SG.hu

Cyberpunk 2077

Kiadó: CD Projekt
Fejlesztő: CD Projekt RED
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-3570K 3,4 GHz-es vagy AMD FX-8310 processzor, Nvidia GeForce GTX 780 vagy ATI Radeon RX 470 grafikus kártya, 8 GB RAM, 70 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i7-4790 4-Core 3,6 GHz-es vagy AMD Ryzen 3 3200G processzor, Nvidia GeForce GTX 1060 vagy ATI Radeon RX 590 grafikus kártya, 12 GB RAM, 70 GB szabad hely
Hasonló játékok: The Witcher 3: Wild Hunt, Deus Ex: Human Revolution
Kategória: RPG

Évek óta nem jelent meg olyan videojáték a piacon, ami akkora megosztottságot szült volna, mint a Cyberpunk 2077. Nem véletlenül, hiszen az elvárások rendkívül magasak voltak, a végeredmény azonban minden pozitívuma ellenére is hagy maga után kívánnivalót. Játéktesztünkből kiderül, hogy miért!

Ma már határozottan kijelenthetjük, hogy nagyot hibázott a CD Projekt RED. Bár a lengyel csapatnak szinte soha nem sikerült megfelelő minőséget elérnie a megjelenéskor egyetlen alkotásával sem, azonban a Cyberpunk 2077 kapcsán elhitették velünk, hogy ezúttal minden másként lesz. Egy The Witcher 3: Wild Hunt után pedig elképesztően nagy várakozás övezte legújabb szerepjátékuk érkezését, ami az alapok tekintetében nem is lett rossz, de rengeteg korábban beígért elem hiányzott belőle, és hemzsegett a bugoktól, ami éppen elég volt ahhoz, hogy heves indulatokat váltson ki a rajongókból. Bár a megjelenés óta változott néhány dolog, a Cyberpunk 2077 azonban még mindig nem az a játék, amit a lengyelek megígértek nekünk, azonban – és ezt így, a tesztünk elején fontosnak tartjuk hangsúlyozni – később még igazi klasszikus is válhat belőle, ha a készítők megfelelő energiát helyeznek a frissítésekre és a bővítésekre. Lássuk azonban, hogy jelenlegi formájában milyen a végeredmény!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Kezdjük rögtön azzal, hogy a történet alighanem a játék legnagyobb erőssége! Főhősünk egy V nevű fickó, aki cimborája oldalán gyakorlatilag egyfajta futurisztikus piti bűnözőként jellemezhető – noha erre a szálra rengeteg hatást gyakorolhatnak a kezdeti döntéseink –, ezáltal igyekszik olyan küldetéseket bevállalni, melyek miatt még nem kell szembenéznie az igazságszolgáltatás vasöklével. Csakhogy Night City városában senki sem tud megragadni ezen a szinten, így páratlan párosunk a folyamatos sikerektől megrészegülve egyre nagyobb kockázatot vállal, és egy napon ott találják magukat a város kiskirályainak tekinthető Arasaka család egyik rezidenciáján.

A cél, hogy eltulajdonítsanak egy értékes ereklyét, csakhogy a küldetés nem várt fordulatot vesz, a családfőt ugyanis a szemük láttára végzi ki a saját fia, aki a két tolvajra akarja kenni az egészet. Az egyetlen út a menekülés, de ezt követően számtalan ösvényre léphetünk, és rengeteg embert, szövetségest, illetve ellenséget ismerhetünk meg annak érdekében, hogy tisztára tudjuk mosni a nevünket, miközben kis túlzással bármi lehet majd belőlünk. A sztori tényleg nagyon erős, a küldetések változatosak, de a bevont karakterek tekintetében sem panaszkodhatunk. Lesznek ismert arcok – minden bizonnyal már meg sem kell neveznünk őket –, de teljes egészében a lengyelek által kitalált figurák is, akik egytől egyig hozzátesznek valamit a cyberpunk kalandhoz.

