Berta Sándor
Eltűnt személyeket is felkutathatnak a drónok
A robotrepülőgépek olyan helyekre is eljuthatnak, ahová más járművek nem vagy csak nagyon nehezen.
A linzi Johannes Kepler Egyetem kutatói Oliver Bimber vezetésével egy olyan új drónrendszert fejlesztettek ki, amely egy kereskedelmi forgalomban kapható oktokopterből és egy hőkamerából áll. A megoldás előnye, hogy a hőkamera egyes felvételei akár egyetlen integrált képpé is ötvözhetők, amelyet azután a mesterséges intelligencia elemez ki.
Bimber elmondta, hogy az új rendszer a rádióteleszkópoknál alkalmazott Synthetic Aperture Sensing nevű mérési elven alapul, mely az objektumok tükröződése alapján térképezi fel azokat távolról. A szakember hozzátette, hogy a rögzített mérési adatokból kinyerhető eredmény tovább fokozható több szenzor összekötésével. Amikor egy robotrepülőgéppel elrepülnek egy nagyobb rdő felett, akkor egy mindössze néhány mm-es lencsével rögzítenek több száz fotót, azokat azután úgy számítják fel, mint ha a lencsék átmérője több méter lett volna.
Amíg a hagyományos esetekben a felismerési arány 25 százalék alatt van, addig ennél a módszernél 90 százalék fölötti. A módszer felhasználható az eltűnt személyek keresésekor éppúgy, mint a határszakaszok ellenőrzésekor vagy az erdőkben lévő tűzfészkek helyzetének meghatározására. A pilóta nélküli légi járművek akár mezőgazdasági vagy vadfigyelési célokra is ideálisak. Egyetlen probléma van jelenleg: a módszert még csak akkumulátoros drónokba integrálták, míg egy egy hagyományos robotrepülőgép több órán át is a levegőben lehet és több száz kilométert tehet meg.
Fontos lenne továbbá a légijog módosítása is, hogy a pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott mentőakciókhoz ne kelljen minden egyes alkalommal különleges engedélyeket kérni. Bimber szerint egyébként a rendszer 2-5 éven belül lesz kiforrott és valódi körülmények között alkalmazható.
A linzi Johannes Kepler Egyetem kutatói Oliver Bimber vezetésével egy olyan új drónrendszert fejlesztettek ki, amely egy kereskedelmi forgalomban kapható oktokopterből és egy hőkamerából áll. A megoldás előnye, hogy a hőkamera egyes felvételei akár egyetlen integrált képpé is ötvözhetők, amelyet azután a mesterséges intelligencia elemez ki.
Bimber elmondta, hogy az új rendszer a rádióteleszkópoknál alkalmazott Synthetic Aperture Sensing nevű mérési elven alapul, mely az objektumok tükröződése alapján térképezi fel azokat távolról. A szakember hozzátette, hogy a rögzített mérési adatokból kinyerhető eredmény tovább fokozható több szenzor összekötésével. Amikor egy robotrepülőgéppel elrepülnek egy nagyobb rdő felett, akkor egy mindössze néhány mm-es lencsével rögzítenek több száz fotót, azokat azután úgy számítják fel, mint ha a lencsék átmérője több méter lett volna.
Amíg a hagyományos esetekben a felismerési arány 25 százalék alatt van, addig ennél a módszernél 90 százalék fölötti. A módszer felhasználható az eltűnt személyek keresésekor éppúgy, mint a határszakaszok ellenőrzésekor vagy az erdőkben lévő tűzfészkek helyzetének meghatározására. A pilóta nélküli légi járművek akár mezőgazdasági vagy vadfigyelési célokra is ideálisak. Egyetlen probléma van jelenleg: a módszert még csak akkumulátoros drónokba integrálták, míg egy egy hagyományos robotrepülőgép több órán át is a levegőben lehet és több száz kilométert tehet meg.
Fontos lenne továbbá a légijog módosítása is, hogy a pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott mentőakciókhoz ne kelljen minden egyes alkalommal különleges engedélyeket kérni. Bimber szerint egyébként a rendszer 2-5 éven belül lesz kiforrott és valódi körülmények között alkalmazható.