezhetnek jó munkát. Én sok esetben látom azt, hogy olyan nőket vesznek fel irodai feladatkörökbe, akik életükben nem használtak számítógépet, gépelni végképp nem tudnak, és fogalmuk sincs, hogy működik egy office, de a bonyolultabb programokat, feladatokat már nem is említem, mindössze azért, mert a munkakörük általában női, és sok esetben sajnos a főnök is szívesebben legelteti a szemét egy miniszoknyás, fiatal lányon, mint egy férfin, aki lehet, hogy negyed annyi idő alatt tökéletesebben végezné el ugyanazt a feladatot a számítógépen. De millió példát írhatnék még.
  • lammaer #2
    +1

    Ettől vagyok én is ki manapság, amikor erőnek erejével próbálják betolni a hölgyeket mindenhova, mert ha nem, akkor DISZKRIMINÁCIÓ.

    Ha azon senki nem akad ki hogy óvodákban/iskolákan/szociális inzézményekben sokkal több a nő, akkor azon miért ha mondjuk a nehézgépkezelők közt meg jóval kevesebb.

    Az egyetlen dolog amit megértek, hogy általában ezek a szakmák alulfizetettebbek, kevésbé megbecsültek - de erre nem az a megoldás hogy akkor ráeröletünk más szerepeket a hölgyekre, hanem hogy jobban megbecsüljük azt.

    Ebben a témában mindíg ez jut eszembe.....https://www.youtube.com/watch?v=64al8TvGYjw ahogy a csávó mondja hogy "harcoljon ő a realitások ellen :D"

    Utoljára szerkesztette: lammaer, 2021.01.26. 16:19:27
  • Akva #1
    "A nőket az alapvetően férfiszakmákban, míg a férfiakat az alapvetően női szakmákban éri diszkrimináció."

    Na most ha a cikkíró is evidensnek veszi, hogy léteznek férfiszakmák és női szakmák, akkor mi kifogásolnivaló van ebben? Mintha az ellen berzenkedne valaki, hogy a férfiakat nem szeretik látni a női vécékben, a nőket meg a férfivécében. Diszkrimináció!

    Egyébként eléggé közismert, hogy a társadalmi munkamegosztás első formája a nemek szerinti munkamegosztás volt. Lehet mérgelődni, hogy nem mindenki vájár vagy szülésznő, de érdemes belátni, hogy a férfiak és nők, bár azonos értékűek, nem minden tulajdonságuk azonos, noha léteznek férfias nők és nőies férfiak. De az is érdekes, hogy nem találkoztam még nővel, aki a vájár vagy csatornatisztító szakmát követelte volna nők számára, és ha meghirdetnének ilyesmit, borítékolható, hogy gyér lenne az érdeklődés. De a sportokban sem kívánnak a nők a férfiak ellen indulni, pedig a sakk esetében tényleg nem látni alkati előnyt a férfiak javára. Polgár Jutka indult is sikeresen, de valahogy nincsenek követői. Pedig nem tilos. Nincs semmi diszkrimináció.
    .
    .
    Utoljára szerkesztette: Akva, 2021.01.26. 12:28:56