Hogy mekkora a hasonlóság ezen a téren a The Witcher 3-mal? Noha más a perspektíva és a háttér, azért nagyon sok ponton érezni, hogy honnan eredeztethetők az alapok. Persze itt egészen más a tempó, valamint a felépítés is, de alapvetően egy ugyanolyan kalandozós szerepjátékot kapunk, amiben a központi száltól nagyon messzire sodródhatunk akár néhány pillanat alatt is. Ebben pedig nagy szerepet játszanak a mellékküldetések és a zseniális körítés! Bár több helyen olvasni ellentmondásos véleményeket, az opcionálisan felvehető feladatokkal azonban nincs probléma a Cyberpunk 2077-ben. Nyilván itt is akadnak egy kaptafára épülő, amolyan tipikus időhúzásnak tekinthető bevetések, mint Geralt kalandjainál annak idején, de azért bőven vannak egészen komplex feladatok is, melyek egy-egy főküldetés szintjével vetekednek.

Rablások, hackertámadások, társadalmi problémák – bár közvetlenül nincs hozzá köze, ezen a téren azért sokat tanultak Sapkowskitól az írók –, de akadnak olyan futurisztikus kalandok is, melyek egyszerűen hihetővé teszik nekünk ezt az egyébként idegen világot. Elég csak például a testi modifikációk függőségére koncentráló hölgyhöz kapcsolódó küldetésre gondolni, vagy az öntudatra ébredt mesterséges intelligenciára, aminek jóvoltából egy komplett taxitársaság flottája szabadul rá a városra. Apró finomságok ezek, melyek igazán teljessé, kitöltötté teszik a játék világát, miközben nyilván itt is gyűjtögethetünk folyamatosan olvasnivalókat, melyek igény szerint még közelebb hozhatnak minket egy-egy eseményhez vagy történéshez.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Száz szónak is egy a vége, a Cyberpunk 2077 története egyenesen zseniális, amit Night City városa képes alaposan megtámogatni. Már rögtön az első pillanatokban rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen elképesztő munkát végeztek a lengyelek, hiszen sokféle jármű, rengeteg járókelő – köztük például gyerekek – is megjelennek mindenfelé, miközben az egész város valóban olyan, mintha ott lennénk a távoli jövőben. Neonfényes megoldások, sötét sikátorok, digitális hirdetőtáblák, valamint olyan futurisztikus vonások várnak ránk, melyeket eddig csak a legvadabb sci-fi-művekben láthattuk. Sok helyen beugrott a Deus Ex hatása – ez a játékmenetre is érvényes –, de a Mass Effect szintén gyakran kísértett egy-egy helyszínen.

Tény és való, hogy a városban nincs annyi tennivaló, mint egy GTA V-ben, de unatkozni garantáltan nem lehet, sőt kifejezetten élőnek, zsúfoltnak tűnik az egész. Más kérdés, hogy itt már azért akadnak hiányosságok, például az NPC-k mesterséges intelligenciája finoman szólva sem nevezhető túl jónak, ami egy Red Dead Redemption 2 után azért sokaknak hiányozhat. A lakók tehát gyakorlatilag nem rendelkeznek napi rutinnal, nem érdemes követni őket, nem tudnak elsodorni minket egy mellékküldetéshez, de még csak véletlenszerű viselkedés sem várható tőlük, amivel sokkal életszerűbb lett volna az egész végeredmény, így azonban kissé steril az egész. Nincsenek beszólogatások, senki sem akar bántani minket, ha pedig fegyvert rántunk, vagy egy nagy balhéba csöppenünk, az egyetlen reakciójuk, hogy leguggolnak és védekeznek, ami ebben a formában gyakran nevetséges, de mindenképpen illúzióromboló.

Ennél sokkal több galiba van azonban a játékmenettel! Ezen a téren egy magyar mondás jutott eszünkbe több alkalommal is a játék során, méghozzá a sokat akaró szarkáról, hiszen valóban elképesztően sok lehetőség van – persze közel sem annyi, mint amennyit megígértek –, de ezek többsége vagy nem, vagy csak egyszerűen rosszul működik. Alapvetően egy ugyanolyan szerepjátékról beszélünk, mint a The Witcher 3 volt, hősünk tehát felfedezi a világot, rengeteget beszélget a szereplőkkel, döntéseket hoz, a teljesített küldetések után fejlődik, és ez utóbbi szerencsére nagy szerepet is kap több ponton, hiszen így tud észrevétlenül terelgetni minket a játék. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy hiába akarunk mi eljutni bizonyos helyekre, ha ott nálunk jóval erősebb ellenfelek találhatók, akkor semmi esélyünk sem lesz rá.

Ez nyilván egy szerepjátéktól nem meglepő, az sokkal inkább, hogy rengeteg funkció nem úgy működik, ahogyan azt korábban reméltük. Nyilván a fejlődési rendszer vagy a tárgykészítés tekintetében nehéz ma már újat mutatni, mint ahogyan az inventory is gyakorlatilag egy az egyben a klasszikusoktól lett átvéve, de például a perkektől, az implantátumoktól vagy a hackermutatványoktól sokkal többet vártunk. Legalább egy Deus Ex-színvonalat, hogy ismét párhuzamot vonjak a kettő között, de sajnos ezen a téren kifejezetten unalmasra vették a figurát a készítők.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A Cyberpunk 2077 legtöbb küldetése nyilván az akció körül forog – bár itt is megannyi alternatívával találkozunk majd a megoldásokhoz vezető úton –, ezáltal hiába szerettük volna hősünket egy igazi terminátorrá alakítani, valójában azonban csak egyszerű booster-funkciókat kaptunk hozzá, ami ebben a formában kicsit illúzióromboló, mondhatni unalmas. Ez a helyzet ráadásul a hackerképességekkel is. Bár elsőre az Anonymus szolgájának érezzük majd magunkat, amikor kamerákat és lövegtornyokat iktatunk ki egyetlen gombnyomásra, sőt kifejezetten élvezetes a harcok szüneteltetésének a lehetősége, amikor különféle trükköket alkalmazva túlterhelhetjük az ellenfél informatikai rendszerét – már ha van hozzá elég memóriánk, ami itt gyakorlatilag a mana megfelelője –, de néhány küldetés után ezen a téren sincs jelentősebb előrelépés, elérjük a plafont, és a kapcsolódó opciók háttérbe szorulnak.

Röviden tehát marad a lövöldözés, ami élvezetes, pergős, látványos, a fegyverek sem rosszak, de abban a hitben töltöttük be a játékot, hogy a perkek és az augmentált testrészek azért nagyobb szerephez jutnak. Mindezt pedig a kapcsolódó minijátékok sem igazán dobják fel, melyeket különféle terminálok vagy számítógépek feltörésekor láthatunk.

Természetesen órákig lehetne még sorolni a rengeteg apróságot, a milliónyi összegyűjthető dolgot, a kissé egysíkúra, de sokkal inkább érdektelenre sikerült craftrendszert, vagy például a vezethető járműveket, melyek egészen árkádos irányítást kaptak – és Keszeghez hasonlóan egy gombnyomásra ott teremnek mellettünk –, de ennél is fontosabb, hogy ha a sztori nem szippant be minket, akkor a játékmenetet gyakran érezhetjük majd hiányosnak. Illetve sokkal inkább félkésznek!

Ezt pedig sajnos tovább erősítik a játékban a bugok, melyek egyenesen tonnaszám jelentkeznek majd mindenfelé, és az ember ingerküszöbén múlik, hogy mennyire mennek az idegeinkre. Nyilván a küldetéseket megakasztó, és mentett állás visszatöltését igénylő hibák esetében nincs mentség, de ha egy NPC bohóccá válását állítjuk a középpontba, vagy azt, hogy egy hiba folytán simán el lehet végezni egy küldetést egy aprócska kerülővel, az a The Witcher 3 esetében sem okozott akkora hibát, hogy attól harakirit kövessenek el a játékosok.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Kifejezetten kényes pontnak tekinthető a grafika a Cyberpunk 2077 esetében. Mivel láttuk a konzolos változatokat is, azt kell mondanunk, hogy a PC-s verzió még egészen tűrhetően fest, bár itt is találkozhatunk rengeteg hibával, eltűnő vagy késve betöltő textúrákkal, egyszóval sok-sok kellemetlenséggel, de két tekintetben különösen fájdalmas felismerést kell kiemelnünk. Az egyik, hogy a megjelenés a közelébe sem ér annak, amit a korábbi kedvcsinálókon láthattunk, és a legtöbben kénytelenek lesznek még erős gamer PC-n is butított grafikával játszani vele. A másik ugyanis, hogy az optimalizálást elképesztő módon sikerült elbaltázniuk a lengyeleknek, meg sem merjük tippelni az értékét annak a számítógépnek, ami képes lehet ezt a legrészletesebb beállítások mellett futtatni.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Ezen a téren találkozhatunk talán a legkevesebb kellemetlenséggel, hála annak, hogy belső nézetből élvezhetjük hősünk kalandját, és bár a CD Projekt RED-nek eddig nem sok tapasztalata volt ebben a stílusban, azonban képesek voltak egy kiválóan működő irányítási rendszert felhúzni a háttérben. Egyedül a járművek esetében találkozhatunk kellemetlenségekkel, de orbitális problémák ezen a téren sincsenek.

Játszhatóság: Mivel egy szerepjátékról beszélünk, értelemszerűen rengeteg időt beleölhetünk az alkotásba, már a karakterkészítés – és persze a péniszméret beállítása, hogy a mi tesztünkből se maradjon ki – hosszú perceket vehet igénybe, innentől számolva pedig csak rajtunk múlik, hogy végigrohanunk a főküldetéseken, vagy képesek leszünk félretenni a hibákat és hiányosságokat egy újabb többhetes kaland reményében.

Intelligencia, nehézség: Az MI terén viszont már akadnak bődületes hibák a Cyberpunk 2077-ben! A mesterséges intelligencia mind az NPC-k, mind az ellenfelek tekintetében hihetetlenül rossz, előbbi kapcsán gyakorlatilag annyira alapra vették a kódot, hogy a tömegek sokszor birkaként, egyformán és viccesen reagálnak minden egyes cselekedetünkre. Persze sokszor viccesek ezek a szituációk, de azért néhány óra után már rengeteg olyan frusztráló elemmel találkozhatunk, ami nem méltó egy tripla-A kategóriás videojátékhoz. Nehéznek ugyan nem nehéz a végeredmény, de sok olyan hiba található benne, melyek azért megkeseríthetik a dolgunkat.

Hangok, zene: Ezen a téren ismét csak pozitívan tudunk nyilatkozni a játékról, hiszen a szinkronoktól kezdve a zenéken át minden egyes hangeffekt kiváló minőségben, a maga módján magas realizmussal szólal meg. Nehéz lenne ezen a téren fogást találni rajta, főleg néhány főbb karakter elképesztő szinkronmunkája után!

Összegzés: A teszt során gyakran felcsendült bennünk a gondolat, hogy közel sem olyan rossz ez a Cyberpunk 2077, mint amilyennek sok helyen megpróbálták beállítani. Az alapvető probléma nyilván az, hogy a CD Projekt RED megtévesztette, átverte a játékosokat, hiszen nem úgy néz ki a végeredmény, mint az előzeteseken, és rengeteg játékelemet egyszerűen kihagytak belőle, miközben néhány nem pont úgy működik, ahogyan az elvárható lett volna. Ez alapvetően baj, de a végeredmény ettől még élvezhető, hiszen nagyszerű a sztori, kiváló a hangulat, a körítés, a hibák ellenére pedig egy játszható, fogyasztható terméket kaptunk, ami jelen állapotában is megérdemli a 70-75 százalékos értékelést a PC-s verzió tükrében.

Ami nyilvánvaló gond, hogy az emberek nem ezt várták a lengyelektől, de legalábbis semmiképpen sem ebben a formában, ebben a minőségben. Ez sokaknál kiverhette a biztosítékot, ezáltal olyan hiányosságokat emeltek ki és állítottak be orbitális hibának, ami mellett más játékoknál egyszerűen elmentek volna. A CD Projekt RED hibázott, és ennek meg is lett, illetve meg is lesz a következménye, de a Cyberpunk 2077 ettől még korántsem egy minősíthetetlen játék, éppen ellenkezőleg: az RPG műfaj kedvelői ebben a formájában is rengeteg kellemes percet szerezhetnek vele maguknak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TokraFan #21
    A játéknak vannak hibái, az AI lehetne jobb, de azt mindig kifelejtik a fanyalgók, hogy ezer más ponton a játék eközben kiváló! Ok, utcai randalírozásra nem ez a megfelelő cím, mert az NPC és police AI tényleg sz*r, de már bocsánat, ez ki a fenét érdekel? Max a GTA huszárokat. Ugyanakkor eszméletlen részletes lore van a játékban, a történetek zseniálisak, a combat system meglepően jó lett és nem csak ahhoz képest, hogy nem írtak még ilyet korábban.

    Számomra az egyetlen hátrány az volt a 200 órám alatt, hogy 20 szinttől felfelé még Hard fokozaton is könnyű a jták. Tech/Int buid-re 30-as szinttől jórészt mindent megoldottam hekkeléssel/lopakodással úgy, hogy nem okozott különösebb kihívást. Ezzel együtt az egyik legjobb játék, amivel valaha játszottam.
  • Major #20
    "Egy modern PC-n kiválóan fut a játék, és gyönyörű is mert van alatta hardver." - Szerintem meg huszadrangú hogy gyönyörű, ha tele van játékmechanikai hibákkal, az AI mint, olyan meg nem is létezik.
  • Major #19
    "Egyszeruen cpu limites mivel tul komplex lett" - Kedves játékfejlesztő úr, ez miben nyilvánul meg?
  • TokraFan #18
    Pontosan!
  • lonvard #16
    "Évek óta nem jelent meg olyan videojáték a piacon, ami akkora megosztottságot szült volna, mint a Cyberpunk 2077."

    Hő? Last of Us 2?
  • Macropus Rufus #15
    anno pontosan ezt magyaráztam el egy ps fan havernak, hogy miért nem érdemes a ps4 grafikáját versenyeztetni egy pc-vel. Nem értette. Most már értei (ő is beszopta a Cyberpunk2077-et... ps4 nem ennek a játéknak való)
    De sír a szája széle
  • TokraFan #14
    Ez fizika. Vagy képes egy hardver bizonyos számítási kapacitásra, vagy nem. Egy prev.gen hardver 7éves. Hogyan optimalizálná bárki ezt a játékot egy Core2Duo-ra? Ugye itt kétoldali nyomás van a fejlesztőn. Egyik oldalról ott a user, aki mai látványvilágot követel a játéktól, miközben megvette a már megjelenéskor is elavult konzolját (kvázi gyenge PC-jét) 5-7éve, betette a TV alá, és várja, hogy az idők végezetéig minden friss cím úgy fusson rajta vajsimán, mint egy aktuális 2milliós HEDT PC-n. És van a fejlesztő, aki ennek már csak úgy tud megfelelni, ha beépíti az aktuális legjobb technológiákat, melyek viszont sokkal erősebb hardvert igényelnek.

    Optimalizálás annyit jelent, hogy butítod a készterméket. Egy modern PC-n kiválóan fut a játék, és gyönyörű is mert van alatta hardver. Konzolon a hardver adott, azt bővíteni nem lehet, tehát marad az, hogy kisebb felbontású textúrákat hasnzálnak (csúnyább kép), kevesebb poligonból építik fel a modeleket (csúnyább kép), a képen megjelenő grafikai assetek számát csökkentik (csúnyább látvány), hardverzabáló FX-eket tiltják (csúnyább látvány).
    Csodák sajnos nincsenek.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2021.01.12. 18:15:39
  • Major #13
    És, ha két évet csúszik a mostani generáció, akkor a Cyberpunk tovább csúszik, mert nem tudnak optimalizálni?
  • Lumbini #12
    Nem szabad előrendelni játékot,nem lesz annyi csalódott ember,a kiadók az emberek érzelmeire alapoznak,jól felhúzzák az embereket és tudják hogy nem bírják ki,beugranak sokan.De mindezt félre téve,ahogy a srácokat ismerem lesz még rengeteg javítás,optimalizáció,és jönnek a DLC k is,rendbe lesz téve.Személy szerint 1-2 évvel kiadás után szoktam megvenni egy játékot,amikor már mindennel fel van szerelve,patch,dlc.Dehát sokan vagyunk és sokfélék,életkorban szintén.
  • TokraFan #11
    Egyik legjobb játék, amivel valaha játszottam. Bugok ellenére. Persze PC-n, erős hardverrel, de úgy lenyűgöző a látvány és nincs gond a futással sem.
    Nem sok játék tudta elérni nálam, hogy a teljes végigjátszést követően -ami 180 óra volt- újra elkezdjem elölről. A Cyberpunknak sikerült.

    Előző generációs konzolokra nem lett volna szabad kiadni, mert kevesek ehhez hardverben. Ennyi.